Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-31
1547 Az országgyűlés 31. ülése 1956. cserelátogatásait továbbra is szükségesnek és helyesnek tartja, továbbá helyesli-e, hogy az Interparlementáris Unió magyar csoportja továbbra is tevékenyen részt vesz az Unió munkájában és minden lehetőséget felhasznál annak érdekében, hogy a magyar nép egységes és szilárd békeakaratának kifejezést adjon, és a népek békés egymás mellett élésének gondolatát képviselje? Akik elfogadják, szíveskedjenek szavazni. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Ki tartózkodott a szavazástól? (Senki.) Megállapítom, hogy az országgyűlés az országgyűlés elnökének beszámolóját tudomásul veszi, s a parlamenti delegációk cserelátogatásait szükségesnek és helyesnek tartja; helyesli, hogy az Interparlamentáris Unió magyar csoportja tevékenyen részt vesz az Unió munkájában és minden lehetőséget felhasznál annak érdekében, hogy a magyar nép egységes és szilárd békeakaratának kifejezést adjon és a népek békés egymás mellett élésének gondolatát képviselje. Az ülést 30 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.26—12.58 — Elnök: Rónai Sándor) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik az országgyűlés ügyrendjének, s az „Országgyűlés* és az országgyűlési képviselők munkájáról" szóló határozati javaslatnak együttes tárgyalása. Mielőtt az előadó képviselőtársunknak a szót megadnám, bejelentem, hogy az országgyűlés ügyrendjének javaslatához Dinnyés Lajos, Harrer Ferenc képviselőtársak jelentkeztek felszólalásra. Pongrácz Kálmán előadó képviselőtársunké a szó. PONGRÁCZ KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! A szocializmust építő népi demokratikus államunk megerősítése, államrendszerünk tökéletesítése legfőbb feladataink közé tartozik. Állami életünk demokratizmusának további fejlődése szükségessé teszi, hogy kiszélesítsük és tevékenyebbé tegyük az országgyűlés munkáját. Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi ülésén hozott határozata is rámutat arra, hogy ez a feladat szoros kapcsolatban van az állami élet demokratizmusával. A szocialista demokrácia kibontakozásának egyik legfontosabb feltétele a legfelsőbb államhatalmi szerv munkájának megjavítása. Ez a kérdés már régen a dolgozók érdeklődésének középpontjába került. Többen bírálták az országgyűlés munkájában található fogyatékosságokat, s javaslatok érkeztek országgyűlésünk munkájának megjavítására. Kétségtelen, hogy országgyűlésünk az állami életben eddig nem töltötte be azt a szerepet, amelyet a szocialista államban a legfelsőbb államhatalmi szervnek be kell tölteni. Ennek következtében a képviselők sem végeztek és nem is végezhettek olyan munkát, mint amilyent a választók tőlük elvártak; nem alakult ki elég szoros kapcsolat a néppel. Mind az országgyűlésen, mind azon kívül végzett munkánk sok kívánnivalót hagyott maga után. Állami életünknek ezt a hiányosságát kívánja megszüntetni pártunk Központi Vezetőéiii augusztus 2-án, csütörtökön. 1548 sége, megállapítva, hogy szükségesnek tartja az országgyűlés munkájának megjavítását, azt, hogy tartalmasabban valósítsa meg alkotó, irányító és ellenőrző tevékenységét a magyar népi demokrácia államhatalmi szervezetében, eleven és sokoldalú viták során tárgyalja meg, s emelje törvényerőre a hazánk legfontosabb kérdéseire vonatkozó javaslatokat. Vitassa meg az Elnöki Tanács, a minisztertanács, a legfőbb ügyész, s a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolóit, s végezze mindazokat a feladatokat, amelyeket az Alkotmány előír. Ennek az igénynek tett eleget a Népköztár| saság Elnöki Tanácsa, amikor felkérte az országgyűlés jogi bizottságát, hogy ezzel a munkával foglalkozzék, s terjesszen olyan javaslatot az országgyűlés elé, amely alapját képezheti az országgyűlés, s a képviselők munkája megjavításának, valamint dolgozza ki az országgyűlés új ] ügyrendjének tervezetét. A jogi bizottság munkájához felhasználta pártunk ezzel kapcsolatos iránymutatásait. A jogi bizottság feladatának elvégzésénél az országgyűlés eddigi munkájának tanulságait értékelte, figyelembe vette a szocialista országok tapasztaj latait, a vitákat, amelyek a XX. kongresszust köj vetően a Szovjetunióban s a többi népi demokI ratikus országban e kérdés körül lezajlottak, s I főképpen figyelemmel volt népi demokráciánk sajátos viszonyaira. A jogi bizottság a tisztelt Országgyűlés előtt fekvő határozati javaslat és ügyrendtervezet elkészítésénél az országgyűlés munkáját mint a J szocialista állam legfelsőbb szervének munkáját i értékelte, s azt tartotta szem előtt, hogy rendkívül nagy jelentősége van az ország demokra| tikus fejlődése szempontjából annak, hogy az ! országgyűlés egésze, s az egyes képviselők ho; gyan végzik munkájukat. Gondosan ügyeltünk arra, hogy javaslataink ! ne jelentsenek visszakanyarodást a burzsoá parJ lament felé, hanem inkább előrehaladást a szoj cialista demokratikus állami élet kialakítására. ! Természetesen felhasználjuk ezért azoknak a forj máknak egy részét, amelyeket a polgári állam ! létrehozott, s amelyek nem akadályai, s nem 1 mondanak ellent a szocialista fejlődésnek. Ezeket : a formákat azonban új tartalommal telítjük, minőségileg újat teremtünk. A burzsoá parlament ! és a szocialista országgyűlés között minőségi különbség van. A szocialista állam legfelsőbb népképviseleti szervének sajátosságait a szocialista demokrácia tartalmazza, a szocialista építésből : adódó feladatok határozzák meg. A mi országgyűlésünk munkáját jellemeznie j kell annak, hogy állami életünk legfelsőbb valói ságos irányítója, ugyanakkor igazi képviseleti ! szerv is, amelyet a dolgozók legszélesebb töme| gei közvetlenül választanak meg, s a néppel álj landó kapcsolatban intézi az állami ügyeket, í ily módon biztosítja a dolgozó tömegeknek az ; állami életben való tevékeny részvételét. Országgyűlésünknek nem reprezentáló } szervnek, hanem olyan testületnek kell lennie, amelynek munkamódszerei az alkotó tevékenység folyamatos kibontakozását biztosítják. Országgyűlésünknek lényege tehát az, hogy szocialista államunk legfelsőbb államhatalmi szer115*
