Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-31

1535 Az országgyűlés 31. ülése 1956. évi augusztus 2-án, csütörtökön. 1536 ELNÖK: Felszólalásra következik SzádeczkyKardoss Elemér képviselőtársunk. SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉR: Tisztelt Országgyűlés! A parlamenti delegációs munkák közt különös figyelmet érdemel a magyar parlamenti küldöttség szovjetunióbeli útja. Nemcsak felszabadítóinkkal, hanem egyben korunk vezető, szellemben leghaladóbb, anyagiakban legfejlődőbb államával való közvetlen kapcsolatunk kérdéseivel áll összefüggésben ez az út. Emellett példázta számunkra és az egész világ előtt a nagy és kis népek együttélésének új, emberies megoldása egyes módozatait. Hogyan működik a szovjet szervezés az éppen általa kitűzött nagy célért, a népek közti barátság fejlesztéséért a parlamenti delegációk útján? Hogyan használta fel a tények kölcsönös megismertetése és a személyes érintkezésből ki- j alakuló baráti kapcsolatok megteremtésének két i pólusa közti ezernyi lehetőséget az az államve- j zetés, amely ma forradalmian újszerű politikájával az egész világot forrásban tartja és a világ egy jelentékeny részének máris útmutatója? Ügy hiszem, olyan kérdés ez, mely az országgyűlés minden tagját szükségképpen érdekli. A parlamenti delegációs munka szovjet módszereiben mélységesen kapcsolódik a realitás a negnyerő diplomáciai művészettel. Fő jellemzője a XX. kongresszus szelleméből fakadó nyíltság, a hatalmas ország minden szépségét, eredményét és nehézségét egyaránt őszintén bemutatni kész, sokoldalú, elleplezés nélküli felvilágosítás, a kölcsönös tanítás és az ezáltal is minden kérdésben segíteni óhajtás. De lehet-e rövid idő alatt arról a hatalmas anyagról valóban némileg is összefüggő képet adni, amelyet a világ legnagyobb kiterjedésű állama roppant fejlődési ütemében nyújthat? Ennek érdekében vendéglátóink nagy előzékenységgel rendelkezésünkre bocsátottak egy kétmotoros repülőgépet, mely lehetővé tette, hogy mindössze 19 nap alatt mintegy 12 000 kilométeres roppant utat megtéve a szubtrópusi 40. szélességi foktól a szubarktikus 60. szélességi fokig, a Fekete-tengertől a Keleti-tengerig hét legkülönbözőbb jellegű város, köztük Moszkva és Leningrád életébe betekintést nyerhessünk, némi elképzeléshez jussunk azok tanácsi munkájáról, döbbenetes méretű építkezéseiről és néhány jellemző példán azoknak az üzemeknek, intézményeknek életéről, amelyekben e városok lakóinak nagy része dolgozik. így tanulmányozhattunk vas-, szerszám-, hajó-, elektroműszer-, televíziós készülék-, textil- és pezsgőgyárat, Európa legnagyobb vízierőművét, hegy- és síkvidéki kolhozt, gépállomást, kisebb méretű bányászegyetem ' mellett Dnyepropetrovszkban a világ legnagyobb egyetemét Moszkvában, az ukrán Tudományos Akadémia néhány intézete mellett az összszövetségi Tudományos Akadémia hatalmas szervezetének körvonalait, élvezhettük a kozák népi táncosok és énekesek, a csodálatos frisseségű és megjelenítő erejű kolhozparaszt ifjak tánc- és énekszámai mellett a világ legelsői közé tartozó moszkvai és leningrádi állami baletteket, az Obrazcov bábszínház egyedülálló — művészetkritikát is nyújtó — művészetét és annak műhelytitkait, a régi és új világ történelmi emlékeit, palotákat és az illegalitásban élő Lenin szalmakunyhójának gránitba vésett mását és olyan képzőművészeti gyűjteményeket, mint az Eremitage és a Tretyakov képtár. Visszatekintve feledhetetlen élményeinkre, csodálattal állapíthatjuk meg, hogy a konkrét tényeknek milyen hatalmas tömegével ismerkedtünk meg eme napokban mérve rövid idő alatt. A megismertetésnek és a megismerésből fakadó megszerettetésnek ez a nagyvonalú megoldása a szovjet parlamenti delegációs munkamódszernek tehát ugyancsak alappillére. Kezdettől legszembetűnőbb volt az a kitüntető szívélyesség, melyben sokszor egész rendkívüli módon nyert kifejezést a szovjet népnek és vezetőinek a magyar nép iránt érzett őszinte és mély barátsága. A lényeges ebben az, hogy amikor a szovjet nép hatalmas tömegei virágerdővel és ezres létszámú üzemi gyűlésekkel, sóval és kenyérrel, magyar feliratokkal és ajándékokkal fogadtak, amikor a legfőbb tanácsok vezetői voltak személyesen házigazdáink, sőt kísérőink, amikor utunkat újságcikkekkel és filmoperatőrökkel követték, mindez nem egyszerűen csak udvarias külsőség volt, hanem annak a kifejezője, hogy a szovjet ember számára minden ember, egy kis ország népe ugyanolyan fontos és kedves, mint egy nagyhatalom képviselője. A szívesség egyik megtisztelő formája a problémáink iránti érdeklődés és életünkről és fejlődésünkről való tájékozottság. Megnyilvánult ez a legkülönbözőbb üzemi üdvözlésekben és magánbeszélgetésekben, kiválóságaink alkotásainak, életének, íróink számos oroszra fordított művének ismeretében éppúgy, mint abban a magyar történelem és irodalom beható és szakszerű ismeretéből és szeretetétől átfűtött nagy beszédben, mely az ukrán legfőbb tanács elnöke, Ticsina, aki egyben az ukránok egyik legkiválóbb élő költője, tette számunkra a kijevi búcsúfogadást feledhetetlenné. Pár nap "rhúlva a moszkvai országúton olyan sofőr vezette egyik autónkat, aki a finn-ugor nyelvészetnek valóságos specialistája volt. Lassanként rájöttünk, hogy a legtöbb komoly szovjet dolgozónak van valami különleges kulturális érdeklődési köre, melyben szórakozásként specializálja magát. Kovpak, a legendáshírű partizántábornok, az ukrán politikai életnek ma is egyik vezetője, egyben egy kitűnő memoárnak is szerzője. Az érdeklődés és tájékozottság ügyeinkről tehát ugyancsak nem egyszerű udvarias külsőség, hanem a szovjet ember fontos jellemzője és következménye a világ ügyei iránti általános érdeklődésének és tájékozottságának. Mindez szervesen fakad a tudás és tanulás iránti rendkívüli megbecsülésből. A szovjet vezetésnek sikerült — ha szabad így mondani — „divattá" tenni a tudást, az önművelést, a tanulást az egész nép előtt. Mindez a parlamenti delegációs munkájuknak különleges intenzitást ad. Részleteiben megvilágítja a szovjet rendszer társadalmi, termelési és politikai szervezetét, az ipari, mezőgazdasági és tudományos munkák mélyebb kapcsolatának megértését, valamint a népek kölcsönös ismeretsége és barátsága szükségességét.