Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-26
1281 Az országgyűlés 26. ülése 1956. évi február 10-én, pénteken. 1282 teljesebben kell alkalmazni a szocialista reklám eszközét is, különösen új cikkek bevezetésekor. Az iparcikkforgalom általános növekedésén belül különleges feladatot jelent falun a termeltetési jellegű cikkek forgalmának növelése. Iparunk 1956-ban a mezőgazdasági kisgépek és szerszámok még nagyobb választékát biztosítja, mint 1955-ben. Növekszik a műtrágya, a növényvédőszerek, az építőanyagok stb. termelése is. Mindez arra kötelezi a kereskedelmet, hogy fokozott gondot fordítson e cikkek forgalmának növelésére. Államunk 1956-ban is jelentős beruházásokkal járul hozzá a kereskedelmi hálózat fejlesztéséhez. A kereskedelmi hálózat mintegy 8Ö0 egységgel fog bővülni. A beruházást úgy kell felhasználni, hogy az hatékonyan elősegítse az áruforgalmi célkitűzések teljesítését, emelje a kereskedelem kulturáltságát. Ezért növelni kell a raktárak építését, modern, szép kivitelű, de egyszerű iparcikküzletek és közétkeztetési egységek létesítését. Véget kell vetni az állami és szövetkezeti kereskedelem sok helyen megnyilvánuló egészségtelen versengésének. Például Tapolcán, az állami konfekció-üzlettel szemben létesítettek földművesszövetkezeti konfekció-üzletet, amelyre semmi szükség nem volt. A beruházások során komoly gondot kell fordítani arra, hogy jobban feilesszük kereskedelmi hálózatunk technikai felkészültségét és megteremtsük a feltételét annak, hogy a kereskedelmi munka hatékonysága, gazdaságossága fokozottabb mértékfcen növekedhessek. A hálózatfejlesztésnél jobban kell törekedni modernebb bolttípusok kialakítására. Ennek érdekében szélesíteni kell az önkiszolgáló élelmiszerboltokat, ugyanakkor meg kell kezdeni a mindennap használatos iparcikkek önkiszolgálási rendszerének bevezetését is. Üdülő dolgozóink jobb ellátása is megkívánja, hogy üdülőhelyeink, ezek közül különösen a Balaton környékének megfelelő ellátására, hálózatának fejlesztésére nagyobb gondot fordítsunk. Bár az elmúlt évben a balatonkörnyéki kereskedelmi hálózat 13 százalékkal magasabb foroalmat bonyolított le. mint 1954-ben és lényegeden bővült, korszerűsödött a hálózata is — hiszen több mint hatmillió forintot fordítottak csak az ott levő egységek technikai fejlesztésére, új cukrászdákat létesítettek, a szállodai szobák számát mintegy 250 százalékkal növelték —, ennek ellenére nem lehetünk megelégedve az elért eredményekkel. A balatonkörnyéki ellátás még mindig nem érte el azt a színvonalat, amit joggal elvárhatunk. Tűrhetetlen az olyan, alaDÍában a megfelelő gondoskodás hiányát mutató hiba. hogy a Balaton mellett nem lehet rr.ogfelelő mennviségben és minőségben halét _/ekpt kanni. Megengedhetetlen az is, hogy a balatonkörnyéki üdülők kereskedelmi vállalatainak költségszínvonala igen magas, és ezek a vendéglátóipari vállalatok azokhoz a kereskedelmi s/orvekhez tartoznak, melvek 1955-ben ráfizetéssel működtek. Ezért 1956-ban még nagyobb gon<!<>i kell fordítani az ottlevő kereskedelmi egységek munkájának fejlesztésére, ellenőrzésére. Az áruforgalom jobb megszervezésével és a kereskedelem technikai színvonalának emelésé! vei el kell érni, hogy tovább csökkenjenek a kei leskedelmi költségek. Állami kiskereskedel1 műnknek 1956-ban 1,9 százalékkal, a nagykereskedelemnek 2,9 százalékkal, a vendéglátóiparnak két százalékkal kell csökkentenie költségeit. Jelentős mértékű költségcsökkenést kell elérniök a földművesszövetkezeteknek is. Az 1955-ben elért eredmények is bizonyítják, hogy még jelentős tartalékok vannak a kereskedelem költséggazdálkodásában. Tovább kell rövidíteni az áru útját a termelőtől közvetlen a kiskereskedelmi egységekig, egyszerűsíteni kell, különösen a vendéglátó iparban a számvitelt. A kereskedelmi dolgozók széles rétegeit mozgósítani és anyagilag érdekeltté kell tenni a kereskedelmi költségek, a kereskedelmi veszteségek csökkentésében, a gazdaságosabb munka kialakításában. Ezzel — úgy gondolom — elérhető a belkereskedelem nyereségbefizetési tervének túlteljesítése is. Ezért javasolom, hogy az országgyűlés a belkereskedelem 1956. évi nyereségbefizetési előirányzatát 20 millió forinttal emelje fel. Mint látjuk, a kereskedelem előtt 1956-ban igen nagy feladatok állnak. A feladatok megvalósítása elsősorban a dolgozóktól függ. Ezért kereskedelmi vállalataink alapvető feladata, hogy fokozottabb mértékben kapcsolják be a dolgozókat az előttük álló nagy célkitűzések megoldásába, de ugyanakkor az eddiginél fokozottabban törődjenek a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeinek megjavításával, egészségvédelmük biztosításával. Ezen a téren az elmúlt esztendőben értünk el eredményeket, hiszen több mint négyezer helyen állítottak fel mosdót, több mint ezer egységben létesítettek szellőzőberendezést, mintegy 700 egységnél öltözőhelyiséget. Csak Öltözőszekrényből negyedév alatt mintegy 15 000 darabot adtunk át a dolgozóknak. Több mint száz vállalatnak van korszerű kultúrotthona. Hetven vállalat rendelkezik saját üdülővel, több mint 300 kereskedelmi vállalatnak van könyvtára. A megfelelő munkafeltételek biztosítása terén elért eredmények ennek ellenére sem kielégítőek. 1956-ban is nagy gonddal kell foglalkozni a kereskedelmi dolgozók szociális, egészségügyi és kulturális ellátottságának további javításával és biztosítani kell a költségvetésben erre előirányzott összegek maradéktalan felhasználását. Kereskedelmi dolgozóink már az elmúlt években is érezhették, hogy államunk megbecsüli munkájukat. Népünk elvárja, hogy 1956ban még nagyobb felelősségtudattal és lendülettel dolgozzanak kereskedelmi dolgozóink a lakosság jobb áruellátása érdekében. Biztosak vagyunk abban, hogy kereskedelmi dolgozóink teljesíteni is fogják második ötéves tervünk első esztendejében rájuk háruló nagy feladatukat. Tisztelt Országgyűlés! Mivel a Belkereskedelmi Minisztérium költségvetése pártunk politikájának megvalósulását, dolgozó népünk életszínvonalának további emelését szolgálja, a költségvetést elfogadom és a tisztelt Országgyű| lésnek is elfogadásra ajánlom. (Taps.)
