Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-26

1267 Az országgyűlés 26. ülése 1956. évi február 10-én, pénteken. 1268 Ami a fővárost illeti, ha a Kohó- és Gépipari Minisztérium valóban és idejében leszállítja a múlt évi hátralékokkal együtt a tervben szereplő villamos-motorkocsikat, lényegesen javítani fogja a főváros közlekedését. Uj színt jelent majd a főváros közlekedési vonalain megjelenő 96 darab négytengelyes villamos motorkocsi, amelyek első példányai remélhetően rövidesen megjelennek a forgalomban. Tervbe van véve autóbuszparkunk kiegészítése, a trolibuszok számának növelése és reményünk van taxiállományunk javítására is. Mindezek meg fogják javítani a helyi közlekedést. Szeretnék néhány szót szólni a köztisztaságról is, elsősorban fővárosi vonatkozásban. Esztendők óta nagy erőfeszítéseket teszünk a főváros tisztaságának helyreállítására, de az elért eredmények nem kielégítőek. Mindenekelőtt úttisztító-gépeink számát kell növelni, mert a világ egyetlen tiszta nagyvárosában sem képesek gépesítés nélkül megoldani ezt a kérdést. Emellett azonban intézkedésekre, erélyes módszerekre is szüksége van a tanácsnak és emellett segítségre, együttműködésre a társadalmi szervek, egyes minisztériumok és a rendőrség részéről. A lakosság egy részének fegyelmezetlen magatartásán kívül nagy szerepet játszanak a tisztaság rontásában az egyes építő, tatarozó, szállító, ipari és kereskedelmi vállalatok is, melyek a tisztasági és rendtartó előírásokat megszegve piszkítják az utcákat és a tereket. Szemetet és törmeléket raknak ki és azokat heteken keresztül otthagyják. A napokban például itt a Parlamenttel szemben az egyik minisztérium előtt három vagon salakot raktak a járdára. A fővárosi tanács elhatározta, hogy az eddiginél is nagyobb eréllyel fog fellépni a köztisztaság ellen vétőkkel szemben, bárki legyen is az. A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium mindössze két éve áll fenn. Kevés idő ez ahhoz, hogy a szerteágazó területen az irányításhoz minden tapasztalatot megszerezzen. A minisztériumnak tehát a tervek kialakításában és végrehajtásában mindenekelőtt a tanácsokra kell támaszkodnia, amelyek a kommunális vállalatokat és létesítményeket közvetlenül vezetik. A tanácsok nem a részletek kidolgozását, hanem az egész tevékenység nagyvonalú irányítását várják a minisztériumtól. Ilyen szakirányítás mellett a fejlődő, önállóbban működő tanácsi szervek képesek lesznek a lakosság kiszolgálása érdekében a szükséges feladatokat megoldani. Azt reméljük, hogy az 1956. évi költségvetés és népgazdasági terv végrehajtása érdekében eredményesen fogunk együttműködni a Városés Községgazdálkodási Minisztériummal. Mivel az előterjesztett 1956. évi költségvetés híven tükrözi pártunk Központi Vezetőségének márciusi és októberi határozatait és a lakosság, a dolgozó nép javuló ellátását eredményezi, a költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szót kért Suhajda József képviselőtársunk. A szót megadom. SUHAJDA JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett 1956. évi állami költségvetés dolgozó népünk alkotó, békés tevékenységének újabb bizonyítéka, a szocializmusba való átmenet fontos láncszeme. Azt hiszem, hogy e költségvetés egyben válasz azoknak a tőkés hatalmaknak is, amelyeknek legfőbb gondjuk, hogy népünket „felszabadítsák . Válasz, hogy mi nem óhajtunk a háborús szakadék szélére lépni, ellenkezőleg, nagyon határozottan tovább akarunk építeni magunknak — nem léggömböket —, hanem további lakótelepeket, erőműveket, új üzemeket stb. Mi többet építettünk a felszabadulás óta eltelt esztendőkben, mint azelőtt évtizedek alatt, amikor népünk a most rajtunk „sajnálkozó" tőkés hatalmak játékszere volt. Fővárosunk dolgozói örömmel és megelégedessél fogadták a kétszeresére emelt lakásépítkezési terveket, ebben kormányunk szerető gondoskodását látják, amellyel a nép kormánya ismételten bizonyítja, hogy legfőbb gondja népünk jogos igényeinek kielégítése. A felemelt beruházási számokból annak a bizonyítását is látják fővárosunk dolgozói, hogy ha olcsóbban, többet, jobbat termelünk, fegyelmezetten dolgozunk, ez rövid időn belül a dolgozók életkörülményeinek javulásában, az életszínvonal emelkedésében jelentkezik. Nagy figyelemmel hallgattam tegnap Olt elvtárs beszámolóját, annak különösen az építőiparra vonatkozó részét. Megkétszerezett lakásépítést, 3,6 százalékos önköltségcsökkentést kell az Építésügyi Minisztériumnak többek között megoldania. A beszámoló és már Több képviselőtársam — Kovács István és az előttem szóló Pongrácz Kálmán elvtársak — szóvátették a fogyatékosságokat, hogy drágán építünk. Fővárosunk dolgozói is — mint az ország felelős gazdái — elismeréssel figyelik e hatalmas építkezéseket. De az elismerés mellett meglátják a hibákat is, amelyeknek gyors felszámolását várják az illetékes minisztériumtól. Bírálatukkal segíteni akarnak és e bírálatot meg kell szívlelni. Fővárosunk lakossága az Építésügyi Minisztériumnak a következőket ajánlja a figyelmébe: Jobban takarékoskodjék a minisztérium és igazgatóságai is a rábízott értékekkel, ne forduljon elő olyan eset, mint az elmúlt esztendőbén, — a Villányi úti építkezéseknél —, amikor télvíz idején közel egy évre leállították a munkát, a félig kész födém nélküli épületek állagában a fagyok, és az esőzések komoly károkat okoztak, és az amúgy is kevés géppark hosszú ideig kihasználatlanul állt. A többszöri felvonulás, levonulás és az említettek következtében közel 200 ezer forintnyi kár keletkezett. Dolgozóink azt is figyelmébe ajánlják úgy az Építésügyi, mint a Város és Községgazdálkodási Minisztériumnak, hogy gondosabban hangolják össze az építkezések kommunális terveit, mert úgy a Kerepesi úti, mint az albertfalvai nagy építkezéseknél általános panasz, hogy a szükséges közműveket, utakat először ideiglene-