Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-26
1261 Az országgyűlés 26. ülése 1956. évi február 10-én, pénteken. 1262 közszükségleti cikkeket gyártanak. Székesfehérvárott a tanács asztalosműhelyében a napokban indult meg a fahulladékból gyártott kisbútorok készítése. Az ilyen jellegű kezdeményezéseket közösen a tanácsokkal fokoznunk kell és a tanácsokra támaszkodva előrehaladást kell elérnünk. Sok helyes kezdeményezés született már az építőiparban is. Közös munkával el kell érni azt, hogy a helyi tartalékok mozgósításán és feltárásán keresztül megváltozzék az arány a saját erővel történő fejlesztés és a központi támogatással elért fejlesztés között. 1956-ban jobban fel kell használnunk azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyeket a Szovjetunióval és a többi népi demokratikus országgal való együttműködés biztosít számunkra. Pamutfonóiparunkban és pamutkikészítő iparunkban például már eddig is sok eredményt hozott a Szovjetunióban járt szakemberek tapasztalatainak hasznosítása, kötszövőiparunkban és cipőiparunkban a csehszlovák tapasztalatok átvétele. Éppen az elmúlt napokban folyt le Budapesten a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság könnyűipari együttműködési bizottságának ülése, amelyen megállapodtunk többek között abban, hogy a két baráti ország kölcsönösen segítséget nyújt egymásnak a szalmacellulóze termelésének fejlesztésében, a bőrt helyettesítő anyagok termelésének fejlesztésében is. Az ipari kutató intézetek eredményeinek jobb felhasználása is gazdag lehetőséget nyújt az 1956-os terv teljesítéséhez. A költségvetés jelentős összegeket biztosít a kutató intézetek fejlesztésére. Azon leszünk, hogy a tudományos eredmények ipari alkalmazása és hasznosítása az eddiginél fokozottabb ütemben történjek meg. Eddig nem volt kielégítő az egyes üzemek által elért eredmények általánosítása. így például a textiliparban száz bevezetett saját újításra csak kilenc tapasztalatcsere útján bevezetett újítás esik. Ez a szám tűrhetetlenül alacsony, mert a textilgyárak jellege olyan, hogy az egyik üzemben bevezetett, tehát helyesnek és hasznosnak mondható újítás túlnyomórészt más üzemekben is felhasználható. Ez az alacsony szám azt mutatja, hogy üzemeink szemlélete hibás. Nem törekedtek arra, hogy kihasználják azt az óriási lehetőséget, amely szocialista rendszerünkben rejlik, hogy az egyes üzemek által elért eredmények minden hasonló üzem számára szabadon, hozzáférhetően rendelkezésre állnak. Mit nem adtak volna a kapitalisták és mit nem adnának azért, ha lehetőségük volna arra, hogy a konkurrens üzemek műhelytitkaiba bepillantsanak. A mi vállalataink, gyáraink vezetői mégsem használják ki kellőképpen ezt a nagyszerű forrást. 1956-ban el kell érni, hogy mind az újítások, mind a jó munkamódszerek, s a bevezetési tapasztalatok, a legjobb eredmények ne maradjanak az egy üzem keretéin belül, hanem azokat más üzemek is felhasználják. Az 1956-os évben ezeket a célkitűzéseket kell követni mindenekelőtt az éves terv teljesítéséért folytatott munkaversenyben. Ezek alapján kell megszervezni — a Központi Vezetőség és a Minisztertanács határozatát figyelembe véve — az új élenjáró technológiáért, a munkamódszerek általánosításáért folytatott harcot. Ügy akarunk dolgozni eredményeink és hibáink ismeretében, hogy azokat a hibákat, amelyek a bürokrácia, a lazaságok, a bérfegyelem, a lazítás, az anyagpazarlás, a selejtgyártás terén még mutatkoznak, mielőbb kiküszöböljük, s jelentős eredményeket érjünk el. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a betérjesz^tett költségvetés elfogadását és a könnyűipar valamennyi dolgozója nevében ígéretet teszek arra, hogy a könnyűipar a második ötéves terv első évében ráeső feladatait becsülettel megoldja. ígéretet teszek, hogy a könnyűipar a költségvetésben előirányzott kötelezettségeit teljesíti és az előirányzott összeget úgy használja fel, hogy ezen összegek teljes egészükben dolgozó népünk javát szolgálják és így minél szebb, jobb, ízlésesebb fogyasztási cikket tudjunk biztosítani lakosságunk részére. (Taps.) ELNÖK: Az ülést délután fél 3 óráig felfüggesztem. (Szünet 13.09—14.30.) (Elnök: NAGYISTÓK JÓZSEF) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik Pongrácz Kálmán képviselőtársunk. PONGRÁ CZ KÁ LMÁ N: Tisztelt Országgyűlés! Az Építésügyi, valamint a Város- és községgazdálkodási tárca költségvetéséhez kívánok hozzászólni. Mindkét minisztérium fontos népgazdasági munkát irányít és elsőrendű feladatuk van a lakosság életszükségleteinek kielégítésében. Ha ezek a minisztériumok jól dolgoznak, akkor a legnehezebb problémák, a lakosságot legközvetlenebbül érintő kérdések megoldását gyorsítják, mint amilyen a lakáskérdés, a helyi közlekedés, a közművek szolgáltatása. A mindennapi élet kívánságait foglalják magukban, s a tanácstagi fogadóórák, a beszámolók, a dolgozók leveleinek 95 százaléka foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Elsőrendű feladatunk tehát, hogy a nehézipar és a mezőgazdaság fejlesztése, országunk védelmi erejének fokozása mellett maximális erőfeszítést tegyünk e két tárca tervén, költségvetésén keresztül is a lakosság érdekében. Mindnyájan tudjuk és elismerjük, hogy építőiparunk a felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment át. Az egykor kisipar jellegű magánépítőipar helyett egyre javuló szervezetű, nagy fokban gépesített állami vállalatok végzik a mind nagyobb méretű építkezéseket. Különösen az ipari építkezések terén nagy a fejlődés. Kialakult a nagy elemek, az előregyártott ipari vasbetonszerkezetek alkalmazása, az építés kezd szerelési jellegű tevékenységgé átváltozni. Népgazdaságunk új értékei a nagy erőművek, mint az inotai, sztálinvárosi, berentei, tiszapalkonyai. Az ipari szerkezetek közül közismert a gyöngyösi Váltógyár, az Óbudai Hajógyár, a Klement Gottwald Gyár új csarnoka. Ilyen és ehhez hasonló alkotások hirdetik a magyar építőipar teremtő erejét, a mérnökök, szakmunkások tehetségét és szorgalmát.
