Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-26

1245 Az országgyűlés 26. ülése 1956. évi jebruár 10-én, pénteken. 1246 Esztergályosaink és forgácsoló szakmunkásaink szaktudásukkal komoly hírnevet vívtak ki maguknak. Ország-világ ismeri Pioker Ignác, Muszka Imre és társaik nevét. Most, amikor a forgácsolás még iparunk szűk keresztmetszete, elismert szakmunkásaink tömegeihez fordulunk és azt kérjük tőlük, hogy újításokkal, kezdeményezéseikkel, a jobb technológia elsajátításával induljanak harcba a feladatok megoldásáért. Esztergályosaink szakképzettsége, felkészültsége szinte a technikusokéval vetekszik. Minden feltételük megvan ahhoz, hogy eleget tegyenek ennek a kérésnek. Szerszámkészítőinknek, szerszámlakatosainknak szinte meghatározó szerepük van az új technika valóraváltásában. A készülékezés, felszerszámozás kiszélesítése legfontosabb feladatunk. Bizonyos vagyok benne, hogy ez az igen magas képzettséget kívánó, kiváló szakma olyan szakembereket mutathat fel, akik akarnak és tudnak még jobbat, többet produkálni és képesek a műszaki színvonal emeléséért folyó harc élvonalában haladni. Kohászaink ugyancsak nagyszerű hagyományokkal rendelkeznek. Szemük előtt játszódik le kolgészatunk újjászületése, soha nem látott mértékű fejlődése. Érjék el, hogy a mennyiségi fejlődés a minőség megfelelő emelésével kapcsolódjék össze. Harcoljanak a programszerűség betartásáért, a még jobb minőségért. Ezzel is legyenek hívek a régi tradíciókhoz. Külön szeretnék szólni műszaki értelmiségünkhöz. Büszkék lehetünk arra, hogy soraikból olyan nagyszerű alkotók kerültek ki, mint Jedlik Ányos, Kandó Kálmán, Bródy Imre, akik világhírnevet szereztek a magyar műszaki gárdának. Mai mérnökeink, technikusaink legyenek méltóak a nagy elődökhöz. Tartsák szemük előtt, hogy most nem a tőkések számára, hanem saját hazájuk felvirágoztatásáért, a nép felemelkedése érdekében fejtik ki tudásukat. Kezüket nem köti meg, mint a múltban — például a híradástechnikai iparban — a külföldi érdekeltségek kényszere, hanem szabadon szárnyalhat alkotóerejük. Még több önálló, új konstrukciót várunk tőlük. Azt várjuk, hogy kezdeményező, példamutató és irányító parancsnokai legyenek az újnak, a műszaki haladásnak. Sokat várunk az új fiatal műszaki gárdától, akikkel — elismerem — nem foglalkoztunk kielégítően. Mindent el fogunk követni, hogy ezt az új értelmiséget felkaroljuk, tehetségüket kibontakoztassuk. Bizonyos, hogy a magyar műszaki gárda méltó lesz elődei hírnevéhez. Üj munkastílust, fokozott lelkesedést várunk közgazdászainktól és adminisztrátorainktól is. Ügy vélem, szorgalmas, odaadó és fontos munkájuk után járó megbecsülés nem fog elmaradni. A közgazdászoknak különösen nagy feladatuk van célkitűzéseink valóraváltásában. Segítsenek a vállalatvezetésnek a legkifizetődőbb és legkorszerűbb gyártástípusok kialakításánál, a tervezésnél és az önköltség kedvezőbb alakításánál. Mindent el fogunk követni, hogy megfelelő irányítást biztosítsunk üzemeink számára és a dolgozókra támaszkodva megfeleljünk a várakozásnak. Feladataink végrehajtásának fontos feltétele, hogy mindennapi tevékenységünkké váljon a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás. Szocialista termelés, szocialista gyárvezetés nem képzelhető el a dolgozók szociális, kulturális és munkakörülményeinek állandó, szakadatlan javítása nélkül. Ebben az évben 35 millió forintot fordítunk további munkavédelmi és szociális beruházásokra. De csak beruházásokkal ezt a kérdést nem lehet megoldani. A gyárak vezetői részéről körültekintő, emberséges gondoskodásra van szükség. Az ilyen vezetőt szeretik, becsülik és segítik az öntudatos dolgozók tömegei. Tisztelt Országgyűlés! Feladataink végrehajtásának anyagi feltételét a tárca 1956. évi költségvetése biztosítja. A költségvetési előirányzat szerint 1956-ban a múlt évihez képest 40 százalékkal nagyobb összeget fordítunk új beruházásokra, meglevő üzemeink korszerűsítésére. Tovább építjük szocialista iparunk büszkeségét, a Sztálin Vasmű vet. Megkezdjük a diósgyőri új ércelőkészítő és tömörítőmű építését. Számos üzem korszerűsítésén kívül 79 millió forintot fordítunk az Özdi Kohászati Művek és 25 millió forintot a Debreceni Gördülőcsapágy gyár fejlesztésére. A költségvetés a gyártmány fejlesztési program megvalósításához 350 millió forint forgóalapot és a megnövekedett termelés forgóeszközszükségletének biztosítására további jelentős forgóalapjuttatást irányoz elő. 1956-ban a kutatóintézeteink fenntartására és fejlesztésére több mint 51 millió forintot, a vállalati laboratóriumi kísérletek és kutatások költségeire 53 millió forintot fordítunk. A múlt évinél 20 százalékkal magasabb összeget irányoztunk elő a villamosipari vizsgáló állomás költségeire. Ezzel kívánjuk lehetővé tenni az erősés gyengeáramú iparágak fokozottabb mértékű minőségvizsgálatát, hogy eleget tehessünk a követelményeknek. A tárca 1956. évi költségvetése az üzemi és hivatali bölcsődékben, valamint napközi otthonokban mintegy 6000 gyermek ellátását biztosítja. Az ipari technikumok, diákotthonok, menzák, tanulószobák fenntartására 52 millió forint az előirányzat. A tárca költségvetése a legnagyobb fokú és mindenre kiterjedő takarékoskodás figyelembevételével készült el. Figyelemmel a műszaki fejlesztés folytán várható eredményekre, amelyek a termelésben lekötött forgóeszközök mennyiségét is csökkenteni fogják, a kohó- és gépipari tárca rendelkezésére álló 1956. évi forgóalapból 20 millió forintról lemondok és felajánlom az állam egyéb fontos kiadásainak fedezésére. (Nagy taps.) Az anyagi feltételek a költségvetés elfogadásával teljes mértékben biztosítva vannak. Rendelkezésünkre áll a legfontosabb feltétel, dolgozóink, a munkások, mérnökök, technikusok, közgazdászok, adminisztrátorok lelkesedése, munkaszeretete. Mi élni fogunk ezzel a hatalmas erővel és megígérhetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy győzelemre visszük második ötéves tervünk első esztendejét.