Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-26

1233 Az országgyűlés 26. ülése 1956. évi február 10-én, pénteken. 1234 vagy talpa könnyen a sárban marad, vagy rövid használat után tönkremecv a gépkocsiköpeny. A hazai nyersanyagbázis növeléséhez járul hozzá a rudabányai vasércdúsító építése, a barnavasérc termelésének 15,6 százalékos, a nyersalumínium termelésének 10,9 százalékos emelése 1955-höz képest. Jelentős feladata a minisztériumnak a hulladékanyagok hasznosítása, ezért az idén kísérleti üzemet építenek a vörösiszap felhasználására. A minisztérium beruházásai közül jelentőségénél fogva kiemelkedik a Szovjetunió hathatós segítségével felépülő kísérleti atomreaktorunk, mellyel hazánkban is megalapozzuk az atomenergia békés célokra történő felhasználását. Az alumínium félgyártmányok és készgyártmányok termelésének növelése érdekében ez évben megkezdik a székesfehérvári könnyűfémüzem bővítését. Tisztelt Országgyűlés! A minisztérium megfelelő gondot fordít költségvetésében a dolgozóiról való megfelelő gondoskodásra. Egészségvédelmi, szociális, kulturális célokra mintegy 55 millió forintot irányoz elő. Ebből az összegből építik fel a Nagytétényi Gumigyár 75 férőhelyes óvodáját, a Kőbányai Gyógyszergyár mosdóját és öltözéjét, a Zalai Kőolajipari Vállalat fürdőjét, éttermét és konyháját, a November 7. Erőmű éttermét és kultúrotthonát, a Budapesti Kénsavgyár központi öltözőjét és mosdóját, a Hungária Vegyiművek étkezdéjét és konyháját és más hasonló szociális, kulturális, munkavédelmi létesítményeket. A minisztérium költségvetése lehetővé teszi a technikai tartalékok megfelelő mozgósítását és a technika jelentős fejlesztését. A szervetlen és a szénfeldolgozó iparban szakaszos technológiák helyett félfolytonos és folytonos módszerekre térnek át. A meglevő üzemek korszerűsítését, a termelés technikai színvonalának emelését szolgálja a minisztérium beruházásainak mintegy 60 százaléka. Ez, valamint fokozottabb támaszkodás a dolgozók alulról jövő helyes bírálatára, kezdeményezéseire, lehetővé teszi, hogy minisztériumi szinten 3,2 százalékkal emeljék a munka termelékenységét és 3,8 százalékkal csökkentsék az önköltséget. A minisztérium üzemei ebben az évben mintegy félmilliárd forint nyereségbefizetést fognak teljesíteni. Emellett a minisztériumnak lényegesen csökkenteni kell az importanyag felhasználást, a fajlagos anyagfelhasználást és a selejtet. Tisztelt Országgyűlés! A Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium vállalatai tavalyi eredménytervüket lényegesen túlteljesítették. A Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium az 1956. évi eredményterv előírásánál az 1955. évben előreláthatólag elérhető szintet vette figyelembe. Tekintettel azonban arra, hogy a minisztérium vállalatai 1955. évi terveiket a várható szintnél jobban, dicséretre méltóan túlteljesítették és ezáltal az 1956. évi terv teljesítéséhez már az indulás időpontjára jó feltételeket biztosítottak, a nyereségbefizetési terv további reális emelésére javasolom, hogy az országgyűlés a minisztérium költségvetési nyereségbefizetési előirányzatát ötmillió forinttal emelje fel. Kedves Képviselőtársak! A minisztérium ez évi költségvetési tervezete — véleményem szerint — megfelel gyorsan fejlődő szocialista iparunk, mezőgazdaságunk és dolgozó népünk érdekeinek, pártunk politikájának. A terv azonban csak annyit ér, amennyit abból megvalósítanak. Dolgozó népünk joggal követeli a minisztériumtól, hogy ebben az évben maradéktalanul tegyen eleget kötelezettségeinek és ne csak általában, hanem részleteiben is teljesítse 1956-os tervét. A minisztérium tavaly a tervezettnél 40 000 tonnával kevesebb műtrágyát termelt, ami mintegy 400 000 mázsa kenyérgabona veszteséget jelent. A minisztérium januárban sem teljesítette műtrágyagyártási tervét. Bár a Péti Nitrogénművek januári tervét mintegy 4 százalékkal dicséretre méltóan túlteljesítette, ez azonban nem egyensúlyozza a Borsodi Vegyikombinát súlyos lemaradását. Elsősorban a műtrágyagyártás tervének nem teljesítéséért kell bírálni a minisztériumot. Ezért nem tudtunk tavaly ősszel elegendő műtrágyát adni a mezőgazdaságnak és ezért jutott tavaly egy katasztrális holdra csaknem négyszer kevesebb műtrágya nálunk, mint például Csehszlovákiában. A műtrágyagyártás tervének nem teljesítése komolyan veszélyezteti egész népgazdaságunk fejlődését, tervünk — és különösen az életszínvonal emelését előíró terveink — teljesítését, ezért tűrhetetlen ez a helyzet. Mezőgazdasági termelésünk jelentős növeléséhez, mezőgazdasági exportunk emeléséhez, dolgozó népünk egyre bőségesebb és olcsóbb élelmiszerellátásához, az ipar növekvő mezőgazdasági nyersanyagellátásához, ma elsősorban több, a jelenleginél jóval több műtrágyára van szükség. Ez dolgozó népünk, választóink jogos és legfontosabb követelése a minisztériumtól, amit feltétlenül teljesítenie kell. Bírálni kell a' minisztériumot, mert a műtrágyagyártási terv nem teljesítésének okait szinte kizárólag a Kohó- és Gépipari és az Építésügyi Minisztériumban, e minisztériumok hibáiban keresi. E két minisztériumnak valóban még sokat, nagyon sokat kell tenni annak érdekében, hogy a Borsodi Vegyikombinát üzemképesen működjön és tervét feltétlenül teljesítse. Igaz az is, hogy a Borsodi Vegyikombinátban a terv nem teljesítésének az az alapvető oka, hogy a Kohóés Gépipari Minisztérium gépeivel sok a baj, és még máig sem készült el a második szintéziskör. Jogosan bírálta ezért a „Szabad Nép" tegnapi száma Csergő és Szíjártó elvtársak minisztériumait. De a Vegyipari és Energiaügyi Minisztériumnak arra is ügyelni kell, hogy a Borsodi Vegyikombinát belső bajait is orvosolják és oldják meg. Erősíteni kell a Borsodi Vegyikombinát energetikai, anyagbeszerzői és TMK-hálózatát, meg kell szilárdítani a vezetők és a dolgozók egy részének laza munkafegyelmét, ki kell elégíteni a Kazincbarcikára helyezett műszaki vezetők és szakmunkások minimális lakás, szociális és kulturális igényeit, pótolni kell a dolgozók egy részének elégtelen szaktudását, meg kell szervezni a Borsodi Vegyikombinát és a Borsodi