Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-25
1183 Az országgyűlés 25. ülése 1956 séges ahhoz, hogy az ipar a termelékenységi tervét teljesítse és hogy a gyártmányok minőségének és korszerűségének emelésével nagyobb mértékben járuljon hozzá a szükséges külkereskedelmi aktivum biztosításához. Az 1956. évi költségvetés előirányzatai — elsősorban a beruházások és felújítások — alátámasztják iparunk műszaki fejlődését. Külön ki kell emelni a költségvetésnek 360 millió forintos gyártmány fejlesztési forgóalap előirányzatát, amely az új, korszerű típusokkal kapcsolatos kísérletek, új, fejlettebb gyártási technológiai eljárások bevezetésének finanszírozását szolgálja. Emellett a költségvetés 438 millió forintot biztosít a gazdasági kutatómunkára. Ennek az összegnek nagyobb része az ipari vállalatoknál és ipari kutatóintézeteknél kerül felhasználásra. Ezek az anyagi eszközök, továbbá üzemeinkben meglévő jelentős tartalékok feltárása kellő alapot ad arra, hogy 1956-ban iparunk műszaki színvonala jelentősen előrehaladjon és a tervben meghatározott új, korszerű gyártmányok a belső és külső piacokat egyaránt kielégítő minőségben forgalomba kerüljenek. Dolgozó népünk életszínvonala emelése szempontjából igen nagy a jelentősége a mezőgazdasági termelés emelésének. A költségvetés a mezőgazdaság fejlesztésére, az állami gazdaságok és gépállomások beruházásaira, termelőszövetkezetek közép- és hosszúlejáratú hiteleire, valamint a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló intézmények céljaira és a mezőgazdasági kutatómunka előmozdítására az elmúlt évhez képest jelentősen nagyobb összeget, mintegy 5 milliárd forintot irányoz elő. A mezőgazdasági termelés fejlesztésénél különösen fontos feladat a terméshozamok emelése. Növényvédelemre 140 millió forintot, a hibrid és heterózis kukoricatermelés elősegítésére 12 millió forintot, a törzskönyvezett tenyészállatok beszerzésére 75 millió forintot, a fertőző állatbetegségek elleni védekezés céljára ingyenes oltóanyag beszerzésére 23 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Ha a jelentősen növekvő anyagi eszközök mind a mezőgazdaság szocialista szektorában, mind az egyéni parasztgazdaságokban jó munkával párosulnak, ez lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés emelésére irányuló terveink maradéktalan megvalósítását. Igen helyes és időszerű intézkedés volt a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójának az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletével életbeléptetett reformja. Az új adórendszer fontos ösztönző tényező az egyéni parasztgazdaságok termelésének növelésére, állattartásának fokozására, az áruértékesítés előmozdítására. Az új rendszerben ugyanis holdanként fix összegben állapítják meg az adó összegét és így ugyanolyan földterület és az egyéb tényezők azonossága esetén az az egyénileg dolgozó paraszt jár jól, aki intenzíven gazdálkodik, több tehenet, sertést, apró jószágot tart, több terméket értékesít. A termelés növelésére ösztönző hatása mellett az új adórendszert dolgozó parasztságunk azért is helyeslőleg fogadja, mert szilárd évi február 9-én, csütörtökön. 1184 alapot biztosít az adó megállapításánál. A községeknél kifüggesztendő adótáblázatok alapján a dolgozó parasztok maguk is könnyen kiszámíthatják a fizetendő adó összegét. Dolgozó népünk életszínvonala emelése szempontjából különösen fontos kérdés a lakásépítkezés. Erre a célra az 1956. évi költségvetés 70 százalékkal nagyobb összeget irányoz elő. mint 1955-ben. Az állami lakásépítés nagymérvű növelése mellett kormányunk hosszúlejáratú hitelekkel is elősegíti a munkások és alkalmazottak családiház építkezését. Az 1956. évi terv jelentősen növeli a parasztság részére értékesítendő építőanyagok mennyiségét. Mindezek az, intézkedések lehetővé teszik, hogy 1956-ban mintegy 40 000 lakás épüljön fel. Emellett az 1956. évi költségvetés jelentős összeget biztosít a meglevő épületek tatarozására, karbantartására. A költségvetés a befolyó lakbér jövedelem több mint 75 százalékát biztosítja erre a célra. A gazdasági és pénzügyi bizottság végül megvizsgálta, hogy minden területen megfelelően érvényesül-e a takarékosság a költségvetés előirányzataiban. Ami az iparban a termelékenység növelését és az önköltség csökkentését, az állami gazdaságokban a dotáció csökkentését, a kereskedelemben a forgalmi költségeknél érvényesítendő takarékosságot illeti, a költségvetés előirányzatai megfelelnek a terv előírásainak. Nem tekinthető azonban megnyugtatónak, hogy az igazgatási költségek előirányzata, ha minimális mértékben is, de magasabb az 1955. évinél. Bár a költségek emelkedése konstrukciós okokra vezethető vissza, mégis meg kell állapítani, hogy az államigazgatási szervek és a vállalati adminisztráció létszámának megállapításánál még nem kielégítő a takarékosság érvényesítése. A társadalmi munka termelékenységére kedvezőtlenül hat, ha az igazgatásban dolgozók létszáma és az igazgatási költségek a szükségesnél nagyobb mértékűek. A Pénzügyminisztériumnak, a pénzügyi dolgozóknak, az Állami Ellenőrzés Minisztériuma ellenőreinek fontos feladata, hogy feltárják az e téren még meglevő lazaságokat, és harcoljanak az igazgatás legcélszerűbb szervezéséért, a felesleges státuszok felszámolásáért. Tisztelt Országgyűlés! Az 1956. évi költségvetés egyenlege 1 milliárd 185 millió forint felesleget mutat. A bevételi felesleg mértéke kielégítő, a költségvetés szilárdan alapozza meg 1956. évi pénzügyi gazdálkodásunkat. Tisztelt Országgyűlés! Minthogy az 1956. évi költségvetés helyesen tükrözi pártunk és kormányunk határozatait, az 1956. évi terv feladatait, biztosítja az anyagi eszközöket népgazdaságunk tovább fejlesztésére, dolgozó népünk életszínvonala emelésére, a gazdasági és pénzügyi bizottság javasolja, hogy az 1956. évi költségvetést az Országgyűlés 43 milliárd 332 millió forint bevétellel, 42 milliárd 147 millió forint kiadással és 1 milliárd, 185 millió forint bevételi többlettel hagyja jóvá. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a költségvetés vitájában a mai napon Ko88*
