Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-25
Ü8Í Az országgyűlés 25. ülése 1956. évi február 9-én, csütörtökön. 1182 hez képest több mint 2 milliárd forinttal — az állami vállalatok nyereségelőirányzata növekedik. Ez a feladat az iparban 3 százalékos, az állami gazdaságoknál 3.2 százalékos önköltségcsökkentésre, a kereskedelemben pedig a forgalmi költségeknél elérendő 1,5 százalékos megtakarításra épül. Az iparban az egy munkásra jutó termelési értéket 5 százalékkal kell emelni, ami azt jelenti, hogy a termelés növekedésének több mint 4 /s részét a termelékenység emelésével kell biztosítani. Ezeknek a termelékenység növekedését, a takarékosság fokozását előmozdító tervelőírásoknak maradéktalan teljesítése fontos előfeltételét képezi a költségvetés előirányzott bevételei biztosításának. 1955-ben munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk eredményes, áldozatkész munkája nyomán szocialista iparunk túlteljesítette mind a termelékenység emelésének, mind az önköltség csökkentésének tervét. Az eredmények azt tanúsítják, hogy pártunk Központi Vezetőségének 1955 márciusi határozata hatalmas erőket tárt fel és irányított terveink teljesítésére és túlteljesítésére. Az 1956. évi költségvetés beruházási, felújítási és az ipar műszaki fejlődését szolgáló egyéb előirányzatai szilárdan megalapozzák a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését. A terv realitását fokozza, hogy még igen jelentősek azok a tartalékok, melyek a termelés helyes szervezése, a termelés üte-> mének egyenletessé tétele, a selejt jelentős csökkentése, a dolgozók újításainak, kezdeményezéseinek felkarolásával feltárhatók. A szocialista ipar jó példáját követniök kell az állami gazdaságok, a gépállomások és a kereskedelem vezetőinek és dolgozóinak is. Ezeken a területeken az 1955. év eredményei a termelékenység növelése és a költségek csökkentése tekintetében elmaradtak a terv előírásaitól. Ezért az eddiginél nagyobb gonddal kell foglalkozniuk a takarékosság kérdéseivel, hogy tervüket 1956-ban maradéktalanul teljesítsék. Az 1956-ban 4,8 százalékkal növekvő nemzeti jövedelem elosztásánál a költségvetés az elmúlt évhez képest jelentősen emeli a beruházások előirányzatát. Csaknem 2 milliárddal nagyobb az állami szektorban a beruházások költségvetési előirányzata 1956-ban, mint 1955-ben. Az 1956-os év ötéves tervünk első esztendeje. Jól kell megalapoznunk már a második ötéves terv első évében népgazdaságunk további fejlődését, népgazdaságunk alapanyag- és energiabázisának növelését, iparunk korszerűsítését és műszaki színvonalának emelését, a mezőgazdasági termelés növelését, szocialista szektorának további megszilárdítását. Mindez indokolja a beruházások nagyobb összegben történő előirányzatát. A nehézipar fejlődése elsődlegességének biztosítása mellett a nehéziparban eszközölt beruházásokból jelentős összeg — így elsősorban a hazai szintetikus műszálgyártás megteremtésére előirányzott összeg — a könynyűipar fejlődését, a gépgyártás, a műtrágyagyártás és a vegyipar más ágainak fejlesztésére előirányzott összegek pedig a mezőgazdasági termelés növelését szolgálják. A beruházásoknak a költségvetésből fedezett 11,7 milliárdos összegéből 1 milliárd 855 millió forint esik a mezőgazdaság állami szektora állóalapjainak növelésére. Ezenfelül a termelőszövetkezetek beruházásaira 340 millió forint hosszúlejáratú hitelt biztosít a költségvetés, de a középlejáratú hitelekre előirányzott 261 millió forint jelentős része is az állóalapok bővítését szolgálja. A termelőszövetkezetek közös állóalapjainak gyarapításához 1956-ban az állam 40 százalékkal nagyobb állami segítséget ad hitel formájában, mint 1955-ben, hogy elősegítse a közös állattartáshoz és a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges épületek létesítését, tenyészállatok beszerzését, a közös vagyon egyéb módon való gyarapítását. Az állami segítség azonban csak akkor biztosíthatja a termelőszövetkezetek állóalapjainak szükséges mérvű bővítését, ha azt a termelőszövetkezetek kiegészítő forrásnak tekintik; elsősorban saját anyagi eszközeiket mozgósítják és az építkezésekhez nagymértékben biztosítanak munkaerőt. Az 1955. évi zárszámadások tapasztalatai is azt mutatják, hogy azok a szövetkezetek fizettek tagjaiknak magasabb munkaegységet, ahol a közös alapok megteremtéséhez jelentős mértékben, legalább 50 százalékban járultak hozzá saját erőből. Tisztelt Országgyűlés! A termelés és a termelékenység növelése útján előálló nemzeti jövedelememelkedés másik részét dolgozó népünk anyagi, kulturális és szociális jólétének emelésére irányozza elő a költségvetés. A reálbéreknek és a reáljövedelmeknek a tervben előírt mértékben való emelését a költségvetés a különböző tételek — forgalmi adó, tartalékok — előirányzatánál megfelelően figyelembe vette. A szociális és egészségügyi kiadásokat a költségvetés 412 millió forinttal, az oktatási és kulturális kiadásokat 390 millió forinttal magasabban irányozta elő, mint az 1955. évi tényleges kiadás. Az egészségügyi és a kulturális kij adások előirányzott növekedése lehetővé teszi a j szükséges mértékű fejlesztést a kórházi ágyak számának növelése, a körzeti orvosi hálózat bővítése, az óvodai férőhelyek és az általános iskolai tantermek számának növelése útján. Ezek az előirányzatok biztosítják, hogy 1956-ban to{ vább növekedjék népünk egészségügyi ellátása és kulturális színvonala. A felhalmozás növelése mellett, dolgozó népünk anyagi, egészségügyi és kulturális életszínvonala emelése mellett költségvetésünk lehetővé teszi, hogy 1956-ban jelentős aktív külkereskedelmi egyenleget érjünk el és ezzel megszilárdítsuk nemzetközi pénzügyi helyzetünket. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági és pénzügyi bizottság azt is megvizsgálta, hogy a költségvetés egyes kiadási előirányzatai helyesen szolgálják-e azoknak a fő feladatoknak megvalósítását, amelyekre erőfeszítéseinket az 1956. évi terv maradéktalan végrehajtása érdekében elsősorban összpontosítani kell. Az ipar előtt álló feladatok sikeres megoldásának elengedhetetlen feltétele, hogy jelentősen előrehaladjunk az új technika széleskörű alkalmazásában, a gyártmányok korszerűsítésében, iparunk műszaki színvonalának erneléséi ben. E feladatok maradéktalan teljesítése szűk-