Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-25

1179 Az országgyűlés 25. ülése 1956. évi február 9-én, csütörtökön. 1180 1956-tól kezdve következetesen érvényesíteni kell az önfinanszírozást, a tervteljesítéstől függő pénzellátás elvét. A jövőben a pénzügyi tervüket nem teljesítő vállalatok csak tényleges nyereségük arányában juthatnak hozzá azokhoz a pénzeszközökhöz, amelyek fedezetére a vállalati nyereség van kijelölve. Miután a minisztériumok bizonyos operatív tartalékokkal rendelkeznek, átmeneti időre pénzügyi segítséget nyújthatnak a vállalatoknak. Ettől az intézkedéstől csak akkor várhatjuk az önálló elszámolás megszilárdítását és tervteljesítésre ösztönző hatását, ha a minisztériumok az átmeneti segítségnyújtást összekapcsolják a gazdálkodás megjavítását célzó intézkedésekkel. A Magyar Nemzeti Banknak fejlesztenie kell azt a megkülönböztető hitelpolitikát, amely a jól gazdálkodó vállalatoknak pénzgazdálkodási könnyítéseket nyújt, a rosszul gazdálkodó vállalatoknál pedig különleges hitelfeltételeket alkalmaz és fokozott ellenőrzést vezet be. Ennek a gyakorlatnak múlt évi tapasztalatai kedvezőek. Előnye, hogy növeli az irányító szervek közreműködését a vállalati gazdálkodás nehézségeinek leküzdésében és fokozza a vállalatok operatív pénzügyi ellenőrzését. Ezt a módszert 1956-ban elsősorban a nagyobb ipari vállalatoknál kell alkalmazni. Az önálló elszámolás megerősítése és a pénzügyi fegyelem betartásának ellenőrzése érdekében tovább kell leegyszerűsíteni a fizetési és pénzforgalmat és hatékonyabbá kell tenni a béralapellenőrzést. Továbbra is fontos feladata a pénzügyi szerveknek a forgóeszközök csökkentése. A Magyar Nemzeti Banknak fokoznia kell tevékenységét annak érdekében, hogy az anyag- és készletgazdálkodást helyes irányban befolyásolja; különösen az importanyagokkal való takarékoskodást kell előmozdítania. A Pénzügyminisztériumnak és a Magyar Nemzeti Banknak az eddiginél sokkal alaposabban kell foglalkoznia a külkereskedelmi vállalatok gazdálkodásának pénzügyi ellenőrzésével. Hatékonyabbá kell tenni a pénzügyi ellenőrzést a devizatakarékosság fokozása érdekében. A pénzügyi ellenőrzés fokozása terén megnövekednek a Beruházási Bank feladatai is. Ellenőrző tevékenységével meg kell akadályoznia az elmúlt évek során sokszor tapasztalt kerettúllépéseket, ellenőriznie kell a beruházások gazdaságosságát és tervszerű megvalósítását. Tisztelt Országgyűlés! Az 1956. évi népgazdasági tervben és az állami költségvetésben kifejezésre jutnak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének alapvető határozatai, a Magyar Népköztársaság kormányának legfontosabb célkitűzései. A költségvetés visszatükrözi azt a jelentős gazdasági, szociális és kulturális programot, amelynek végrehajtása komoly előrehaladást biztosít a szocializmus építésében, a második ötéves terv megvalósításában. A siker attól függ, hogyan mozgósítjuk népünket a kitűzött feladatok megoldására. Ezért mindenütt fel kell karolni a dolgozók kezdeményezéseit, biztosítani kell a szocialista munkaverseny további nagyarányú kibontakozását, fokozni kell a falu dolgozóinak részvételét terveink végrehajtásában, minden téren meg kell szilárdítani a munka- és az állampolgári fegyelmet. Irányító szerveinknek, vállalatainknak, tanácsainknak, párt- és tömegszervezeteinknek ez a legfontosabb feladata. Csak így valósítható meg a munka termelékenységének elhatározott emelése, az önköltség csökkentése. Csak így biztosítható gazdasági, szociális és kulturális programunk maradéktalan végrehajtása. A Magyar Népköztársaság kormánya a program végrehajtásában bizton számít dolgozó népünk támogatására. Nem kétséges, hogy hős munkásosztályunk, szorgalmas dolgozó parasztságunk, néphez hű értelmiségünk, egész dolgozó népünk odaadó munkája sikerre viszi szocializmust építő 1956. évi népgazdasági tervünket és állami költségvetésünket. Kérem a beterjesztett költségvetés elfogadását. (Nagy taps.) ELNÖK: Az ülést 15 percre felfüggesztem. (Szünet 11.19—11.38.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik a költségvetés tárgyalása. A költségvetés előadója Antos István képviselőtársunk, a gazdasági és pénzügyi bizottság elnöke. Előadó képviselőtársunké a szó. ANTOS ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága a beterjesztett 1956. évi költségvetéssel kapcsolatban mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy annak bevételi és-Jdadási előirányzatai megfelelnék-e az országgyűlés által már jóváhagyott 1956. évi népgazdasági tervnek. A költségvetés a népgazdasági tervet tükrözi vissza., Az állam legfőbb pénzügyi terveként nagy jelentőségű funkciót tölt be azáltal, hogy összegyűjti azokat az állami pénzalapokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a terv előírásainak megfelelően a népgazdaság különböző ágainak fejlesztése, a szociális és kulturális intézmények fenntartása és bővítése, valamint az egyéb közös társadalmi szükségletek kielégítése biztosítható legyen. A gazdasági és pénzügyi bizottság megállapította, hogy a pénzügyminiszter elvtárs által ismertetett költségvetés az 1956. évi népgazdasági terv előírásainak megfelelően készült, bevételei a termelékenység növekedésére, az önköltség csökkentésére, a takarékosság fokozott érvényesítésére támaszkodnak, kiadásai pedig biztosítják mind a felhalmozás, mind a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala emelésének a tervben előirányzott mértékét. 1956-ban a termelés az iparban 6 százalékkal, a mezőgazdaságban 3 százalékkal emelkedik. Tervünk az iparban a termelékenység emelkedését, az önköltség csökkentését, á mezőgazdaságban a hozamok növekedését úgy irányózza elő, hogy a nemzeti jövedelem 4,8 százalékkal emelkedjék. Ennek megfelelően a költségvetés bevételei között a legnagyobb mértékben — az előző évORSZAGGYÜLÉSI ÉRTESÍTŐ 88