Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-25

117? Az országgyűlés 25. ülése 1956 Sportszerveink fontos feladata az 1956. évben megrendezésre kerülő olimpiára való jó íelkészülés. A kulturális és sportcélokra jelentős összegeket biztosít a költségvetés. Az Oktatásügyi Minisztériumnak, a Népművelési Minisztériumnak, a Magyar Tudományos Akadémiának és nem utolsósorban az Országos Testnevelési és Sportbizottságnak nagy gondot kell fordítaniuk a rendelkezésükre bízott összegek takarékos, helyes felhasználására. A Magyar Népköztársaság kormányának békepolitikája jutott kifejezésre abban a határozatban, amellyel Néphadseregünk létszámát 20 ezer fővel csökkentette. Ezzel összhangban a honvédelemre az 1955. évinél kisebb összeget, 4 milliárd 85 millió forintot irányoztunk elő. A költségvetés előirányzata lehetővé teszi Néphadseregünk felszerelésének korszerűsítését. A kormány a költségvetési javaslatban arra törekedett, hogy mérsékelje a népgazdaság fejlesztésével, dolgozó népünk életszínvonalának anyagi és kulturális jólétével közvetlen kapcsolatban nem álló kiadásokat. Az igazgatási ágazat 2 milliárd 63 millió forint előirányzatában már érvényre jutnak a kiadások csökkentése érdekében hozott intézkedések kezdeti eredményei. Az államigazgatás egyszerűsítése terén értünk el bizonyos előrehaladást, ez azonban távolról sem kielégítő. Még mindig van bürokrácia az államigazgatásban csakúgy, mint a vállalatoknál. E téren feltétlenül határozottabb előrehaladásra van szükség. A dolgozók kezdeményezésére támaszkodva kell harcolni a párhuzamos szervek, a bürokratikus munkamódszerek ellen, a néphez, az élethez közelebb álló államigazgatásért. A minisztériumok, az igazgatási teendőket ellátó országos főhatóságok, a vállalati középirányító szervek, valamint a tanácsok munkájának egyszerűsítése számos tartalék feltárását kell, hogy eredményezze. Ezáltal e szervek működése eredményesebbé és nem utolsósorban olcsóbbá is válik. A költségvetés kiadásaiból a tanácsok közel 7 milliárd forinttal részesednek. Ez is bizonyítja, hogy a tanácsok politikai és gazdasági jelentősége, hatásköre évről évre növekszik. A tanácsok költségvetéséből a legjelentősebb rész, 3 milliárd 897 millió forint a szociális és kulturális feladatok megoldására jut. Ez 377 millió forinttal több mint 1955-ben. A gazdasági kiadások előirányzata 2 milliárd forint. A tanácsok költségvetésében biztosított 960 millió forint beruházásból — a szociális, egészségügyi és kulturális létesítményeken túlmenően — mintegy 440 millió forint jut a lakosságot közvetlenül szolgáló kommunális beruházásokra, utak, járdák építésére, csatornázásra, vízvezeték-, gáz- és villanyhálózat fejlesztésére. Külön ki kell emelni hazánk fővárosának, Budapestnek költségvetési előirányzatát. Budapest Főváros Tanácsának 1956. évi költségvetése 1 milliárd 776 millió 116 ezer forint, az egész tanácsi költségvetés 25 százaléka. Ez kifejezi fővárosunknak azt a súlyát és jelentőségét, amelyet az ország életében betölt. Ebből az összegből évi február 9-én, csütörtökön. Il78 több mint 1 milliárd a kulturális és egészségügyi intézmények fenntartására, illetve bővítésére szolgál. 1956. évben tovább bővül fővárosunkban az általános iskolai és óvodai napközi otthonok hálózata, javul a bölcsődei-ellátás, valamint a rendelőintézeti ellátottság is. A költségvetés 100 millió forintot biztosít a fővárosi intézmények épületeinek és a főváros útjainak felújítására. A Fővárosi Tanács idei beruházásai 307 millió forintot tesznek ki. Ez mintegy 70 millió forinttal haladja meg az 1955. évi beruházások összegét. A tanácsok felügyelete alá tartozó vállalatok termelése 1956-ban tovább emelkedik. A helyi vállalatok gazdálkodásában jelentős belső tartalékaink vannak. A gazdálkodási fegyelem sokhelyütt nem kielégítő. A tanácsoknak, a tanácsi szakigazgatási szerveknek érdekeltségüknél fogva is fokozott gondot kell fordítaniuk a helyi vállalatok gazdálkodásának megjavítására. Ugyanakkor meg kell követelni, hogy a minisztériumok jobban biztosítsák a helyi kezdeményezések megvalósítását, több segítséget nyújtsanak a tanácsi vállalatok gazdálkodásához. A tanácsoknál a községfejlesztési alap létesítése lehetővé tette, hogy költségvetésükön és beruházási előirányzataikon felül számos új, a népgazdasági tervet kiegészítő feladatot sa

]ä\ hatáskörben oldjanak meg. Az elmúlt év során azonban még számos tanácsnál elhanyagolták a lakosság által fizetendő községfejlesztési hozzájárulás terv szerinti beszedését. A jövőben a tanácsoknak aktívabban kell szervezniök a társadalmi erők mozgósítását, a helyi erőforrások felhasználását, hogy a költségvetésükön felül megvalósítható célkitűzéseket elsősorban saját erejükből biztosítsák. Tisztelt Országgyűlés! Az 1956. évi népgazdasági terv és költségvetés sikeres teljesítéséhez komoly erőfeszítésekre van szükség. Ipari és mezőgazdasági termelésünk növelésének, munkája megjavításának, exporttervünk maradéktalan teljesítésének együtt kell járnia a munka termelékenysége emelésével, az önköltség csökkentésével, a takarékosság minden téren való megvalósításával. Ebben a munkában nagy feladat hárul a pénzügyi szervekre, a minisztériumok, igazgatóságok és vállalatok pénzügyi dolgozóira is. Közre kell működniök a tervteljesítés pénzügyi előfeltételeinek biztosításában, a gazdasági munka színvonalának emelését célzó javaslatok kidolgozásában és megvalósításában. A pénzügyminisztériumnak és a pénzügyi szerveknek az eddiginél jobban kell felhasználniuk azokat a pénzügyi emelőket, amelyek a vállalatok tervszerű gazdálkodását előmozdítják, jobban érvényre kell juttatniok az anyagi érdekeltséget a tervek teljesítésében. Ugyanakkor őrködniök kell a pénzügyi és gazdálkodási fegyelem betartása felett, harcolniok kell a lazaságok felszámolásáért, le kell leplezniök az állami vagyon herdálóit, a társadalmi tulajdonnal való visszaéléseket. Erősíteni kell az önálló elszámolást, mint a szocialista vállalatok gazdálkodásának módszerét. Az önálló elszámolás továbbfejlesztéseként