Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-25

Il75 Az országgyűlés 25. ülése 1956. évi február 9-én, csütörtökön. 1176 növelnünk kell exportunkat, törekednünk kell kiviteli terveink maradéktalan teljesítésére. 1956-ban tovább bővítjük a gazdasági és műszaki együttműködést, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a baráti népi demokráciákkal. Ez lehetővé teszi, hogy hazánk — és a szocialista tábor többi országa is — még jobban kihasználja a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeit és nagyobb ütemben fejlessze népgazdaságát. Növelni kívánjuk emellett külkereskedelmi forgalmunkat mindazokkal az országokkal, amelyekkel a viszonosság, az egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletbentartása mellett eddig is kapcsolatban állottunk. Emellett törekednünk kell arra, hogy exportunkat új kapcsolatok megteremtésével is előmozdítsuk. A külkereskedelmi terv végrehajtása komoly erőfeszítéseket kíván mind az ipar és a mezőgazdaság, mind a külkereskedelem részéről. Iparunknak még számos tennivalója van a minőség további javítása, a külföldön keresett cikkek korszerűsítése és olcsóbbá tétele, az áruválaszték bővítése terén, mert csak így biztosíthatjuk a magyar termékek jó hírét külföldön. Külkereskedelmünknek feladatai megoldása érdekében szélesítenie kell hálózatát, fokoznia kell szerveinek mozgékonyságát. Külkereskedelmünk gazdaságosságának megjavítása, az árkiegyenlítés csökkentése érdekében tervező, ipari, külkereskedelmi és pénzügyi szerveinknek fokozott munkát kell kifejteniök. A termelés növekedése, a munka termelékenységének emelkedése és az önköltség csökkentése alapján az 1956. évben tovább növeljük az éfetszínvonalat, a munkások és alkalmazottak — főleg a közvetlen termelésben részt vevők — reálbérét s a parasztság jövedelmét is. A növekvő vásárlóerő szükségessé teszi a fogyasztási árualap, a kiskereskedelmi áruforgalom növelését. A kereskedelemmel szemben nagyobb igény jelentkezik a választék bővítése, az áruk megfelelő elosztása tekintetében. A kereslet kielégítésére szorosabbá kell tenni a belkereskedelem kapcsolatát a termeléssel. Biztosítani kell a régiek mellett az új cikkek egész sorát; a háztartási gépeket, a televíziós készülékeket, mikroporózus férfi-, női- és gyermekcipőket, műszálból készült ruházati cikkeket stb., lényegesen nagyobb választékban és jobb minőségben kell forgalomba hozni. A lakosság érdekeinek megfelelően nő a bolthálózat, növekszik a vendéglátóipari hálózat, a szállodák száma, illetve befogadóképessége. A népjólét emelése érdekében a kormány jelentős összegeket fordít lakásépítésre, szociális és kulturális célokra. A lakásépítkezések előirányzata 70 százalékkal meghaladja a múlt évit. Budapesten mintegy 10 000 lakást épít az állami építőipar. 1956-ban 100 községet villamosítunk, 19 000 lakásba vezetjük be a gázt. 660 új iskolai tantermet létesítünk, tovább bővítjük az óvodák, kultúrotthonok, mozik hálózatát. Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében 1250 új kórházi ágyat létesítünk. A költségvetés szociális, egészségügyi és kulturális intézményekre és feladatokra szolgáló kiadásainak összege ebben az évben 11 milliárd 476 millió forint. A klinikák és kórházak előirányzata meghaladja az 1,3 milliárd forintot. Míg az 1938. évben alig 43 ezer kórházi ágy volt az országban, addig ez év végére az ágyak száma meghaladja a 62 ezret. A szakrendelő-intézetek, a gondozó-intézetek és a körzeti orvosi hálózat fenntartására mintegy 500 millió forintot fordít a költségvetés. Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemre az előirányzat majdnem félmilliárd forint. A társadalombiztosítási kiadások, továbbá a családi pótlékok és nyugdíjak fedezetére előirányzott összeg kereken 4,6 milliárd forint. A költségvetés szociális és egészségügyi kiadásain túlmenően az üzemek másfélmilliárd forintot meghaladó összeget fordítanak a munkaés védőruha-ellátásra, a dolgozók étkeztetéséhez való hozzájárulásra, kedvezményes vagy ingyenes üdültetésre és más szociális jellegű juttatásokra. A szociális és egészségügyi kiadások 1956ban is emelkednek. Fokozottan kell ügyelni az előirányzatok helyes, rendeltetésszerű felhasználására, mert e téren még sokszor van fegyelmezetlenség, lazaság. Egészségügyi és társadalombiztosítási szerveink nemegyszer eltűrik a láppénzzel való visszaélést, a gyógy szerpazarláít. Az Egészségügyi Minisztérium és a Szakszervozeti Társadalombiztosítási Központ fontos fel."

data ezek megakadályozása és az előirányzott összegek rendeltetésszerű takarékos felhasználásának biztosítása. Az 1956. évi állami költségvetésben kulturális célokra előirányzott összeg legnagyobb része, több mint 3 milliárd forint, különböző fokozatú oktatási intézmények működését, fejlesztését biztosítja. Ennek megfelelően az alsófokú cktatási intézmények előirányzata közel 17 szándékkal magasabb a múlt évinél. Az 1956—57-es tanévben közel 200 ezer középiskolai tanulót, egyetemi és főiskolai hallgatót oktatunk a naopali, esti és levelező-tagozatokon. A költségvetés biztosítja a gyakorlati irányú képzés kiterjesztésének anyagi feltételeit s egyúttal gondoskodik ösztöndíjak és egyéb juttatások révén a zavartalan tanulási lehetőségekről. A megnövekedett kulturális igények kielégítésére a színházi előadások száma 1956-ban 1300-zal emelkedik. Üj mozik létesítésével, a meglevők bővítésével nő a mozilátogatók száma. A vállalatoknál előirányzott műszaki fejlesztési és kísérleti kiadásokon felül gondoskodás történt a költségvetésben a tudományos kutatóintézetekben folyó munka fejlesztésének anyagi fedezetéről. Az e célra előirányzott összegek alátámasztják azoknak a feladatoknak megoldásai, amelyeket az ipar műszaki színvonalának emelése, a korszerű mezőgazdasági termelés feltételeinek biztosítása, s egyéb népgazdasági ágaink fejlesztése a tudományos kutatómunka elé állít. Ezek között szerepelnek olyan új feladatok, mint az atomenergia békés felhasználása hazánkban, hazai nyersanyagforrásaink fokozott hasznosításának kérdései, a műanyaggyártás széleskörű bevezetése. Számottevő összegekkel támogatja kormányunk a tömegek sportmozgalmát és fokozott gondot fordít a falusi sportélet fellendítésére.