Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-25

1173 Az országgyűlés 25. ülése 1956. évi február 9-^én, csütörtökön. 1174 ségesek. Emellett gépállomásaink segítséget nyújtanak az egyénileg dolgozó parasztoknak is a szükséges gépi munka elvégzésével. A gépállomások kedvezményes szolgáltatásai az idén mintegy 200 millió forint megtakarítást jelentenek a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak. A mezőgazdasági termelés emelkedése alapján növekvő feladatok hárulnak a Begyűjtési Minisztériumra, melyek ellátásához a költségvetés megfelelő pénzügyi fedezetet biztosít. A raktárak terén fennálló hiányok csökkentésére hét darab, ^egyenként 200 vagon befogadóképességű új tárház épül. Ahhoz, hogy a begyűjtés eleget tegyen a fokozott követelményeknek, arra van szükség, hogy kiküszöböljük az előkészítésben, szervezésben, lebonyolításban tapasztalt hibákat, mindenekelőtt egyszerűsítsük a begyűjtés szervezetét és csökkentsük a begyűjtés költségeit. Az ipar és a mezőgazdaság erőteljes fejlesztése folytán 1956-ban közlekedésünkre is nagyobb szállítási feladatok hárulnak, mint az előző évben. A közlekedés feladatainak megoldása érdekében több mint egymilliárd forintot fordítunk a szállítóeszközök teljesítőképességének növelésére, a meglevő hálózat korszerűsítésére és új közlekedési eszközök, berendezések üzembeállítására. A vasúti közlekedés többek között 20 darab Diesel-mozdonnyal, öt darab villamos-mozdonynyal, több száz tehervagonnal bővül. Megvalósítjuk a budapest—hatvani vasútvonal villamosítását, megkezdjük a szolnoki és a debreceni vasútállomások építését. A gépkocsiforgalom megjavítására ezer tehergépkocsit és 200 autóbuszt állítunk üzembe. Korszerűsítjük a pécsi és ferihegvi repülőtereket, a viziszállítás bővítésére pedig egy darab 1100 tonnás tengeriáró hajót, hat, egyenként ezertonnás uszályt építünk. A növekvő távbeszélő forgalom ellátására országos viszonylatban a távbeszélő állomások számát 7.3 százalékkal, a helyi hálózatét pedig öt százalékkal növeljük. Nagy összeget fordítunk a televízió gyorsütemű bevezetésére, amely népünk kulturális színvonalának emelését szolgálja. Az idén megtesszük az előkészületeket a televíziós vevőkészülékek sorozatgyártására. Fedezetet biztosít a költségvetés az állami közutak és hidak fenntartására, úthálózatunk fejlesztésére is. A közlekedés korszerűsítésének együtt kell járnia a közlekedési költségszint jelentős csökkentésével, a tervszerűtlen szállítások megszüntetésével. Tisztelt Országgyűlés! Az 1956. évi népgazdasági terv 12,8 milliárd forintot irányoz elő beruházásokra, amelynek döntő részét a költségvetés biztosítja. Ez az 1955. évi tervezethez képest kereken 30 százalékos növekedést jelent. Az összes beruházások 41,7 százaléka az ipar, ezen belül 39 százaléka a nehézipar fejlesztését szolgálja. Különös jelentőségük van azoknak a nehézipari beruházásoknak, amelyek alapanyagba energetikai bázisunk kiszélesítését eredményezik, s ezáltal lehetővé teszik, hogy feldolgozó iparunk több hazai nyersanyagot kapjon. A mezőgazdaság beruházásaira előirányzott összegből közel 3800 új traktort, több mint 2000 traktorekét, 300 arató-cséplőgépet, több száz teherautót és speciális műhelygépkocsit kap a mezőgazdaság. Az új műtrágya-gyárak üzembe helyezése nagymértékben emeli a nitrogén műtrágya gyártását. Beruházásaink jelentékenyen növekvő öszszege fokozott mértékben megköveteli, hogy nagy figyelmet fordítsunk a beruházások gazdaságosságára, arra, hogy a rendelkezésre álló anyagi és pénzeszközöket az eddiginél sokkal ésszerűbben, takarékosabban használjuk fel. A beruházó hatóságok és vállalatok sokszor ma sem ellenőrzik megfelelően a beruházási tervek és a kivitelezés gazdaságosságát, holott az ellenőrzés fokozásával lényegesen többet valósíthatnának meg a rendelkezésre álló keretekből. Beruházásainknál meg kell követelni a munkák megkezdése előtt a kivitelezéshez és az ellenőrzéshez szükséges tervdokumentációt. E téren még igen nagyok a hiányosságok. Tervdokumentáció és költségvetés nélkül nem lehet a kivitelezést megfelelően megszervezni, az egyes munkahelyek anyag- és munkaerő-ellátottságának tervszerűsége nem biztosítható, gyakoriak a tervmódosítások és szükségszerűen többletköltségek jelentkeznek. A beruházások elhúzódása súlyos károkat okoz népgazdaságunknak. Az idén meg kell akadályozni, hogy a befejezetlen beruházások állománya növekedjék, és koncentrálni kell az eszközöket arra, hogy a legfontosabb beruházások, minél rövidebb idő alatt megvalósuljanak. A beruházások emelkedése következtében nagy feladatok hárulnak az építőiparra. Az építőipar felemelt tervében a nehézipari és a mezőgazdasági jellegű beruházások mellett a lakásépítkezés is megkétszereződik. Az építőiparnak növekvő termelési feladatát az 1956. évben 3,6 százalékos önköltségcsökkentés mellett kell teljesítenie. Az építkezések költségei közismerten igen magasak, még mindig sok az anyagpazarlás, alacsony a gépek kihasználási foka. Az Építésügyi Minisztérium 1956-ban csak úgy felelhet meg feladatának, ha további előrehaladást tesz a gyors, jól szervezett és olcsó építkezések megvalósítása felé. Ezt nagymértékben elősegíti az, hogy a Minisztertanács határozata alapján a jelenleg szétaprózott építőipari szervezetet ésszerűen összpontosítjuk, s így jobban kihasználjuk a gépesítés, az előregyártás, a magasfokú szervezettség előnyeit, és a rendelkezésre álló munkaerőt a legjobb beosztással használjuk fel. Emellett fokozni kell az építőipar korszerűsítését, az építőanyagipar termelésének növelését. Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk fejlődése fokozott feladatot ró külkereskedelmünkre. Nehéziparunk és könnyűiparunk több olyan fontos nyersanyagot s egyéb terméket használ fel, melyet nagyrészt külföldről kell behozni. Iparunk termelésének fokozásához több vasércre, kokszra, színesfémre, bányafára, bőrre, fűrészárura és más cikkre van szükség. Ezeknek az anyagoknak import útján való beszerzéséhez