Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-23

1073 Az országgyűlés 23. ülése 1955. november 17-én, csütörtökön. 1074 állattenyésztés fejlesztését, s nem utolsósorban termelőszövetkezeteink további fejlődését, megerősödését segítik a beruházásokra előirányzott összegek. Az 1956-os terv termelőszövetkezeteink alapvető feladatává teszi a termésátlagok és az állati hozamok növelését, de megvalósításához államunk biztosítja a szükséges anyagi előfeltételeket is. Az állam által adott segítség természetesen csak akkor hozza meg a kellő eredményt, ha azt mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni gazdák jól használják fel. ha növelik a munka szervezettségét, javítják a munkafegyelmet, ha idejében elvégeznek minden mezőgazdasági munkát. A párt és az állam állandó támogatása, ' a termelőszövetkezetekben dolgozó parasztok szorgalma vitte előre hazánkban a mezőgazdaság fejlődését. Ez az erő tudja biztosítani azt is, hogy a jövő évre előirányzott terveket maradéktalanul teljesítsék termelőszövetkezeteink. Tisztelt Országgyűlés! Ebben az esztendőbem elég jó terméseredményeket értünk el mezőgazdaságunkban. Különösen ott volt gazdag a termés, ahol jól kihasználták a gépek sokoldalú segítségét, a tudomány és technika vívmányait. Az ezévi tapasztalatok azonban arra is rámutatnak, hogy mezőgazdaságunkban a termelés növelésére még igen komoly lehetőségek vannak. Ezeket a lehetőségeket ki is kell használni. Az ipari termelés fejlesztése mellett állandóan növelnünk kell mezőgazdaságunk termelését. A párt és a kormány ehhez sokoldalú segítséget ad. A jelentős állami támogatás és a falu népének, a dolgozó parasztságnak szorgalmas munkája együttesen képezi biztosítékait mezőgazdasági termelésünk növekedésének. Ebben az esztendőben hazánkban a termelőszövetkezeti mozgalom tovább terebélyesedett, jelentősen növekedett a régebben működő termelőszövetkezetek taglétszáma, s igen sok új termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport alakult —, de dolgozó parasztságunk nagyobb " része még egyéni gazdálkodást folytat. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok terméshozamának emelése mellett igen nagy jelentőségű az is, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok milyen mértékben tudják fokozni termelésüket. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat termelésük növelésében eddig is támogatta kormányunk, s erre a jövőben is számíthatnak. A gépállomások gépei az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is segítenek földjeik megmunkálásában, termékeik betakarításában, elcséplésében. Egyre növekvő műtrágyagyártásunk lehetővé teszi az egyénileg gazdálkodók számára is, hogy földjük termőerejét, termelésüket műtrágya alkalmazásával is növeljék. A szocialista ipar és a kereskedelem útján, az egyre jobban működő földművesszövetkezetek segítségével mind nagyobb választékban juthatnak hozzá a termelés növeléséhez szükséges kisgépekhez, szerszámokhoz, növényvédőszerekhez épp úgy, mint a háztartásukban szükséges eszközökhöz, fogyasztási cikkekhez. A földművesszövetkezetek a város és a falu közti áruforgalomban betöltött igen jelentős szerepük mellett nagy segítséget nyújtanak dolgozó parasztságunk számára abban is, hogy a földművesszövetkezetek működésén keresztül is megismerhetik a szövetkezés előnyeit, s a földművesszövetkezetek közreműködésével köthetnek előnyös termelési szerződést. A tudomány és a technika vívmányait természetesen a kisparcellákon való gazdálkodásban nem lehet úgy alkalmazni és hasznosítani, mint a nagyüzemi gazdaságokban, de az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is sokféle módon növelhetik termelésüket, s ehhez meg is kapják államunktól a támogatást. Ebben az esztendőben az egyéni gazdák terméseredményei is jók voltak, jövedelmük is növekedett — ezt többek között a földművesszövetkezetek forgalmi számai is bizonyítják. Ha az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a jövő gazdasági évben szorgalmas munkával, az állam támogatásának okos felhasználásával gazdálkodnak, termelésüket és bevételeiket tovább növelhetik. A felszabadulás előtt a magyar mezőgazdaság korszerűsége sok más ország mezőgazdaságához viszonyítva elmaradott volt. A felszabadulás után, tehát nemcsak a háború pusztításait kellett helyrehoznunk, nemcsak a legutóbbi évek korszerű vívmányait kellett bevezetnünk, hanem a múlt hibáiból, bűneiből származó elmaradottság felszámolására is komoly erőt kellett fordítani. Amikor mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetét vizsgáljuk, ezeket a tényeket is figyelembe kell vennünk, s ehhez mérten kell az elért eredményeket értékelnünk. Tagadhatatlan, hogy mezőgazdaságunk korszerűsítése, mezőgazdaságunk hozamának növelése terén még bőségesen van tennivaló, de az elért eredmények igen jelentősek és komoly alapot adnak a további fejlődéshez, előrehaladáshoz. Az 1956-os tervben mezőgazdaságunk korszerűsítésére, mezőgazdasági termelésünk növelésére előirányzott összegek jelentős mértékben járulnak hozzá mezőgazdaságunk még korszerűbbé tételéhez, fejlődéséhez, mezőgazdasági termelésünk növeléséhez. A gépi munkának, a technika és a tudomány vívmányainak még szélesebbkörű alkalmazása a mezőgazdaság hozamának növelésén kívül még azzal is jár, hogy könnyíti a mezőgazdaság dolgozóinak nehéz munkáját. Az 1956. évi terv mezőgazdaságra vonatkozó számai reálisak és megvalósíthatók. Segíti ebben a dolgozó parasztságot nemcsak kormányzatunk, de hűséges támogatója és szövetségese, a munkásosztály is. A falú népének, a dolgozó parasztságnak pedig fel kell a segítséget használnia. Az 1956-os terv mezőgazdaságra vonatkozó része nemcsak mezőgazdasági termelésünk növekedését, s nemcsak mezőgazdaságunk szocialista építésének ügyét, hanem egész népgazdaságunk erősödését, dolgozó népünk jólétének további növekedését is szolgálja. Segít megvalósítani azt a politikát, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ez év márciusi határozatában így szögezett le: ..Pártunk politikája, amely a munkás-paraszt szövetség megerősítésére, a mezőgazdaság szocialista átalakítására és a mezőgazdasági termelés fellendítésére irányul, olyan politika, amely meg-