Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-22

1045 Az országgyűlés 22. ülése 1955. november 16-án, szerdán. 1046 gyát fog kapni az ipartól. Különösen jelentős a műtrágyafelhasználás emelkedése az állami gazdaságokban, amelyekben az egy holdra eső műtrágya-felhasználás 133 kg-ot fog elérni és a termelőszövetkezetekben, amelyek 71 kg-ot fognak holdanként felhasználni. Mezőgazdasági termelésünk fejlesztésében az utolsó évek folyamán még csak kezdeti eredményeket értünk el. A mezőgazdasági termelés 1956. évi terve megfelelő előfeltételeket teremt ahhoz, hogy ezeket az eredményeket erőteljesen továbbfejlesszük. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, egész dolgozó parasztságunk jól szervezett, kitartó, fegyelmezett munkájára van szükség, hogy a mezőgazdaság rendelkezésére álló lehetőségeket jól kihasználják és így biztosítsák az 1956. évre kitűzött célok elérését. A mezőgazdasági termelés általános emelkedésénél jóval nagyobb arányban fog növekedni 1956-ban a mezőgazdaság árutermelése. Az állar mi szervek által begyűjtött termékek mennyisége összesen — búzavagonra átszámítva — el fogja érni a 727 ezer vagont, szemben az 1955. évi 676 ezer búzavagonnal. Ennek az emelkedésnek legnagyobb része a hús, a tej és tojás begyűjtésére esik. Az emelkedést kizárólag a szerződéses termeltetés, a szabadfelvásárlás kiterjesztése révén érjük el. A szabadfelvásárlás az összes begyűjtésen belül 31 százalékról közel 40 százalékra emelkedik, ami jelentős anyagi előnyökhöz juttatja a termelőket. Az ipari és a mezőgazdasági termelés emelkedéséből kifolyólag megnőnek a közlekedés 1956. évi szállítási feladatai. Különösen az áruszállítás emelkedik, 4,7 százalékkal. Minthogy az áruszállítások legnagyobb részének terhe továbbra is a vasútakra nehezedik, tervünk elsősorban a vasutak teljesítőképességének az előző éveknél nagyobb arányú növeléséről gondoskodik. 1956-ban összesen 440 kilométer sín kerül felcserélésre, szemben az 1955. évi 300 kilométerrel és az 1954. évi 182 kilométerrel. Több mint 30 százalékkal növeljük az önműködő térközbiztosító berendezéssel ellátott főútvonalak hoszszát. A gördülő anyagállományt 55 új mozdonynyal, 85 új személykocsival és 1150 új teherkocsival növeljük. A műszaki fejlődés szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy 20 Diesel-mozdonyt és 5 új villamosmozdonyt helyezünk üzembe, noha ez még csak kezdeti lépést jelent a vasutak dieselesítése, és az elektromos vontatás kiterjesztése terén. 1956-ban 1680 új tehergépkocsit bocsátunk a közlekedés rendelkezésére, ami lehetővé teszi, hogy a tehergépkocsik által lebonyolított áruszállításokat jelentősen növeljük. Emellett gondoskodni kell gépkocsiparkunk jobb kihasználásáról, főként a jelenleg nagyrészt kihasználatlan pótkocsik fokozott igénybevételéről. A személyszállítás — különösen a fővárosi közlekedés-helyzetének megjavítására — 284 új autóbuszt, 90 új villamos motorkocsit, 15 új trolibuszt helyezünk üzembe. A hírközlés területén jelentős fejlődést érünk el a távbeszélő főközpontok fejlesztésében. Gyorsított ütemben folytatjuk a televízió bevezetésére irányuló munkálatokat, hogy a nagyteljesítményű 12 kilowattos adó 1957-ben megkezdhesse működését. 1956. évi tervünk lényegesen növeli a beruházásokat. Állami erőből beruházási célokra 12 204 millió forintot irányzunk elő, ami 1955-höz képest mintegy 30 százalékos növekedést jelent. Ezenkívül közel 1 milliárd forint további beruházással számolunk részint a szövetkezetek saját eszközeiből, részint község- és vállalatfejlesztési alapokból, valamint a magánerőből történő lakásépítés területén. A második ötéves terv első évében eszközölt beruházások jelentős mértékben meghatározzák a bővített újratermelés egész további menetét a második ötéves terv időszakában. Ezért az 1956. évi beruházások tervezésében a második ötéves terv célkitűzéseiből indulunk ki, amelyek elsősorban a nehézipar fejlesztését követelik meg és ugyanakkor azt, hogy a nehézipart — amennyire csak lehetséges — a hazai alapanyag — és energetikai bázis kiszélesítése alapján fejlesszük. Ebből következik, hogy 1956-ban különösen az ipari és ezen belül a nehézipari beruházásokat növeljük nagy arányokban. A nehézipari beruházásokra fordított összeg 3460 millió forintról 4580 millió forintra növekszik és az egész beruházási összeg közel 39 százalékát teszi ki. Különösen gyors ütemben növeljük azokat a beruházásokat, amelyek anyag- és energiabázisunk kiszélesítését, természeti kincseink feltárását és kiaknázását szolgálják, valamint azokat, amelyek a mezőgazdaság számára biztosítanak több termelőeszközt. Az anyagbázis kiszélesítését szolgálják a bányászati beruházások, amelyek az egész beruházási összeg egykilencedét teszik ki. A kohászati beruházásokat 1955-höz képest mintegy 43 százalékkal, az építőanyagipar beruházásait 62 százalékkal növeljük. A villamosenergiaipari beruházásokra 1100 millió forintot fordítunk, közel másfélszeresét az 1955-ben erre a célra fordított összegnek. Egész sor olyan nagy jelentőségű beruházást indítunk meg 1956-ban, amelyek a második ötéves terv során a hazai nyersanyagok fokozott felhasználását, a feldolgozó iparnak új hazai alapanyagokkal való ellátását fogják lehetővé tenni. így megindítjuk a Tiszamenti Vegyiművek építését, amely a második ötéves terv egyik legnagyobb alkotása lesz és amely 1959-től kezdve szintetikus vegyianyagokat és műanyagokat nagy mennyiségben fog előállítani és egyszersmind alapot fog teremteni nitrogén-műtrágya gyártásunk kibővítésére. % Megkezdődik Szőnyben egy modern krakküzem létesítése, amely hazai kőolajból fog motorhajtó üzemanyagot termelni és ugyanakkor alapot fog teremteni szerves vegyiparunk további fejlesztésére. Sztálinvárosban szalmacellulóze-üzem építését kezdjük meg, amely 1958-tól kezdve rizsszalmából évi húszezer tonna cellulózét fog előállítani papírgyártásunk részére. Folytatjuk a rudabányai ércdúsító építését, amely 1957-től kezdve évi 200 ezer tonnával növeli a kohászatban felhasználható hazai vasérc mennyiségét. Energetikai bázisunk kibővítésére folytatjuk a tiszapalkonyai nagy erőmű építését és ugyan-