Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-22

1041 Áz országgyűlés 22. ülése 1955. november 16-án, szerdán. 1042 ható színesfémek alumínium termékekkel való helyettesítését. A színesfém-behozatal csökkentése szempontjából számottevő jelentősége van a gyöngyösoroszi ércbánya és ércdúsító üzembehelyezésének is, amelynek eredményeként 1956-ban megkezdjük a kinyert ólom-színpor nagyüzemű kohósítását. Az építkezések növelése, valamint a lakosság építőanyag-szükségletének emelkedése szükségessé teszi az építőanyag-termelés jelentős fokozását. Különösen nagy arányokban emeljük a belonanyagok előállítását, amelyekkel nehezen beszerezhető faanyagokat is tudunk helyettesítem, így az előfeszített vasbeton oszlopokból 89 százalékkal, a vasúti vasbeton aljakból 24 százalékkal termelünk többet, mint 1955-ben. Jelentősen kibővült kohászatunk hazai nyersanyag-bázisa. A barna-vasérc termeléséi közel 12 százalékkal növeljük és a sztálinvárosi ércelőkészítő üzembelépése további importanyag megtakarítását vonja maga után. Kohókokszgyártásunk a sztálinvárosi kokszoló üzembelépése eredményeként háromszorosára fog emelkedni. Uzembelép a második sztálinvárosi nagykohó is. Mindez lehetővé teszi a hengerelt acél termelésének 5,7 százalékkal való növelését. Villamosenergia-termelésünk is' szélesedik 8,7 százalékkal, vagyis nagyobb arányban, mint az ipari termelés átlagos növekedése. Az energiaelosztás helyes arányait és zavartalanságát 1956ban is szervezetten, kapcsolási menetrend alapján kell biztosítani 1956. évi tervünk nagymértékben, 11,9 százalékkal növeli a gépipar termelését. Minthogy kohászati termelésünk átlagosan csak sokkal kisebb mértékben emelkedik, gépiparunk anyagellátását úgy tudjuk csak biztosítani, ha a gépiparban jelentősen fokozzuk az anyagtakarékosságot és csökkentjük a gépek súlyát. A gépipari fejlődés irányát 1956-ban az szabja meg, hogy nagymértékben növeljük az újtípusú, magasabb műszaki színvonalat megkövetelő, export célokra is alkalmas korszerű gépek, híradástechnikai termékek és műszerek gyártását, így például a Diesel-motorok előállítását több mint 42 százalékkal emeljük, a villamos és elektronikus mérőműszerek gyártását több mint 21 százalékkal. Ugyanakkor az 1956. évi terv előirányozza a mezőgazdasági gépgyártás nagymértékű fejlesztését is: az 54 lóerős lánctalpas traktort már sorozatban fogjuk előállítani és le fogjuk gyártani a 25 lóerős univerzál-traktor és a kukorica-kombájn 0-szériáját. 1956. évi tervünk különös súlyt helyez a gépipar egyik évek óta húzódó kérdésének, az alkatrészgyártásnak megoldására. A terv szerint a fontosabb pótalkatrészekből 34 százalékkal többet fogunk gyártani, mint 1955-ben és kétszer anynyit, mint 1954-ben. A pótalkatrész-hiány megszüntetése megkönnyíti a gépek és a járművek folyamatos hazai kihasználását és másrészt lényegesen megkönnyíti gépiparunk exportját. Minthogy a gépipar fejlődése döntően meghatározza valamennyi iparág műszaki fejlődését, 1956. évi tervünkben a gépiparban a technika különösen nagyarányú fejlesztésére törekszünk. A szerszámgépipar területén nagy fontosságú speciális gépek — forgácsoló gépek, hegesztő gépok — gyártását kezdjük meg. Továbbfejlesztjük a Diesel-motorok gyártását és a vasút dieselesítése, valamint az exportigények kielégítése céljából megkezdjük a 600 lóerős Diesel elektromos mozdony sorozatgyártását, ugyanakkor elkészítjük, a 2000 lóerős Diesel-mozdony prototípusát. Jelentős mennyiségben állítunk elő televíziós vevőket és televíziós képcsöveket. Az összes iparágak között a vegyipar termelése emelkedik legnagyobb mértékben, 13,8 százalékkal 1955-höz képest. Különösen nagy jelentősége van a nitrogén műtrágyatermelés több mint háromszorosára való emelkedésének, valamint annak, hogy a vegyipar 1956-ban hazai és export célokra sokkal több gyógyszert — és köztük számos rendkívül értékes új gyógyszert — is fog előállítani. Könnyűiparunk csökkentett termelése mellett teljes erővel törekednie kell minél több jó minőségű, korszerű cikk előállítására. A fonálfinomítás előbbrevitelével, a műanyagok és műszálak fokozott felhasználásával — amit a terv előirányoz — könnyűiparunk megveti azt az alapot, amelyen fellendülésének új szakasza indulhat majd meg. Az élelmiszeriparban a termelés 10,1 százalékos növelése érdekében előirányozzuk a rendelkezésre bocsátott mezőgazdasági termékek és egyéb anyagok jobb felhasználását, a még mindig jelentős anyagveszteségek csökkentését, a kihozatal arányának javítását elsősorban a cukorés növényolaj gyártás területén. Tervünk az ipari termelés egész területén előirányozza a műszaki színvonal jelentős növelését, a fejlett technológiai eljárások széleskörű bevezetését és az új technika fokozott alkalmazását. Elsősorban ez alapozza meg a munka termelékenységének 4,8 százalékos emelését. A műszaki fejlesztés terén a gépiparban tesszük a legnagyobb erőfeszítéseket, ezért a termelékenység emelése is a gépiparban éri el a legmagasabb fokot. Az ipari termelés növelésének több mint háromnegyedét a munka termelékenységének emelésével érjük el. A műszaki színvonal emelésének együtt kell járnia a fokozott anyagtakarékossággal, a fajlagos anyagfelhasználás javításával, a selejt csökkentésével. Minden iparágban az önköltség anyaghányadának jelentős csökkentését irányozzuk elő, ami megalapozza az ipari termékek önköltségének átlagosan három százalékkal való leszállítását. Az ipari termelés terén kitűzött feladatok nem könnyűek, teljesítésük és túlteljesítésük egyik legfontosabb feltétele abban áll, hogy fokozzuk a termelés szervezettségét, ütemességét és programszerűségét, gondoskodjunk a kooperációs tervek pontos kidolgozásáról és betartásáról. 1956. évi tervünkben igen nagy súlyt helyezünk a mezőgazdaság fejlesztésére. Az ez évi tapasztalat is azt mutatja, hogy a lakosság élelmiszerfogyasztása gyorsan növekszik, iparunknak egyre több mezőgazdasági eredetű nyersanyagra van szüksége, ugyanakkor mezőgazdasági termékeink keresett exporcikkek. Mindent el kell követnünk, hogy mezőgazdaságunk eze-