Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-5

137 Az országgyűlés 5. ülése 1954. manyai sem, melyek vezető köreinek imperialista háborús politikája a világ békéjét veszélyezteti, új háború kiro'bbantását készíti elő. Egyre világosabban látják ezt a nyugati országok népei és egyre erőteljesebben adnak kifejezést a német militarizmus feltámasztása és az úgynevezett európai hadsereg elleni tiltakozásuknak. Ilyen, körülmények között ül össze a négyhatalmi értekezlet, amely a békeszerető népek és az egész világ haladó közvéleménye nyomásának eredménye. Tárgyalásai, a nemzetközi politika napirenden levő legsúlyosabb problémái a mi népünket, országunkat is a legközvetlenebbül érintik. A magyar nép, melyet a világuralomra törő német imperial! izmus egy emberöltő folyamán kétízben vitt bele esztelen és bűnös háborúba, amelynek sofán fiaink százezrei életüket vesztették, s amelyek országunkra ínyomort és pusztulást, rengeteg szenvedést és nélkülözést hoztak, tudatában van annak, milyen veszélyt jelent számára a német militarizmus feltámasztása. Ez indította annakidején kormányunkat arra, hogy felemelje tiltakozó szavát a bonni szerződés megkötése ellen, mint — a többi között — a Magyar Népköztársaság léte és függetlensége ellen is irányuló agresszív lépés ellen. Ez indítja ma is kormányunkat arra, hogy állástfóglaljon és küzdjön az ellen az imperialista politika ellen, mely a magyar nép ádáz ellensége, a német militarizmus feltámasztását és megerősítését célozza. Éppen ezért országúink és népünk mindenek lölött álló érdeke, hogy a 800 milliós bóketábor politikája, melynek zászlóvivője a Szovjetunió, elérje nagy céljait: a nemzetközi feszültség enyhülését, a német militarizmus feltámasztásának megakadályozását, a fegyverkezés általános csökkentését és az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek betiltását. A haladó emberiség eme nagy céljaiért világszerte folyó küzdelemből nekünk is tevékenyen ki kell venni a részünket. A Szovjetunió békepolitikáját minden erőnkkel támogatnunk kell. A béke nagy ügyének szolgálatában aktívabb külpolitikával mindenütt fellépünk és hallatjuk szavunkat, ahol a háborús gyújtogatok bűnös terveinek, a német militarizmus feltámasztásának meghiúsításáról, egységes, békeszerető, demokratikus Németország megteremtéséről van szó. Nem rajtunk múlik, hogy mindeddig nem volt és még ma sincs lehetőségünk arra, hogy nemzetközi fórumon, az Egyesült Nemzetek Szervezetében harcoljunk a béke védelmezőinek oldalán. Nem szűnünk meg követelni, hogy a nyugati nagyhatalmaik tartsák be a békeszerződés megkötése alkalmával tett ígéretüket és biztosítsák felvételünket az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. De a béke nagy ügyéért mindenütt harcolnunk kell. Az elkövetkezendő napokban az egész világ figyelme Berlin felé fordul, ahol a Szovjetunió következetes békepolitikája, a békevilágmozgalom iireje és száz- és százmilliós tömegek békeakarata a tárgyalóasztal mellé kényszerítette a nyugati hatalmakat és ahol a Szovjetunió javaslatai mögött a világ békeszerető népei állnak. Mi a magunk őrhelyén, szerény erőnkhöz mérten, az országunk és más országok közötti békés kapcsolatok, valamint a kölcsönös megértésen és egymás érdekeinek tiszévi január hó 23-án, szombaton. 138 teletben tartásán alapuló termékeny együttműködés érdekében minden tőlünk telhetőt megteszünk. Ez a mi békepolitikánk fő célkitűzése, ami mögött dolgozó népünk hajthatatlan békeakarata áll. (Nagy taps.) Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben kívántam ismertetni a kormány fólesztendős tevékenységét és azokat a feladatokat^ amelyeket 1954-ben meg kell valósítanunk. Nagyszerű feladatok, melyeknek eredményes megoldásával tovább haladunk lelőrc a párt határozata és a- kormányprogramm által kijelölt úton, hazánk felvirágzásáért, népünk jólét. Ehhez kérem a tisztelt Országgyűlés hathatós támogatását. . Félesztendő van mögöttünk. Ennek tanulságai azt mutatják, hogy helyes úton járunk. Ezért az elmúlt hat hónap tapasztalatai alapján jogos bizalommal eltelve, derűlátással tekintünk a ránk váró még olyan nagy és felelősségteljes feladatok elé is. A nép bizalommal van irániunk, követ bennünket azon az úton, amelyen békés építőmunkánk közben, dolgozó népünkkel eggyéforrva, pártunk vezetésével biztos lépésekkel haladunk magasztos célunk, a szocializmus diadala felé. Velünk a nép. velünk a győzelem! (Nagy taps.) ELNÖK: Az ülést 15 percre felfüggeszteni (Szünet: 11.56—12.15) (Elnök: MEKIS JÓZSEF) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Bejelentem, hogy a minisztertanács elnökének beszámolójához Földvári Rudolf, Darvas József, Pesta László, Horváth Ede, Lovas Lajos és Juhász Imréné képviselők jelentkeztek szólásra. Szólásra következik Földvári Rudolf képviselőtársunk. FÖLDVÁRI RUDOLF: Tisztelt Országgyűlés! Közel hét hónap telt el, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi határozata alap ján kidolgozott kormányprogramm meghirdetése és végrehajtásának megkezdése óta. Nagy Imre elvtárs e hét hónap tapasztalatairól számólt be az imént az országgyűlés előtt. A beszámolójában vázolt kép reálisan mutatja azt a mélyreható változást, fejlődést, amely a kormányprogramm végrehajtásának eddigi kezdeti eredményeiből fakadt. Engem —' és meiggyőződésem^liogy valamennyi képviselőtársamat, sőt egész népünket — jóleső büszke érzés tölt el, ha visszatekintünk a beszámolóban vázolt útra, a kormányprogramm végrehajtásán munkálkodó szorgalmas, dolgos népünk újabb sikereire. Az 'ipar 1953. évi tervének teljesítése, az őszi mezőgazdasági munkáknak az előző éveknél gyorsabb ütemű végrehajtása, a közlekedés és áruforgalom fejlődése, s «ami mindezzel elválaszthatatlanul összefügg; népünk jólétének július óta érezhető emelkedése mögött munkásosz. tályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk és alkalmazottaink derekasan, szorgalmasan végzett munkája áll. Az ipari ós mezőgazdasági termelés számai a közlekedés és az áruforgalom munkájáról szóló . adatok hűen fejezik ki népünk egyöntetű, helyeslő véleményét a júliusban meghirdetett kormányprogrammról. Munkásaink és dolgozó parasztjaink, értelmiségünk nem egyszerű szóval, vagy papíron, hanem az országépítés, az alkotás újabb tet-