Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-27
1331 Az országgyűlés 27. ülése 1956. munkáját. Működjenek közre az elért eredmények széleskörű elterjesztésében, különösképpen abban, hogy vállalataink konkrét műszaki szervezési intézkedésekkel támasszák alá terveiket. Megengedhetetlen, hogy még egyes nagy vállalatoknál is előfordul, hogy nem mérik fel és műszaki fejlesztési tervükben nem irányozzák elő azokat az intézkedéseket, amelyek az önköltségcsökkentés, az előírt jobb gazdálkodás teljesítéséhez szükségesek. Egy másik hiba, ami ellen a pénzügyi dolgozóknak is harcolniuk kell, az ütemezetten termelés. A Villamosgép és Kábelgyár például december havi befejezett termelési tervét 26-án úgy teljesítette túl, hogy december 30-án még 17 százalékos lemaradása volt. Kézenfekvő, hogy az ilyen rohammunka felesleges túlórákat, a dolgozók túlzott igénybevételét jelenti, s maga után vonja a vállalati eszközök kevésbé gondos felhasználását, veszélyezteti a termékek minőségét. Mindez végső soron a vállalat eredményét rontja. A felesleges készletek keletkezésének megakadályozására, illetve azok hasznosítására a Magyar Nemzeti Bank nyújtson az eddiginél is hathatósabb segítséget. E téren 1955-ben nem értek el megfelelő eredményeket. Bár kétségtelen, hogy az előbbi évekhez viszonyítva, komoly csökkenés van az elfekvő készletek állományában, mégis e téren még rendkívül komoly tartalékok tárhatók fel. Különös gondot kell fordítani az elfekvő importanyag készletek keletkezésének megakad^ozására. Véget kell vetni a felesleges cikkek behozatalának. Teljesen indokolatlan, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium hibájából több százezer deviza-forint értékű, a szükségletet meghaladó filmet és fotó-vegyszert hoztak be. Tisztelt Országgyűlés! Pártunk és kormányunk kezdeményezésére a minisztériumok és a vállalatok vezetői nagyobb hatáskört és önállóságot kaptak. Nőtt felelősségük, kezdeményezőkészségük, érdekeltségük a gazdasági eredmények fokozásában. Ebben az irányban hatott a •vállalatfejlesztési alap létesítése, gyorsan megtérülő beruházások engedélyezése. Hogy csak egynéhány fontosabb rendelkezést említsek: a vállalatfejlesztési alap közel 657 millió forintos keretet biztosított a műszaki fejlesztés céljaira. Hiba azonban, hogy a felhasználás 1955-ben csak 418 millió forint, azaz 64 százalék volt. Elmaradás volt a múlt év folyamán az önköltségcsökkentő rövidlejáratú hitelek felhasználásánál is. A vállalatok által már lekötött 372 millió forintos hitelből a megvalósulás elhúzódása miatt az igénybevétel az év végéig csak 246 millió forint, azaz 66 százalék volt. Például a Magyai Posztógyár klimatizáló berendezés létesítésére 250 000 forint, a Gheorghiu-Dej Hajógyár magszárító kemence létesítésére 300 000 forint beruházási hitelkeretet kapott több, mint egy évvel ezelőtt, a beruházások azonban mind ez ideig nem valósultak meg. A pénzügyi szervek 1956-ban fokozottabban kísérjék figyelemmel az önköltségcsökkentő hitelek felhasználását. Tisztelt Országgyűlés! Nem kétséges, hogy pénzügyi rendszerünket a jövőben is a gazdasági ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ évi február 11-én, szombaton. 1332 vezetők önállósága, felelőssége és érdekeltsége fokozásának irányában kell fejleszteni. A pénzügyi rendszabályoknak anyagi ösztönzést kell adni a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, a minőség javítására, különösképpen pedig a műszaki színvonal állandó emelésére. Mindezeknek egyik fontos emelője az a pénzügyi intézkedés, hogy a vállalatok forgóalap, szociális és jutalmazási keretük jelentős részét — sőt részben beruházásukat is — saját nyereségből kell, hogy fedezzék. Az utóbbi időkig azonban pénzügyi rendszerünk nem minden vonatkozásban segítette kellőképpen a műszaki fejlesztést. Gyártmányfejlesztésre, új gyártmányod bevezetésére nem állt kielégítő pénzügyi keret a vállalatok rendelkezésére. Ezen túlmenően a vállalatok nem is voltak érdekelve az új gyártmányok bevezetésében. Így például a Budapesti Szerszámgépgyárnál a'korszerű csúcsesztergapad gyártásának bevezetése, illetve az ezzel járó többletköltségek a negyedik negyedévben nehézségeket okoztak a vállalat pénzügyi helyzetében. A minisztertanácsi határozat, amely 1956-tól kezdve az új gyártmányok bevezetéséhez szükséges összegeket a folyó gyártási tevékenységtől elkülönítve, külön költségvetési juttatásként 360 millió forintban biztosítja, ezen a téren is figyelembe veszi a vállalati és az egyéni érdekeltséget, egyben jelentős segítséget nyújt az új gyártmányok bevezetéséhez. Tisztelt Országgyűlés! Az 1956. évi költségvetési feladatok végrehajtásához minden téren rendkívül szigorú takarékosságra van szükség. Különösen vonatkozik ez az állami és vállalati igazgatásra, ahol — bár a végrehajtó, szervezeti és ügyviteli egyszerűsítések fejlődést jelentenek az előbbi állapottal szemben — még mindig sok a túlméretezett és felesleges szerv, túlságosan tagolt egyes irányító és egyéb szervek szervezeti felépítése, viszonylag nagy a vezető beosztásúak és az ügyviteliek száma. Nemrégiben felülvizsgálták a tervező vállalatok működését. Megállapították, hogy a tervező vállalatok szervezete túlzottan tagolt. Például a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat négy irodára, 12 főosztályra, 40 osztályra, valamint számos szakosztályra és csoportra tagozódik. Az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervező Vállalat nyolc irodájában pedig 44 osztály és több mint száz szakosztály működik. A túlzott tagozódás folytán minden öt tervezőre átlagosan egy irányító jut. Ezen túlmenően nagyszámú tervező vállalatnál majdnem minden második tervező műszakira egy alkalmazott esik. Az Építésügyi Minisztérium magasépítő tervező vállalatainál — ahol az összdolgozók létszáma 3300 fő —, az alkalmazottak arányszáma a termelő műszakiakra számítva 51 százalék, az Üt- és Vasúttervező Vállalatnál pedig 42 százalék. Más szerveknél is fellelhetők ezek a hibák. Például a Begyűjtési Minisztérium 14 főből álló beruházási és ellátási igazgatóságának 9 ügyintézőjét egy főosztályvezető és 2 osztályvezető irányítja. Nagy megtakarítási lehetőségek vannak az anyagellátási és értékesítési szervezetben is, ahol még sok a párhuzamosság, a feleslegesen beékelt láncszem. A minőségellenőrzés I szervezete is felülvizsgálatra szorul. A termékek 100
