Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-27
1301 Az országgyűlés 27. ülése 1956 A közlekedés dolgozóinak ez az egyre növekvő és különösen jiehéz helyzetekben megmutatkozó helytállása tette .nagyrészt lehetővé, hogy a közlekedés minden ága megoldotta a népgazdaság rohamos fejlődésének következtében évről évre ugrásszerűen növekvő szállítási feladatokat. Bár a közlekedés egyes szektorai kapacitásának növekedése nem állott arányban a szállítási feladatok növekedésével, ezeknek a feladatoknak növekedésit jellemzően mutatja az a néhány szám, amely az elszállított áruk mennyiségét tárja elénk a háború előtti év és az elmúlt év viszonylatában. A vasúton szállított áruk mennyisége 1938-hoz viszonyítva 278,5 százalékra, míg a szállított utasok száma 95 millióról 340 millió fölé emelkedett. A hajózás, bár hajóparkunk sem vonóerő, sem tonnahordképesség szempontjából még nem heverte ki teljesen a háborús veszteségeket — 1938-hoz viszonyítva az elmúlt év során árutonnában 187,4 százalékot teljesített és 32 százalékkal több utast szállított. Még nagyobb a fejlődés a gépjárműközlekedés területén, ahol a közhasználatú teherautó fuvarozás — amely a felszabadulás utáni években került állami szektorba — 1950. évhez viszonyítva 310 százalékra növelte az áruk szállításának mennyiségét. A távolsági autóbuszközlekedésben az elszállított utasok száma ugyanezen idő alatt 791 százalékra növekedett. Ezek a számok egymagukban is rendkívül sokat mondanak, de különösképpen beszédesekké válnak, ha látjuk, hogy honnan indultunk el, milyen munka, milyen áldozatvállalás tette lehetővé ezeknek az eredményeknek az elérését. Ismeretes a tisztelt Országgyűlés előtt, hogy a háborús pusztítás népgazdaságunknak talán egyetlen területén sem volt olyan nagymérvű, mint a közlekedésben. A közlekedés dolgozói pártunk útmutatása nyomán felismerték, hogy munkájuk szervezettebbé, jobbá tétele nélkül, helytállásuk fokozása nélkül nem valósíthatók meg sem az újjáépítés, később a szocializmus építésének hatalmas célkitűzései sem/ A közlekedés dolgozói tudták ezt és mindenkor vállalták a rájuk eső feladatokat. A helytállás azonban egymagában még nem lett volna elég, ha nem lett volna meg Népköztársaságunk rendszeres illandó támogatása. A rendelkezésre álló keit lek között évről évre segítették közlekedésünk fejlesztését, amire a jövőben az eddiginél is ibb szükség lesz. Második ötéves tervünk során jelentősen növekszik az ipar termékeinek, a mezőgazdaság töményeinek mennyisége, nagyszámú új beruházás megvalósítására kerül sor. Mindez tovább növeli a közlekedés eddig is hatalmas feladatait. A közlekedés dolgozóinak fokozottabban, mint az első.ötéves terv során, biztosítaniuk kell a/ új létesítmények építőanyagának, az építésben vevő dolgozóknak szállítását, gondoskodniuk kell arról, hogy a mezőgazdaság részére termelt műtrágya, vetőmag idejében a földekre kerüljön, a nyersanyag, az üzemanyag eljusson a gyárakba, a begyűjtött termények veszteség nélkül kerüljenek a raktárakba és onnan a dolgozók asza. Az iparcikkek eljussanak az üzletekbe, évi február 11-én, szombaton. 1302 .az exportra kerülő cikkek a távoli országokba, ahol egyre nagyobb számban várják a magyar ipar, a magyar mezőgazdaság termékeit. Továbbá biztosítanunk kell az ezek ellenében kapott import nyersanyag, gépek hazánkba szállítását is. A feladatok növekedésével együtt kell növekednie a közlekedés dolgozói helytállásának, a munka során az eddig megmutatkozott hibák kiküszöböléséért folyó eredményes harcban. De mindenekelőtt biztosítanunk kell minden közlekedési ág kapacitásának növekedését, műszaki fejlesztését, a meglevő és a belépő új kapacitás, az új szállítási eszközök jobb kihasználását, a közlekedés biztonságának, gyorsaságának növelését. Az 1956. évi költségvetésnek a Közlekedésés Postaügyi Minisztérium, a vasútigazgatás, a vasút egészségi és a postaigazgatás fejlesztésére vonatkozó előirányzatai lehetővé teszik, hogy közlekedésünk, hírközlésünk ez évben is továbbfejlődjék és elvégezze — a nehézségeket leküzdve — a reá váró növekvő feladatokat. Az Államvasutak az 1955. évben fennállásuk óta a legnagyobb szállítási teljesítményeket érték el. A belső szállítások emelkedésén túlmenően a.feladatokat növelte az export- és importszállítások jelentős mérvű fokozása. Ugyancsak el kellett látnunk a népi demokratikus országok egymásközti, valamint a kapitalista államok közötti növekvő export-import szállításoknak azt a részét,. amely hazánkon keresztül, a mi vasutainkon bonyolódik le. Ezen a területen, mint kiemelkedő eredményt megemlítem, hogy a legnagyobb teljesítmények idején mintegy harmadával csökkent az elmúlt évhez viszonyítva a vasútvonalainkon dolgozó idegen kocsik száma. Ezek tartózkodási idejét a megelőző évinek majdnem felére sikerült csökkenteni. Ez egyéb szempontokon kívül deviza-gazdálkodásunkban is nagy jelentőségű. Ennél a kérdésnél rá kell mutatnom arra a felbecsülhetetlen segítségre, amelyet a népi demokratikus országokkal va T 4 ó együttműködés biztosít számunkra. Külkereskedelmi szállításaink lebonyolításához az érdekelt államok a vasúti kocsik időszakos rendelkezésre bocsátásával hatalmas segítséget nyújtottak nekünk. Tovább sikerült csökkenteni az átlagos kocsiforduló idejét, ami lehetővé tette az átlagos kocsimegrakások számának ugrásszerű növekedését. Az 1956. évben a vasút árutonnában meghatározott szállítási tervfeladata az 1955. évi teljesítményhez viszonyítva mintegy 3,5—4 százalékos emelkedést mutat. Ezenbelül a külkereskedelmi szállítások emelkedése mintegy. 5—5,5 százalékot tesz ki. Tovább emelkedik átmenő forgalmunk is. A növekvő feladatok maradéktalan végrehajtásának feltétele az, hogy a vasút tovább fejlessze a vasútüzemi munka technológiáját, a szállítófelek a tervszerű szállítás követelményének mind nagyobb fegyelmezettséggel tegyenek eleget és. a haladó, elsősorban a Szovjetuniótól átvett munkamódszerek széleskörű alkalmazásával a vasutas dolgozók még teljesebben használják ki a belső erőforrásokat. Az ipar, a bányászat termelésének egyenletessége és ennek következtében az egyenletes árufeladás teszi le-
