Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-26

1295 Az országgyűlés 26. ülése 1956. évi február 10-én, pénteken. 1296 mokratikus országok légköre olyan, hogy a rossz és lelkiismeretlen munkát a dolgozók senkinek sem nézik el és nem mennek el közönyösen a hibák mellett. Tisztelt Országgyűlés! Akadnak még nálunk is olyan vezetők, akik nem értették meg, hogy a dolgozók alulról gyakorolt ellenőrzése, a külső szervek ellenőrzése és a saját személyesen kifejtett ellenőrző tevékenységük milyen szoros egységet képez. Az ilyen vezetők az alulról jelentkező bírálatokat, vagy a külső ellenőrzésben kapott segítséget nem értékelik, támadásnak érzik és a bírálatot nem tudják elviselni. Ahelyett, hogy a kapott jelzéseket arra használnák fel, hogy erélyesen és gyorsan rendet teremtsenek a maguk portáján és kijavítsák a hibákat, gyakran személyes sértésnek veszik, beavatkozásnak, akadékoskodásnak tekintik a kritikát és védelmükbe veszik a mulasztókat, sőt nemegyszer a visszaéléseket elkövető beosztottjaikat. Rossz ügyet pártfogolnak az ilyen vezetők és ezzel a népet károsítják meg. A MÁV Anyagellátási Igazgatóságához tartozó szertárakban egyes lelkiismeretlen személyek a beosztásukkal visszaélve, hosszabb időn keresztül a még használható és általában csak 50 százalékra leértékelhető ruhákat és köpenyeket 10 és 20 százalékra értékelték le és ilyen elenyészően csekély összegért értékesítették, mégpedig úgy, hogy az ilyen értékes ruhadarabok jelentékeny részét magának az igazgatóságnak dolgozói vásárolták meg potom pénzért. Vajon lehetséges lett volna-e ilyen korrupció kibontakozása, ha a Vasúti Főosztály Anyagellátási Igazgatóságának vezetői ellátták volna saját személyes ellenőrzési kötelességüket? Ezt azonban elmulasztották, sőt amikor még egyes beosztott dolgozók és a külső ellenőrzés élesen felvetette, hogy visszaélések folynak, a bűnösöket mentegetni igyekeztek, ahelyett, hogy gondoskodtak volna megbüntetésükről. Az ilyen eljárás nem ad segítséget ahhoz, hogy az állami eszközök herdálása megszűnjék, hanem inkább ahhoz nyújt segítséget, hogy a korrupciós elemek felbátorodjanak és elszemtelenedjenek, a becsületes dolgozók pedig viszszahúzódjanak és úgy véljék, hogy az ő erőfeszítésük a hibák és visszaélések feltárására csak falrahányt borsó. A dolgozók készségesen bocsátják az állami szervek és vezetőik rendelkezésére tapasztalataikat és észrevételeiket, különösen, ha azt érzik és azt látják, hogy a vezetők megszívlelik a kapott jelzéseket. Ennek beszédes bizonyítéka az a fejlődés, ami az Állami Ellenőrzés Minisztériuma és a dolgozók közötti kapcsolatban végbement. Az Állami Ellenőrző Központ már 1950ben megszervezte a lakosság személyes fogadását és bejelentéseinek átvételét. Azóta is állandóan figyelmet fordít erre a kérdésre és arra törekszik, hogy a bejelentések intézésével minden állami szervnél megfelelően foglalkozzanak, hasznosítsák a munka állandó javítására, a hibák és fogyatékosságok megszüntetésére. Az Állami Ellenőrzés Minisztériumának erre irányuló munkája hatására egyre növekszik azoknak a dolgozóknak a száma, akik észrevéteORSZAGÜYÜLESI ÉRTESÍTŐ lekkel, bejelentésekkel fordulnak az ellenőrzéshez. A bejelentések megszervezését követő évi átlaghoz képest már mintegy ötszörösére növekedett a bejelentések száma. Nem mintha nőnének a bajok. A bajok csökkennek, de nő a bizalom és az igényesség az állami szervek munkájával szemben, fokozódik a lakosság öntudata, bírálókészsége és aktivitása társadalmi és állami rendszerünk erősítésére. A bejelentések gyakran az állami és gazdasági munka igen komoly problémáira hívják lel a figyelmet. Segítenek feltárni a munKánkat hátráltató bürokratikus kinövéseket, a pazarlást, a korrupciós eseteket, fegyelmezetlenséget és szervezetlenséget, amely mögött rendszerint a megvert burzsoázia bomlasztó munkája tükröződik. A bejelentők nemegyszer jelentékeny tartalékok feltárásához nyújtanak segítséget, amit a népgazdaság hasznára lehet fordítani. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Ellenőrzés Minisztériuma, mint a kormány ellenőrző szerve, a Minisztertanács által negyedévre jóváhagyott ellenőrzési tervek alapján végzi munkáját. Ez biztosítja, hogy az Állami Ellenőrzés Minisztériuma mindig olyan nagy jelentőségű problémákkal foglalkozzék, amelyek vizsgálatára és ellenőrzésére a fejlődés adott szakaszában szükség van. Az állami ellenőrzés irányát a kormány a párt által meghatározott fő célkitűzésekből kiindulva állapítja meg. Népgazdaságunk előtt ez idő szerint olyan alapvető feladatok állnak, mint a termelés korszerűsítése, a termékek jobfct, minőségének és alacsonyabb önköltségének biztosítása, a mezőgazdasági termelés növelése és a termények olcsóbbá tétele, a külkereskedelmi célkitűzések megvalósítása, a lakosság ellátásának javítása. Mindezek elérésének kiemelkedő fontosságú eszköze a műszaki színvonal emelése. Ezeknek a feladatoknak sikeres teljesítését csak az állami és gazdasági szervek munkájának megjavításával, gyorsabbá, szervezettebbé tételével, a vezetés színvonalának emelésével, a bürokratizmus és a fegyelmezetlenség elleni harc erősítésével lehet elérni. Ezek figyelembevételével határozta meg a kormány az Állami Ellenőrzés Minisztériuma 1956. évi munkájának irányát. Az állami ellenőrök nehéz munkát végeznek. Igen bonyolult összefüggéseket kell széleslátókörűén és helyesen feltárniuk, amelyek a termelési folyamatok nagyon alapos ismeretét és megfelelő politikai ítélőképességet követeinek meg. Nagyon sokszor meg kell küzdeniük az ellenőrzéssel szemben táplált ellenszenvvel is. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az ellenőrzés hiányosságai, vagy túlzásai nagy veszélyt rejtenek magukban, káros következményekkel járhatnak. Ez különösen magasra fokozza az ellenőrök felelősségét. Pártunk és kormányunk az állami ellenőrzés dolgozóit minden módon segíti nehéz körülmények között végzett, felelősségteljes feladataik megoldásában. Gondoskodott anyagi és szociális helyzetük megjavításáról. Az a javulás, ami az állami ellenőrzés munkájában — különösen minisztériummá ala97