Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-26

1285 Az országgyűlés 26. ülése 1956. évi február 10-én, pénteken. 1286 A kereskedelemben levő hibákat elősegíti az is, hogy igen sok kereskedelmi szakember dolgozik más területen, nem a kereskedelem területén. Ugyanakkor sok az elvileg irányító szakember, nem egyszer a minisztériumban és az országos SZÖVOSZ-nál. Ezeknek a szakembereknek egy része nincs megfelelően kihasználva, ezért feltétlenül helyes volna egy részének viszszairányítása a kereskedelmi munkába. Súlyos hiányok származnak a felületes, hiányos ellenőrzésből is, ami egyaránt érinti a népgazdaságot, a szövetkezeteket és a fogyasztókat. Sokszor súlyos mulasztásokat követnek el a szakellenőrök a fogyasztók érdekvédelmének megvédése ellen. Például Kengyelen a 23. szá-, mú Vegyesboltban a járási tanács kereskedelmi előadója ez év január 9-én, egy tsz-tagon keresztül eszközölt próbavásárlást, aki nyolc cikk vásárlásánál 17 forint árdrágítást tapasztalt. A kereskedelmi munka megjavítása érdekében tovább kellene erősíteni az állami kereskedelmi felügyelet apparátusát és meg kellene vizsgálni, hogyan, milyen módon tudnánk ennek a létszámát a más területen dolgozók rovására növelni, mert az állami kereskedelmi felügyelet ellenőrzése nem terjed ki megfelelően a falu kereskedelmi problémájának vizsgálására. Felszólalásomban elsősorban a hibákról és a hiányosságokról beszéltem. Ez nem jelenti azt, hogy a kereskedelem területén nem értünk el eredményeket. Ezekről az eredményekről Párdi elvtárs beszélt. Ezen a területen is, mint a népgazdaság más területein, a Központi Vezetőség 1955 márciusi határozata óta állandóan javul a munka, de ahhoz, hogy a kereskedelem a falun még eredményesebben szolgálja a nép érdekeit, szükséges ezeknek a hibáknak a felszámolása is. A költségvetéssel egyetértek és a magam részéről elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Bárczi Gusztáv képviselőtársunk. BÁRCZI GUSZTÁV: Tisztelt Országgyűlés! A nagy-budapesti és szűkebb területem, a II. kerületi lakosság nevében a tárgyalás alatt levő 1956. évi költségvetés egészségügyi részéhez kívánok hozzászólni. Felszólalásomban a lakosság gyógyító-megelőző ellátásával és országunk néhány közegészségügyi kérdésével kívánok foglalkozni. » A szocializmus építésével párhuzamosan lényegesen javul a dolgozó lakosság anyagi és kulturális színvonala és ezzel együtt emelkedik egészségügyi igénye is. A dolgozó lakosság gyógyító-megelőző ellátása az orvosi rendelőkben, a kórházakban, a klinikákon és nem utolsó sorban a családok keretén belül történik. Ezt a munkát az Egészségügyi Minisztérium szervezi és az egészségügyi hálózat munkájának irányításával az eredményességet biztosítja. Ennek a munkának eredményessége függ először a politikailag és szakmailag jólképzett orvosok és egészségügyi dolgozók munkájától, másodszor megfelelő mennyiségű és minőségű gyógyszerrel, műszerrel jól ellátott rendelőintézetektől, kórházaktól, klinikáktól, gondozó intézetektől és harmadsorban, de nem utolsó sorban a dolgozó lakosság kulturális és felvilágosultsági fokától. Ezeket a szempontokat figyelembe véve a múlt év folyamán az egészségügy terén elért eredmények lemérhetők a népmozgalmi helyzet alakulásán. 1955-ben az élve születések száma az elmúlt öt év átlagát 5 százalékkal meghaladja. A halálesetek száma 8 százalékkal volt kisebb, mint 1954-ben. Ezer lakosra tíz haláleset jutott, kevesebb, mint eddig bármikor Magyarországon. Az összlakosság száma 1955-ben 112 ezerrel gyarapodott és az év végén meghaladta a 9 millió 860 ezer főt. Ezek az adatok világosan tükrözik azt, hogy a szocializmus építésével lényegesen emelkedik a dolgozók anyagi, kulturális színvonala és az Egészségügyi Minisztérium, valamint az egészségügyi hálózat jó munkáját dicséri az, hogy helyesen él azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a szocialista állam nyújt számára. Az egészségügyi kultúra színvonalának emelése érdekében az Egészségügyi Minisztérium a múlt évben a költségvetés kereteiből számos fejlesztést hajtott végre. Jelentősen emelkedett a kórházi ágyak száma, a szakorvosi rendelőintézeti órák, a bölcsödéi férőhelyek és a körzeti orvosok száma. A népgazdaság általános fejlődése nyomán javult az egészségügyi munka minősége, szélesedett az egészségügyi hálózat, jobb lett a dolgozók egészségügyi ellátása. Miután népgazdaságunk szocialista fejlődése folyamatos, nő a biztosítottak száma, emelkedik ezek kulturális foka és ezzel fokozatosan emelkedik igényük is. Egészségügyi vonatkozásban ezek az igények néha hamis formában is jelentkezhetnek. Jelenleg például igen sokan gyógyszert íratnak fel, kialakult olyan divat, hogy jó az, ha mindig kéznél van a gyógyszer. Ilyen hamis igények mutatkoznak még mindig a táppénzigények körül is. Ezek mögött a hamis igények mögött hiányzik a szocialista erkölcs, a szocialista társadalmi fegyelem. A fokozódó I egészségügyi igények kielégítése azonban csak | fokozatos fejlesztés útján valósítható meg. Ezért tapasztalható még ma is némely rendelőintézet: ben zsúfoltság. Ezért mutatkozik hiány kórházi , ágyakban, rendelőintézeti felszerelésekben, körzeti és üzemi orvosok számában. Az Egészségügyi Minisztérium ez évi költj ségvetése egyben felméri a fokozatos fejlődés; hez szükséges anyagi eszközöket, amelyekkel í biztosítani tudja azt, hogy a népgazdaság fejlő, désével arányosan tovább javítsa a dolgozók megfelelő egészségügyi ellátását. Ebben a tekintetben biztosítja a betegségek széleskörű megelőzését, az egészségügy különböző szakágazataii nak arányos fejlesztését, fontos ipari települések gyógyító-megelőző ellátásának a megerősítését, ! a mezőgazdasági települések orvosi hálózata hiányának a pótlását. Tovább kívánja növelni a kórházi ágyak számát. Felemeli a gyógyszerellátásra szánt ösz! szeget, a kórházi betegek élelmezésére szánt öszszeg felemelésével pedig javítani kívánja a kórj házi élelmezést. A benyújtott költségvetés szerint meg fogják javítani a kórházak textil-ellá! tását. bővíteni fogják a gyógyintézetek Röntgen-