Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-26

1277 Az országgyűlés 26. ülése 1956. évi február 10-én, pénteken. 1278 érzünk gyermekeink jövőjéért, fejlődéséért, hazánk és dolgozó népünk életének alakulásáért, tevékenykednünk kell. Különösen a tanácsokra hárul nagy felelősség az iskolaügy fejlesztésében. A községfejlesztési tervekben jelentős tételként kell szerepelniük az iskolák építésére, karbantartására, felszerelésére előirányzott összegeknek. Az iskolakötelezettségről szóló törvény biztosítása, a pedagógusok helyes foglalkoztatása, a mindennapi apró iskolai gondok és panaszok megoldásának segítése cs,upa olyan tanácsi feladat, amely egyben tanácsaink és a szülők, tehát a tanácsok és a dolgozó nép kapcsolatának erősödését is szolgálja. Tisztelt Országgyűlés! A népművelési és ok^ tatásügyi tárcák ez évi költségvetése és terveinek megvalósítása újabb jelentős lépés lesz népünk kulturális felemelkedésének előrehaladásában, növekvő igényeinek kielégítésében. Ezért a költségvetést pártom és a magam nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Párdi Imre képviselőtársunk. PARDI IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Pártunk Központi Vezetőségének elmúlt évi márciusi határozata végrehajtása során szocialista iparunk és fejlődő mezőgazdaságunk lényegesen több árut termelt, mint 1954-ben. A termelés és a felvásárlás növekedése lehetővé tette, hogy a lakosságot egyre több élelmiszerrel és iparcikkel lássuk el. A növekvő áruforgalom lebonyolítása nagy és felelősségteljes feladat elé állította szocialista kereskedelmünket. Ma már megállapíthatjuk, hogy államunk és szövetkezeti kereskedelmünk — egyes hiányosságoktól eltekintve — általában sikeresen megfelelt feladatának, tevékenyen hozzájárult a lakosság ellátásának megjavításához, az életszínvonal emeléséhez. Az állami szövetkezeti kiskereskedelem együttesen 1955-ben 5,2 százalékkal magasabb forgalmat bonyolított le. mint 1954-ben. Az áruforgalom általános emelkedésén belül a falusi áruforgalom nagyobb mértékben növekedett, mint a városi. Ennek következményeképpen a földművesszövetkezetek részesedési aránya a kereskedelmi forgalomban 24,8 százalékról 28,2 százalékra emelkedett. A falusi áruforgalom nagyobb ütemű növekedése a paraszti vásárlóerő emelkedésén túl abból is fakad, hogy a földművesszövetkezetek falun ma már igen sok olyan iparcikket is árusítanak, amelyeket azelőtt csak a városokban lehetett megvásárolni. A falusi forgalom növekedéséhez hozzájárult a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése és meglevő termelőszövetkezeteink gazdasági eredményeinek emelkedése. A megfigyelések azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezeti községekben az egy főre eső vásárlás lényegesen nagyobb arányban növekedett, mint az egyéb községekben. Állami és szövetkezeti boltjaink 1955-ben 6,8 százalékkal több élelmiszert adtak el a lakosságnak, mint 1954-ben. Bár az ellátás az előző évekhez képest lényegesen javult, évközben mégis voltak átmeneti nehézségeink, elsősorban húsfélékből és zsiradékból. Az élelmiszerforgalmon belül az év folyamán megjavult a lakosság zöldség- és gyümölcsellátása. Budapestre földművesszövetkezeteink mintegy 13 százalékkal több zöldséget és gyümölcsöt küldtek és némileg emelkedett az őstermelői felhozatal is. Javult az iparvidékek zöldség- és gyümölcsellátása. A biztató eredmények ellenére azonban még mindig nem lehetünk megelégedve. Állami és szövetkezeti szerveinknek az idén fokozottabb mértékben kell törekedniük a lakosság zöldséges gyümölcsellátásának további javítására, olcsóbbítására. Komoly eredményeket értünk el a közétkeztetés fejlesztésében. Az állami és szövetkezeti közétkeztetés 1954-hez viszonyítva 3,2 százalékkal növelte forgalmát és túlteljesítette 1955-ös évi tervét is. Számos más célra igénybevett régi vendéglátóipari egység kezdte meg működését. Különösen nagy fejlődés tapasztalható a falusi vendéglátóipari egységek munkájában. Ma már sok faluban van cukrászda és egyre szaporodik a szövetkezeti étkezdék száma. Jelentős javulás van az üzemélelmezés munkájában, elsősorban a költségek csökkentésében. Az elmúlt évben sikereket értünk el az iparcikk-ellátás megjavítása terén. Az ipari termelés növekedése lehetővé tette a kereskedelem készleteinek jelentős bővülését, ami viszont elősegítette a vásárlók igényeinek fokozottabb szem előtt tartását, a hiánycikkek számának jelentékeny csökkentését. Lényegesen bővült az áruválaszték. Így 1955ben kerültek forgalomba a mosógépek, porszívók, padlókefélők, új típusú villanyyasalók, mikrobarázdás lemezjátszók és megjelentek az első magyar mikrobarázdás hanglemezek is és még számos olyan iparcikk, amelyeknek forgalombahozatalát a lakosság örömmel üdvözölte. Iparcikkforgalmunk növekedését világosan mutatja, hogy például tűzhelyből 80 százalékkal, kályhából 24 százalékkal, varrógépből több mint 300 százalékkal adott el többet a kereskedelem 1955bon. mint az előző évben. Pártunk és kormányunk kezdeményezése nyomán ezerszámra épülnek a családiházak országunkban. Az építkezéseket kereskedelmünk az épületanyagok forgalmának növelésével igyekezett elősegíteni. így az elmúlt év során több mint 390 millió téglát, 88 millió cserepet és 30 000 méter vasbetongerendát hozott forgalomba. A jelentős mennyiségek ellenére azonban a megnövekedett keresletet építőanyag-telepeink nem minden esetben tudták maradéktalanul kielégíteni, különösen tetőfedő anyagból és épületfából. Az ipari termelés növekedése együtt járt a minőség javulásával. Például javult az étolaj és a vaj minősége, javult a pamutszövetek fonalainak szakítószilárdsága, tartósabbak lettek a férfi és női ruhaszövetek, javult az áruk kidolgozása és tetszetőssége is. Számos áru minőségével azonban még mindig nem lehetünk elégedettek. így a konfekcióiparban még mindig gyakoriak a minőségi hibák. A cipőknél gyakori még a kidolgozásból eredő hiba.