Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-5

125 Az országgyűlés 5. ülése 1954. táridőre és jó minőségben teljesíteni az ipiar, első­sorban a gépipar exporttervét. De nyugodtan nézünk e feladiaitok elé, mert nagyszerű munkásosztályunk, amely az elmúlt esz­tendők során annyi erőpróbát fényesen kiállít, oda­adó, lelkes munkájával párosult magas szakmai képzettségével a szocializmus építésének az lpjnr terén fennálló minden feladatát kitűnően meg tjudja oldani. (Taps.) Nyugodtan nézünk ipari termelé­sünk feladatai elé azént is, mert magasszínvonalú műszaki értelmiségünk van, amelynek felikészültsé­gét és helytállását ipari termelésünk elért sikerei igazolják (Taps.) Az ipari termelés terveinek végrehajtása terén a bányászokkal, kohászokkal, vasasokkal egysorban nagy teljesítményeket vár az ország a könnyűipar és az építőipar dolgozóitól is. Jó munkájuktól függ elsősorban programmunk megvalósulása. Az ipari termelés torén messze kiemelkednek azok a rendkívüli feladatok, amiket a szénbányá­szat, a vaskohászat és a villamosenergüatermelés terén k e li megoldani. A legközelebbi hónapok mun­kájának e téren döntő jelentősége van. öriási segítséget nyújt e feladatokhoz a szo­cialista m unka verseny kifejlesztése, amelynek a termelési tervek teljesítéséinek eddigi sikereiben felmérhetetlen jelentősége volt. Mindez, párosulva a dolgozók mind szélesebb kibontakozó kezdemé­nyezésériek felkarolásával, meghozza a tervhez ki­jelölt termelési feladatok sikeres elvégzéséit. Beruházásainknak a fenti feladatok anyag­szükségletének fedezésén túl legfontosabb, egész iparunk, sőt egész népgazdaságunk további fejlő­désére kiható feladata az ipar alapanyagbázisai­nak, a szénbányászatnak és a villarnosenergia r iparnak a reridbehozása, korszerűsítése. E két döntő iparág fejlődése nem tartott lépést iparosításunk általános ütemével, s bár a követelméjnyek állan­dóan fokozódtak, a termelés technikai fejlesztése elmaradt. Az áramszolgáltatás terén tapasztalható rendellenességek jórészt erre vezethetők vissza. A népgazdaságnak okozott komoly károk mellett ez érzékenyen érinti egyes iparágak munkásait is. Messzemenő erőfeszítéseket teszünk, hogy e téren mielőbb rendet teremtsünk. Az iparosítás korábbi túlhajtott üteme nem tette lehetővé a termelés technikai feltételeinek biztosítását. Az 1954. éves tervben bizonyos lélek­zetvételhez juttatjuk az ipart, hogy menet közben behozza a lemaradást a megelőző karbantartás te­rén, , végrehajtsa a szükséges javítási és a terve­zett felújítási munkákat. Hiba, hogy üzemeink igazgatói és vezető technikai személyzete, gyakran maguk a minisztériumok sem tulajdonítalak ennek kellő jelentőséget, holott mindinkább lipari termelé­sünk kulcskérdésévé válik, mint például a villa­mosenergia-iparban. Évek mulasztását kelj pótolni, amihez a feltételeket most meg kell teremtenii. Szigorúbb rendszabályokkal és fokozottabb ellen­őrzéssel a minisztériumok vezetőinek biztosítianiok kell a fontos feladatok elvégzését. Tisztelt Országgyűlés! A kormány a bérből és fizetésből élők helyzetének javítására 1954-ben to­vábbi bérügyi intézkedéseket (tervez. Ennek kereté­ben néhány területen rendezni kell az alacsony ke­resetűek bérrendszerét, meg kell szüntetni egyes vidéki üzemek munkásainak 10 százalékkal alacso­évi január hó 23-án, szombaton. 120 nyabb alapbérrendszerét. Részben a Lapbéremélés­sel, részben felsőbb kategóriába való sorolással ja­vítani kell az alsó három kategóriába tartozó se­gédmunkások keresetét. A nehéz fizika« munkát valamennyi iparágban egy kategóriával feljebb kell sorolni, vagy 10 százalékos pótlókot kell rend­szeresíteni. Ezen túlmenően február 1-ével a vas­ipar, a vaskohászat, a vegyipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar, az építőipar, valamint a MÁV és a posta területén tervez a kormány bizonyos bérügyi intézkedéseket az alacsony keresetű dolgozók bé­rének rendezése és egyes munkásgategóriák bére közötti aránytalanságok megszüntetése céljából. Az első negyedévben életbelépő bérrendezés évi pénzügyi kihatása 344 millió forint. Későbbi idő­pontban, de még ez év folyamán Végrehajtandó egyéb bérügyi intézkedésekre a kormány a folyó évben 283 millió forintot biztosított a költség­vetésben. A bérügyi intézkedéseken túl egyes járadékok és nyugdíjak felemelését is tervezi a kormány április 1-ével. Nem kívánom 'részletezni, a vonat­kozó rendelet annakidején majd pontosan ismer­tetni fogja, csupán néhány intézkedés megemlíté­sére szorítkozom. A régi OTI öregségi és rokkantsági járadékot a 65 évnél fiatalabb járadékosoknál mintegy 29 százalékkal, az idősebbeknél, körülbelül 43 száza­lékká] emeljük fel. A járadókemelés közel 80.000 öreg munkást érint. 16.000 bányanyugbéres öreg ségi és rokkantsági járadékát átlag havi 30 szá­zalékkal emeljük fel. Ezen túlmenően a járandóság felemelésével rendezzük a munkások özvegyeinek járadékát, az öregségi nyugdíj minimumát, a rokkantsági alapnyugdíj mértékét, a szakképzett­séggel rendelkező munkások nyugdíját és így to­vább. A járadék-'és nyugdíjemelés évi költség­kihatása mintegy 200 millió forint. A dolgozók szociális és kulturális helyzetének megjavítására is széleskörű intézkedések történ­nek 1954-ben. A munkavédelemre több mint 316 millió forintot bocsátunk rendelkezésre. Szociális célokra 328 millió forintot ruházunk be. A dolgozó anyák életkörülményeinek megjavítása érdekében 1954-ben közel 26.000 férőhellyel növeljük a bölcső­dék és óvodák befogadóképességét. Mint csepp vízben a tenger; úgy tükröződik e néhány számban a népi demokratikus rendszer, melyben a legfőbb érték az ember. Ezt célozzák azok a feladatok is, amelyek a mezőgazdasági ter­melés növelésével a lakosság fogyasztásának fo­kozottabb kielégítését vannak hivatva biztosítani. Ezért most a kormánynak is, az. állami és társa­dalmi szerveknek is, az ország népének îs e nagy nemzeti feladat sikeres megvalósítására kell min­den képességét, lelkesedését és erőfeszítését irá­nyítania. A földosztás óta nom volt még ilyen egység és szoros összefogás falu és város, ipar és mező­gazdaság, a társadalom m'inden rétege között, mint most, a mezőgazdaság fejlesztésének hatal­mas programmja alapján. A munkás-paraszt szö­vetség ezzel a programmal új 'tartalmat és széle­sebb alapot kapott. Ez a záloga az 1954-es mező­gazdasági termelési terv sikeres megvalósításának. A mezőgazdasági programm végrehajtása már . az őszi munkákkal megkezdődött. A nem valami

Next

/
Thumbnails
Contents