Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-26

1239 Az országgyűlés 26. ülése 1956. évi február 10-én, pénteken. 1240 hány vezetőnknek fejébe szállt és bizonyos önelégültség lett úrrá. Intő jel számunkra, hogy több fontos iparágunk elmaradt ezév januárjában a tervelőirányzat teljesítésétől. Ezek az iparágak már az első hónapban adóssággal kezdték munkájukat és kevesebb jármű, szerszámgép és motor hagyta el üzemeinket, mint azt tervünk előírta. Mindent el fogunk követni, hogy még az első negyedévben pótoljuk a mulasztást. Most pedig engedjék meg, hogy röviden ismertessem a kohó- és gépipar előtt álló legfontosabb feladatokat. Ismeretes, hogy az egész iparon belül — éppen az ipar helyes arányainak kialakítása érdekében — a kohó- és gépipar termelésének kell ezévben a legnagyobb mértékben növekednie. A tárca üzemeinek 1956. évi teljes termelése 11,2 százalékkal emelkedik a múlt évihez képest. Ezen belül a mezőgazdasági gépgyártás 17 százalékkal, a közlekedési eszközök gyártása 17 százalékkal, a traktorgyártás 26 százalékkal, a szerszámgépgyártás 14 százalékkal növekszik. A különféle Diesel-mozdonyokból az előző év többszörösét gyártjuk. Különböző mezőgazdasági célgépeket, könnyű- és élelmiszeripari gépeket lényegesen nagyobb mennyiségben állítunk elő. Emelkedik egyes közszükségleti cikkek termelése, 10 százalékkal több zománcedény, 22 százalékkal több kárpitozott csőbútor, 14 százalékkal több 250-es Pannónia motorkerékpár készül, mint az előző évben. Az idén megkezdjük a televíziós műsorvevő készülékek sorozatgyártását, és ezekből mintegy ötezer darabot gyártunk. A népgazdaság exporttevékenységének legnagyobb részét a kohó- és gépiparnak kell vállalnia, ezért az exporttermelés a múlt évihez képest 21,6 százalékkal nő. E feladatainkat a munka termelékenységének jelentős emelése és az önköltség állandó csökkentése mellett kell végrehajtani. Az ismertetett számok azonban megközelítőleg sem tükrözik az 1956. évi feladatok nagyságát és újszerűségét. Korántsem elegendő a régi módszerekkel, elavult módon dolgozni, hiszen tervünk az új, a fejlettebb, a kulturáltabb technika alkalmazására épült. Feladataink végrehajtása sokkal alaposabb, elmélyültebb munkát, ésszerűbb intézkedéseket, átfogó szervezeti munkát, kulturált műszaki tevékenységet és komoly gazdálkodási munkát igényel. Különösen nagy feladatok állnak nagyüzemeink előtt, amelyeknek ezévi terve átlagban 20 százalékkal magasabb az előző évinél. Egész iparágaink hatalmas fejlődés előtt állnak, tehát jobban, kulturáltabban, ésszerűbben kell dolgoznunk. A magasabb termelési feladatokat a Központi Vezetőség novemberi határozatának megfelelően magasabb műszaki szinten kell megoldani. Legyen büszke a gépipar minden dolgozója arra, hogy ennek az iparnak meghatározó szerepe van az egész népgazdaság műszaki színvonala és ezen keresztül egész népünk felemelkedése szempontjából. Engedjék meg, hogy, a sok nagy és fontos feladat közül, amely előttünk áll, néhányat kiemeljek. Igen sok szó esik mostanában a dieselesítés kérdéséről. Szeretném az Országgyűlés előtt ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ ezt az egész népgazdaság szempontjából annyira fontos feladatot kissé mélyrehatóbban ismertetni. Központi Vezetőségünk határozata előírja, hogy iparunk értékes hagyományaira támaszkodva jelentősen fejlesztenünk kell a Diesel-motor gyártást. Folytatni kell a Ganz-típusú motorcsaládok, valamint a járóművek és traktorok Diesel-motor családjának korszerűsítését, tökéletesíteni kell a motorvonatok és az elektromos mozdonyok üzemszerű gyártását. A vasútnál a gőzvontatás egyre nagyobb részét Diesel-vontatással kell a közeljövőben helyettesítenünk. Ennek a hatalmas dieselesítési programnak a kiindulási esztendeje: 1956. Nehéziparunk, bányászatunk, építő- és könnyűiparunk, kereskedelmünk szállítási* problémái, mezőgazdaságunk gépesítése mind élesebben veti fel az üzemeltetés gazdaságosságának kérdését. Ma már a vasúti vontatásban, az ipar és a mezőgazdaság gépesítésében a gőzgépek elavultnak mondhatók. A gőzmozdony és az egyéb, nem helyhez kötött gőzgépek a befektetett hőenergiának mindössze 5—7 százalékát tudják csak hasznosítani. Hazai barnaszeneink értékes vegyianyagokat tartalmaznak és emellett nincs sok belőlük — így azoknak 93—95 százalékos veszteség melletti eltüzelését sokáig nem engedhetjük meg. Ezért az eddiginél sokkal gazdaságosabb megoldást kell keresnünk. Erre kiválóan alkalmas a Diesel-motor, amelynek fő hajtóanyaga az olaj. Az olaj kitermelése lényegesen gazdaságosabb Ehhez hozzá kell számítani azt, hogy a korszerű Diesel-motorok hatásfoka a gőzgépekénél mintegy négyszerte jobb. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a dieselesítés a dolgozók ezreit szabadítja meg a terhes fizikai-munkától. Ezeknek az adatoknak a tükrében érthető igazán a dieselesítés nagy jelentősége. A Szovjetunió hatodik ötéves terve a dieselesítés nagyméretű kifejlesztését tűzte ki. A Szovjetunió példája az új korszerű technikának bátor alkalmazását jelenti. Ez a mi utunk is, amikor a dieselesítést célul tűzzük ki. A dieselesítés nemcsak a vasúti vontatás szemszögéből döntő kérdés, hanem népgazdaságunk szinte minden területét felöleli. Amellett, hogy a dieselesítéssel biztosítani kívánjuk dolgozóink kényelmes, gyors utazását, a termeléshez szükséges anyagoknak korszerű, gazdaságos szállítását, szem előtt kell tartani azt is, hogy a dieselesítés szinte nélkülözhetetlen a mezőgazdaság, az öntözés, az árvízvédelem, a csatornázás és a földmunkák gépesítésénél. S ha ezt tudjuk, akkor ismét az emberek tömegeit kell látnunk, akikét mentesítünk a kevésbé termelékeny, nehéz fizikai munka alól. Ismeretes a tisztelt Országgyűlés előtt, hogy a Diesel-motorok gyártásában hazánknak értékes hagyományai vannak és a Ganz típusú Dieselmotorok a világpiac keresett cikkei közé tartoznak. Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy a dieselesítésben az iparilag fejlett országokhoz képest viszonylag elmaradtunk. így tehát a dieselesítési program végrehajtása két irányban hat: egyrészt behozzuk lemaradásunkat, másrészt a mind jobban fokozódó bel- és külföldi igényeknek eleget tudunk tenni. Ez a munka népgazdaI ságunk fejlesztésén kívül nélkülözhetetlen ténye93