Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-25

1213 Az országgyűlés 25. ülése 1956 MATÉCZ JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Teljesen egyetértek az előttem szólott Egri Gyula képviselő elvtársnak az igazságügyi és a belügyi szervek munkájával kapcsolatban elmondott szavaival, azonban szükségesnek tartom, hogy erre vonatkozólag én is néhány konkrét dolgot vessek fel. Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke az elmúlt év novemberi országgyűlésén többek között arról is beszélt, hogy,a szocialista törvényesség megköveteli, hogy az igazságügyi és a belügyi szervek másképpen bírálják el azoknak a dolgozóknak az ügyét, akik egész életükben becsületesen dolgoztak, de egy ízben megbotlottak, megsértették a népi demokrácia rendelkezéseit. Bíróságaink egy része azonban az utóbbi időkig nem tett különbséget az ilyen kisebb bűncselekmények, a társadalom szempontjából kevésbé veszélyes ügyek elkövetői és a megrögzött bűnözők, a népi demokráciánkkal ellenségesen szembenállók között. Ez a megállapítás természetesen a Zala megyei bíróságokra is vonatkozik, mert ezektől a hibáktól ők sem mentesek. Több olyan dolgozó parasztot és munkást ítéltek el, akik valóban megtévedtek, de nem érdemeltek olyan súlyos büntetést, mint amilyen volt az, hogy például a nagykanizsai járásbíróság egy dolgozó parasztot, aki 60 forint értékű fát lopott az állami erdőből, háromhavi börtönbüntetésre ítélt. Egy másik esetben a letenyei járásbíróság egy kis keresetű 60 éves özvegyasszonyt, aki néhány kilogramm halat 14 forintért megvásárolt és 20 forintért adott tovább, egyévi börtönbüntetésre ítélt. Ugyanakkor több esetben, amikor, a kulákok súlyosan megsértik népi demokráciánk törvényeit, egyes bíróságaink enyhe ítéletet hoznak. Például a zalaegerszegi járásbíróság egy kulákot, aki a tsz tagságot gyalázta, rágalmazta és a tsz ellen izgatott, csak héthónapi börtönre ítélt. A lenti járásbíróság pedig egy volt csendőrt hét darab fegyver rejtegetéséért csak egyévi börtönre ítélt. Igaz, hogy mindkét járásbírósági ítélet ügyében súlyosbításért fellebbezést nyújtottak be, de ez nem változtat azon, hogy az első fokon ilyen helytelen ítéletet hoztak. Tisztelt Országgyűlés! Ezek csak kiragadott példák, de mégis azt mutatják, hogy a dolgozó parasztot helytelenül nagyobb ellenségnek vették, mint az említett két utóbbi esetben az osztályidegen ellenséges elemeket, akik tudatosan támadják népi demokráciánkat. A kulák, a volt csendőr soha nem fog belenyugodni abba, hogy dolgozó parasztságunk a munkásosztály segítségével a szebb és jobb életet biztosító szövetkezeti gazdálkodásban látja a jövőjét, s erre az útra tér. Az egyik nyíltan támadja, fenyegeti és rágalmazza a szövetkezeti utat választó dolgozó parasztságunkat, a másik, a volt csendőr, fegyvert rejteget, azt remélve, hogy visszajön még a tőkések és nagybirtokosok világa, hogy aztán a rejtett fegyvert a munkások és a dolgozó parasztok állama ellen fordítsa. A megyénk bíróságai által hozott ilyen íté* letek nem férhetnek össze dolgozóink igazságérzetével. Dolgozó népünk elvárja felsőbb igazságügyi szerveinktől, hogy vizsgálják ki az ilyen, évi február 9-én, csütörtökön. 1214 a szocialista törvényesség szellemét sértő ítéleteket, és megszüntetésükre tegyék meg a kellő intézkedést, mert az ilyen ítéletek csak bátorítják az ellenséget. Azt is megkívánom említeni, hogy az elmúlt pár hónapban már komoly javulás van az igazságügyi szervek munkájában, és legutóbb például az előbb említett falopáshoz hasonló esetben 800 forint pénzbüntetést szabott ki a nagykanizsai járásbíróság. Néhány szóval szeretnék foglalkozni a belügyi szervekkel. A belügyi szervek legfontosabb feladata, hogy elejét vegyék a bűncselekményeknek, s csírájában fojtsanak el minden bűnözési kísérletet. A társadalmi tulajdon, a dolgozók érdekeinek védelme azonban nem pusztán a rendőrség, hanem az. egész dolgozó magyar nép ügye. Ezt a célt szolgálja a múlt évben megszervezett körzeti megbízotti szolgálat is, amely a munkások és dolgozó parasztok közül jelentkezett segédrendőrök támogatásával végzi munkáját. Az eddigi tapasztalatok szerint ez a szolgálat jól bevált, mert segít a bűnözések megelőzésében és az ellenség leleplezésében, a dolgozók érdekének védelmében, amit egypár példával szeretnék alátámasztani. Meg kell említeni a zalabéri körzeti megbízott Simon elvtársat, akit a dolgozók segítenek munkájában. Az eredmény nem is marad el. Simon elvtárs egy olyan kulákot leplezett le, akit idáig a tanács középparasztnak tartott, úgy adóztatta, mint középparasztot. Persze öt hold földet letagadott és arra 1953 óta nem fizetett adót. Ugyanerről a kulákról megállapította, hogy a tanácstól kapott két köbméter fára szóló kitermelési engedéllyel 35 köbméter fát termelt ki. E leleplezés után indult ellene eljárás. Ugyancsak a dolgozók segítségével leplezte le Simon elvtárs Laczi Gyula volt csendőrnek a fiát, aki SS katona volt. Ezt a személyt a helyi termelőszövetkezetbe bevették és sertésgondozónak bízták meg. Tehát kecskére bizták itt is a káposztát. Meg is hálálta: a tsz takarmányából tíz sertést, húsz kacsát és húsz libát hizlalt — saját magának. Ugyanakkor bomlasztó hangulatot keltett a tagok között. Bízunk abban, hogy az előző országgyűlés előtt Hegedűs elvtárs által ismertetett feladatokat a szocialista törvényesség megszilárdítására az igazságügyi és belügyi szervek a jövőben következetesebben, a dolgozó nép érdekeinek és igazságérzetének megfelelően fogják elvégezni. Az igazságügyi és belügyi szervek munkájához azért kívántam hozzászólni, hogy felhívjam a figyelmüket az ilyen helytelen gyakorlatra. A költségvetést helyesnek tartom és minthogy biztos vagyok abban, hogy az előirányzott összegeket a dolgozó nép érdekében használják fel, örömmel elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Matusek Tivadar képviselőtársunk. MATUSEK TIVADAR: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban a honvédelmi tárca költségvetésével kívánok foglalkozni. Tegnap hallottuk Hegedűs András elvtársnak, a Minisztertanács elnökének beszámolóját a külpolitikai helyzetről. A beszámoló és a felszólalások he-