Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-25

1201 Az országgyűlés 25. ülése 1956. sara, így többek között arra, hogy ez évben már — mint az Egyesült Nemzetek Szövetségének tagja — tevékenyen részt vehessünk valamennyi, a béke ügyét szolgáló nemzetközi akcióban, hogy a teljes egyenjogúság és a kölcsönös érdekek tiszteletbentartása alapján továbbfejleszthessük diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolata­inkat más államokkal és így hozzájárulhassunk a széleskörű nemzetközi együttműködés megva­lósításához. Teljes mértékben egyetértek Hege­dűs András elvtárs tegnapi beszámolójával, amelyben összefoglalóan tárgyalta külpolitikánk eredményeit és célkitűzéseit, ezért a Külügymi­nisztérium költségvetésével részletesen nem kí­vánok foglalkozni. Rátérve a Minisztertanács, a közvetlen fel-­ügyelete alá tartozó szervek és a kisebb tárcák költségvetésére, megállapítható, hogy a be­nyújtott 1956. évi költségvetés előirányzatai a takarékosság elvének messzemenő figyelembe vétele mellett biztosítják, hogy a pártunk és kormányunk által a második ötéves terv első évére kitűzött feladatokat minden egyes költ­ségvetési szervnél maradéktalanul végre lehes­sen hajtani. Magának a Minisztertanácsnak a munkája j lényegesen javult az utóbbi esztendőben mind a vezető irányító munka, mind a meghozott ha- i tározatok végrehajtásának ellenőrzése tekinteté­ben. A Minisztertanács elmúlt évi munkaterve átfogó, nagy jelentőségű országos gazdasági és j politikai kérdéseket ölelt fel. Komoly fejlődést | mutat a Minisztertanács vezető-irányító mun- j kaja a tanácsok végrehajtó bizottságainak segí­tésében is. Ezt bizonyítja, hogy a Minisztertanács az elmúlt évben 12 megyei tanács végrehajtó bi­zottságát számoltatta be egy-egy szakterületen \ végzett munkájáról és a beszámoltatások során felvetett hiányosságok gyors kijavítását konkrét határozatokkal segítette elő. A Minisztertanács ellenőrzési munkája a népgazdasági határozatok végrehajtása terén ko­moly eredményeket hozott. Erre a jövőben még j fokozottabb mértékben van szükség, mert több- j szőr előfordult, hogy a határozatok végrehajtása \ helyett egyes tárcák újabb határozatot kívántak j hozatni a Minisztertanáccsal; amelyet a Minisz­tertanács kénytelen volt visszaadni. Ezzel feles- I legesen foglalkoztatták az apparátust, elvonták | a drága időt az eredményes alkotómunkától. A Minisztertanács munkájában tehát tovább kell törekedni arra, hogy az a gazdasági, politi­kai és kulturális élet legfontosabb kérdéseit tar­talmazza, ne aprózza el a munkát, egyre nagyobb teret kapjon a végrehajtás ellenőrzése. Ilyen ér­telemben kell emelkednie a munka színvonalá­nak a többi állami és államigazgatási szervnél is. Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács irányítása alá tartozó országos főhatóságok és kisebb költségvetési szervek nagy száma nem teszi lehetővé, hogy valamennyiről szólják, ezért ; csak néhánynak a működéséről beszélek. Első­sorban a Magyar Tudományos Akadémia költ­ségvetésével kívánok foglalkozni. Pártunk Központi Vezetőségének az ipar műszaki-technológiai színvonalának emelésével kapcsolatos határozata komoly követelményeket támaszt tudósainkkal és a Magyar Tudományos évi február 9-én, csütörtökön. 1202 Akadémiával szemben. Az Akadémiának a tudo­mányos kutatás elvi irányításán és a kutató munka összehangolásán kívül egyre jelentősebb feladata, hogy a tudományos tevékenységnek és a gyakorlati élet alkotó tevékenységének össz­hangját biztosítsa. A Központi Vezetőség határo­zata egyenesen megköveteli, hogy az Akadémia intézményei útján is egyre nagyobb mértékben segítse a népgazdaság egyes területeit. Ennek megfelelően a műszaki kutatások középpontjá­ba elsősorban a hazai nyersanyagbázisaink ki­szélesítésére, a valamennyi iparág távolabbi ter­vének alapját alkotó energia-keretterv előkészí­tésére, korszerű gyártmányok kifejlesztésére és az előállítási technológiák korszerűsítésére irá­nyuló tudományos munkát kell állítani. A tudomány számos ágában elért eredmé­nyeink mellett is rendkívül jelentős az atom­magfizikai kutatás és a magkémiai rádiókémiai kutatás megindítása és fejlesztése, amelynek kü­lönös időszerűséget ad, hogy a Szovjetunió se­gítségével rövidesen hazánkban is működni fog egy atommáglya. Az Akadémia felügyelete és irányítása alatt ma már 30 tudományos kutatóintézet működik, emellett 320 egyetemi és főiskolai tanszéken, kli­nikán és egyéb tudományos intézetben folyik tudományos kutató munka az Akadémia irányí­tásával és támogatásával. Ez a nagyarányú ku­tató munka ma már komoly mértékben előse­gíti az iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztésé­vel kapcsolatos gyakorlati problémák megoldá­sát. Ezt bizonyítja az is, hogy kutatóintézetein­ket számos szocialista szerződés fűzi össze ioari és mezőgazdasági nagyüzemeinkkel a kölcsönös együttműködés, az elméleti és gyakorlati segít­ségnyújtás alapján. A Tudományos Akadémia irányító tevé­kenységében is egyre nagyobb mértékben érvé­nyesül a helyesen értelmezett gazdaságosság és csaknem teljes mértékben kiküszöbölődött a ku­tató tevékenység öncélúsága. Mindez azt bizo­nyítja, hogy tudósaink, aspiránsaink és a tudo­mány területén dolgozó haladó értelmiségünk megértette és magáévá tette pártunk célkitűzé­seit és tehetségének, tudásának legjavát adva, igyekszik hozzájárulni népgazdaságunk fejlesz­téséhez és a magyar tudomány hírnevének öreg­bítéséhez. A Tudományos Akadémiának és az irányí­tása alá tartozó tudományos intézeteknek azon­ban lényegesen nagyobb szerepet kell vállalniuk a népgazdaság fejlesztésének megtervezésében is, mégpedig elsősorban távlati tervezésünk tu­dományos megalapozottságát kell elősegíteniök. Feltétlenül szervezett kapcsolatot kell teremteni a tudományos intézetek és az Országos Tervhi­vatal között, mert csak ezzel küszöbölhetjük ki azt a fogyatékosságot, hogy a távlati tervezés ma még túlságosan az Országos Tervhivatalra szűkül. A Tervhivatal munkájára térve, kétségtelen, hogy az elmúlt évben van javulás. A korábbi­nál behatóbban ellenőrizte a népgazdasági terv teljesítését és a tervteljesítés közben keletkező fogyatékosságokra, aránytalanságokra idejében felhívta a Minisztertanács figyelmét. Javult a népgazdaság távlati tervezése is, egyszerűsödtek

Next

/
Thumbnails
Contents