Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-25

119? Az országgyűlés 2o. ülése 1956. évi február 9-én, csütörtökön. I Lfrfc első négy évében és így tovább. Meg kell azonban azt is nyíltan mondani, hogy e növekedés ellenére a lakosság jelentősen megnövekedett építőanyag szükségletét még így sem tudjuk teljes egészében kielégíteni. Az idei lakásépítési terv megvalósítása minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket követel, elsősorban az Építésügyi Minisztérium vezetőitől, és valamennyi dolgozójától. Nem könnyű legyőzni a nehézségeket és megoldani a lakásépítkezés ilyen nagymérvű növelését. Az építkezések növekedésével egyidejűleg méginkább megnövekedik az építőmunkások és az építőipari műszakiak, tervezők jelentősége és szerepe, akik már eddig is sok jót és szépet építettek és terveztek hazánkban. Egész népünknek jobban még kell becsülnie és segítenie őket fontos feladataik megoldásában. A párt, a tanács, szakszervezeteink és valamennyi társadalmi szervezetünk minden segítséget meg kell, hogy adjon derék építőipari dolgozóinknak. De ugyanakkor azt kérjük az építőipar dolgozóitól: érezzék át munkájuk nagy fontosságát és feladataikat mély felelősségérzettől áthatva végezzék, és tegyenek meg mindent azért, hogy a megnövekedett éves tervet maradéktalanul teljesítsék. Építsenek több, szebb és olcsóbb lakást a dolgozók számára, mert az építőiparban is még igen nagy lehetőségeink vannak. Jelentősen gépesíteni, fejleszteni kell az építőanyagipart és az építőipart. Az előregyártott elemekkel, jobb szervezettséggel, a felvonulási és szállítási költségek csökkentésével, jelentős anyagmegtakarítással, jó típustervekkel, gazdaságos kivitelezéssel biztosítani kell, hogy legaalább 20 százalékkal csökkentsük az építkezés költségeit a második ötéves terv idején, hogy a párt és a kormány által meghatározott összegből és anyagból több, jobb és szebb lakást építsenek. A lakásépítkezésnél nagy figyelmet kell szentelni a minőségre, és az újonnan épült házak és lakások kivitelezésére, szépségére. Ügy kell építkeznünk, hogy ne csak az új lakások, házak lakói, hanem minden dolgozó örüljön szépen épülő, fejlődő városának. Az új lakások építése mellett igen komoly segítség a dolgozók számára a régi lakások felújítása és karbantartása. Az elmúlt évben csupán Budapest Főváros Tanácsa 351 millió forintot fordított erre a célra. Ez évben a lakbérjövedelemnek több mint 75 százalékát — 400 millió forintnál többet — fordítjuk a lakóépületek felújítására és karbantartására Budapesten. E hatalmas összeg lehetővé teszi, hogy évről évre jelentős mértékben megkönnyítsük a lakosság helyzetét, s közvetett formában is javítsuk életét. Sokan vannak, akik az életszínvonal alakulását csakis a kifizetett bér alakulása alapján értékelik és nem veszik figyelembe azokat a hatalmas összegeket, amelyeket államunk közvetett úton fordít a dolgozók helyzetének megjavítására. Helyesen mutat rá a költségvetés indokolása, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló népgazdasági ágak fejlesztésében, különösen a szociális és kulturális feladatok ellátásában fontos szerep jut a tanácsoknak, örömmel üdvözöljük, hogy a tanácsoknak az összkiadások 16,6 százaléka, csaknem 7 milliárd forint jut, aminek nagy részét a lakosság helyzetének közvetlen, vagy közvetett megjavítására, lakások felújítására, tatarozásra, a közlekedés fejlesztésére, kommunális intézményekre, szociális és kulturális célokra fordítják. A tanácsoknak tovább kell javítaniok munkájukat és bátor, megvalósítható, reális helyi kezdeményezéssel jobban kell szolgálniuk a lakosság érdekeit, s maradéktalanul fel kell számolniok az apparátusban még meglevő bürokratizmust. A tanácsok jó munkájához nagy szükség van azonban arra is, hogy a minisztériumok végre komolyan vegyék a Tanácstörvényt, s valóban fokozzák a tanácsok, különösen Budapest Főváros Tanácsa önállóságát és különféle bürokratikus intézkedésekkel ne kössék meg kezüket, ne nehezítsék meg munkájukat. Ugyanakkor rá kell mutatni arra is, hogy a tanácsok, köztük Budapest Főváros Tanácsa sem él megfelelően a kormány adta lehetőséggel, s elhanyagolja a községfejlesztési alapot, amely pedig nagyon sok helyes helyi kezdeményezés megvalósításához biztosítaná az anyagi lehetőségeket. A dolgozók helyzetét javítja továbbá az új kórházak, szanatóriumok, bölcsődék, iskolák, mozik és egyéb kulturális intézmények bővítése és fejlesztése is. örömmel üdvözöljük, hogy a kormány a szociális és kulturális célokra fordítja a költségvetés összkiadásainak 27,2 százalékát, vagyis egymilliárd forinttal többet, mint az előző évben. Az idén több mint 200 ezer felnőtt és 25 ezer gyermek üdültetését biztosította az állam. Kétmilliárd 250 millió forintot fordítunk öregségi és rokkantsági nyugdíjellátásra, amely — minden ellenséges híresztelés ellenére — nem csökken, hanem ez évben is növekedik. A tavalyi 90 millióval szemben, ebben az évben 170 millió forintot fordítunk munkavédelmi beruházásokra, amihez az igazgatói alapból még jelentős összeg járul. Mindez és még sok más közvetve kihat a dolgozók életére, könnyíti, javítja helyzetüket. Képviselő elvtársak! Most készülünk üzemeinkben a kollektív szerződések tárgyalására és megkötésére. A kollektív szerződés az üzem dolgozóinak második alkotmánya, ezért mindkét részről becsülettel teljesíteni kell a vállalt kötelezettségeket. Szenteljünk nagyobb figyelmet a dolgozókkal való törődésre, a munkavédelmi, szociális, egészségügyi beruházások hónapról hónapra való teljesítésére, a dolgozók apró, jogos panaszainak és sérelmeinek gyors orvoslására. A terv minden részletében való teljesítése, tehát a munkavédelem és az életszínvonal emelésének teljesítése is törvény, melynek megvalósítása maradéktalanul kötelező mindenkire. Ha jobban törődünk és figyelmesebbek leszünk a dolgozók iránt, ezzel jobban elősegítjük termelési feladataink megoldását is. Pártunk és kormányunk tevékenységének elválaszthatatlan részét képezi dolgozó népünk tudásának, ismeretkörének, kulturális színvonalának állandó emelése. Pártunk és kormányunk ez évben is nagy figyelmet fordít a dolgozók megnövekedett kulturális igényeinek kielógíté-