Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-25

1191 Az országgyűlés 25. ülése 1956. évi február 9-én, csütörtökön. 1192 nyét, de ez még mindig jóval kevesebb a szük­ségletnél. Fellendült'az újítómozgalom, lényege­sen emelkedett a megvalósított újítások száma, s az egy újításra eső megtakarítások összege. Mindez, képviselő elvtársak, csak a biztató kez­det, amit évről évre fokoznunk és fejleszte­nünk kell. A technika fejlesztése szempontjából külö­nösen nagy jelentősége van az 1956-os évnek, mert ebben az évben kell kikísérletezni és be­vezetni számos olyan új gyártmányt, amely elő­segíti ötéves tervünk és külkereskedelmi fel­adataink megoldását. Többek között ilyen a 600 lóerős Diesel-mozdony, a 800 lóerős tengeri ki­kötői vontató, továbbá az új típusú motorvona­tok, vasúti személykocsik, új mezőgazdasági gépek, nagy fontosságú híradástechnikai cikkek, elektronikus műszerek és így tovább. Korszerű­sítenünk kell könnyű- és élelmiszeripari üze­meinket és berendezéseinket is. Az új, korszerű gyártmányok előállításával iparunk elősegíti külkereskedelmi tervünk teljesítését és külke­reskedelmi helyzetünk megjavítását. A jó mi­nőségű, korszerű gyártmányok mind a szocia­lista, mind a kapitalista piacon öregbítik a ma­gyar ipar jó hírnevét és ezért külkereskedelmi helyzetünk is sürgősen megkívánja, hogy meg­javítsuk gyártmányaink és ezen belül export­termelésünk műszaki színvonalát. Az új technika fejlesztése mellett nem sza­bad azonban megfeledkeznünk arról, hogy ná­lunk még a meglévő technikát sem használjuk ki eléggé. Itt még igen nagy tartalékaink van­nak, amit a technika fejlesztésével párhuzamo­san jól fel kell használnunk. A technika fejlesz­tésében, a termelékenység emelésében, az ön­költség csökkentésében óriási szerepe van a szé­les dolgozó tömegek kezdeményezésének és ak­tív támogatásának. Bátrabban támaszkodjanak a gazdasági és műszaki vezetők a dolgozókra, és bízzanak jobban erejükben, alkotó készségük­ben. A dolgozók bizalommal felelnek a biza­lomra, s minden támogatást megadnak, ha tud­ják, hogy számítanak rájuk, s hallgatnak sza­vukra és javaslataikra. Gyorsabban reagálja­nak a vezetők a dolgozók részéről jövő hasz­nos bírálatra és értékes javaslataikat mielőbb hasznosítsák. Tisztelt Képviselő elvtársak! A költségve­tési előterjesztés helyesen húzza alá, hogy 1956­ban lényegesen előre kell haladnunk a kettős feladat megoldásában, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében, és a mezőgazdasági ter­melés növelésében. Ez évi tervünk a mezőgazda­sági termelés 3 százalékos növelését írja elő, ami az 1955. évi viszonylag jótermésű évhez képest nem kis feladat. Az életszínvonal emeléséhez nemcsak több ruha, cipő, lakás és kultúra, ha­nem több élelmiszer és könnyűipari nyersanyag is kell. Az életszínvonal emelésének alapvető feltétele tehát a mezőgazdasági terméshozam emelése. A mezőgazdasági termelés fokozása azonban sokkal nehezebb feladat, mint az ipari termelésé. Ezért minden intézkedést meg kell tennünk, hogy a mezőgazdasági terméshozam növelését a vetésterület maximális kihasználá­sával, az agro- és zootechnika helyes alkalma­zásával megvalósítsuk. Nekünk nemcsak több, hanem olcsóbb mezőgazdasági termékre is szükségünk van. A „Termelj többet, jobbat és olcsóbban!" jelszó nemcsak az iparra, hanem a mezőgazdaságra is vonatkozik. Nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdasági termelés költsé­geit is csökkenteni kell, s ez csakis a mező­gazdasági termelés jobb szervezésével, a komp­lex gépesítéssel, a mütrágyafelhasználás növe­lésével, a szakszerű mezőgazdasági termelés vezetésének javításával lehetséges. Az állami gazdaság dolgozóinak, a termelő­szövetkezeti tagoknak és az egyénileg dolgozó parasztoknak igen nagy feladatuk van a leg­fejlettebb agro- és zootechnika, az új mező­gazdasági termelési módszerek elsajátításában és bevezetésében, a mezőgazdasági munkák, a növénytermesztés és állattenyésztés gondos el­végzésében. Erősíteni kell a munkafegyelmet, mert a fegyelmezetlen, hanyag munkát végző dolgozó paraszt nemcsak magának, hanem az egész ország népének is árt és akadályozza a lakosság élelmiszerellátását. A mezőgazdaságban is nagyobb figyelmet és erőfeszítést kell fordítanunk a technika fej­lesztésére. A mezőgazdasági termelés nagymér­tékű és gyors ütemű fellendítésének alapvető feltétele a gépesítés jelentős fokozása, a mező­gazdaság felszerelése korszerű technikával. Olt elvtárs rámutatott arra, hogy mezőgazda­ságunk fejlesztésére az idén a kormány 5 mil­liárd forintot fordít, s ez lehetővé teszi, hogy sok ezer traktor, kombájn, kultivátor és számos más mezőgazdasági gép és hitelek juttatásával a szántás-vetési, a növény ápolási, a szállítási és betakarítási munkák jelentős részét gépi erővel végezzék. Mindez megkönnyíti a dolgozó pa­rasztság életét, mert tehermentesíti őket a leg­nehezebb fizikai munkától, több terméshez, jobb megélhetéshez és kulturáltabb élethez segíti őket. Pártunk és kormányunk a gépesítésen, mű­trágyán kívül fokozott anyagi támogatást is biztosít termelőszövetkezeteinknek. Ebben az évben a termelőszövetkezetek részére nyújtott összes hitelek összege az előző évhez képest több mint 40 százalékkal növekszik. A párt és a kormány igen nagy súlyt he­lyez arra, hogy a mezőgazdasági termelés év­ről évre tovább emelkedjék és fejlett szocia­lista iparunk mellett fokról fokra előrehaladva megszüntessük mezőgazdaságunk elmaradottsá­gát. Az elmúlt év is bebizonyította, hogy ez a mezőgazdaság előtt álló kettős feladat egymás­tól elszakíthatatlan, mert a sok szétaprózott, kezdetleges termelőeszközzel dolgozó egyéni parasztgazdaság alapján a mezőgazdasági ter­melés gyorsütemű növekedése nem valósítható meg. Nem volt véletlen, hogy állami gazdasá­gaink, termelőszövetkezeteink múlt évi átlag­termelése az országos átlagot számottevően meghaladta. Ha az elmúlt évben az ország egész szántóterületén szocialista, nagyüzemi gazdálkodás folyt volna, csupán kenyérgabo­nából majdnem 36 ezer vagonnal kapott volna többet az ország. Ez a mennyiség Budapest la­kosságának több mint egy évi kenyérfogyasztó-

Next

/
Thumbnails
Contents