Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-25
1167 Az országgyűlés 25. ülése 1956. évi február 9-én, csütörtökön. 1168 tikai Hivatal januárban közzétett jelentése ismertet, kedvezően hatott az állami költségvetés végrehajtására. Az 1955-ös esztendő állami költségvetésének előzetes mérlege azt mutatja, hogy a költségvetési év 44 milliárd 873 millió 962 ezer forint bevétellel, 43 milliárd 94 millió 366 ezer forint kiadással, tehát 1 milliárd 779 millió 596 ezer forint, a tervezettet 276 millió forinttal meghaladó bevételi többlettel zárult, ami az államháztartás szilárd egyensúlyát bizonyítja. Az államháztartás bevételi többlete lehetővé tette a beruházási keretek évközi emelését és a népgazdaság készleteinek növelését. Az 1955. évi állami költséggvetés bevételeinek döntő része terveinknek megfelelően a szocialista szektorból származott. Ezen belül az állami vállalatok forgalmi adó befizetése a költségvetés összbevételeinek 57,5 százaléka volt. Az állami vállalatok jelentős összegű nyereséget fizettek be. Az 1953/54-ben előállott nagyméretű eredményromlások megszűntek. Sok vállalatunk túlteljesítette nyereségtervét. A globális teljesítésen belül jelentős azonban még a tervezettnél rosszabb pénzügyi eredménnyel dolgozó vállalatok száma is. Kedvezően alakultak a szövetkezetektől és a lakosságtól eredő bevételek is. Ez utóbbiak együttvéve az összbevételek 12 százalékát tették ki. A költségvetésbe összpontosított pénzeszközök döntő részét a kormány az ipari és mezőgazdasági termelés növelésére, a közlekedés és kereskedelem fejlesztésére, valamint a lakosság szociális és kulturális helyzetének, lakásviszonyainak további javítására fordította. Népgazdaságunk fejlődését mutatja, hogy az 1955. évi beruházási tervet túlteljesítettük és 9,8 milliárd forintot fordítottunk a népgazdaság állóalapjainak növelésére. A tervezettnél kisebb mértékben, mégis jelentősen, több mint 2 milliárd forinttal csökkent a befejezetlen beruházások állománya és így 6 százalékkal, mintegy félmilliárd forinttal több beruházást helyeztünk üzembe, mint a megelőző évben. Az 1955. évben a beruházások mintegy 35 százalékát a nehézipar, közel 10 százalékát a fogyasztási ipar és 26 százalékát a mezőgazdaság kapta. Az üzembehelyezett nehézipari beruházásokkal népgazdaságunk termelői kapacitása számottevően megnövekedett, főleg az ércdúsítás, timföldgyártás, villamosenergia, hengereltacél és a nitrogénműtrágya termelés területén. A költségvetés egészségügyi és szociális kiadásokra közel 11 milliárd forintot fordított, amely 640 millió forinttal több az előző évinél. A pedagógusok bérrendezésére, nyugdíj rendezésre, kórházi és klinikai ágyfejlesztésre jutott e többlet jelentős része. Tisztelt Országgyűlés! Az 1955. évi népgazdasági terv és a költségvetés végrehajtásának vizsgálata a jelentős eredmények mellett gazdálkodásunk számos fogyatékosságára is rámutat, amelyből mindenekelőtt azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nem kielégítő gazdálkodásunk színvonala, nem javult megfelelően a vezetés munkája. Az 1955-ös pénzügyi tervek teljesítése a/.í mutatja, hogy fontos gazdasági ágakban, a szénbányászat, a kohászat, a gépipar, az építőipar és az állami gazdaságok számos területén, bár egyre több azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek túlteljesítik eredménytervüket, még mindig sok olyan vállalat van, amely nem teljesíti nyereségtervét, a tervezettnél nagyobb veszteséggel doigozik, s ezáltal lerontja egy-egy iparágon, vagy minisztériumon belül a jól teljesítő vállalatok eredményét. 1955 első háromnegyedévében a szénbányászat területén 10 ilyen vállalat volt, a kohó- és gépiparban 85, az építőiparban 33 vállalat nem teljesítette pénzügyi eredménytervét. A gazdálkodás fogyatékosságai megmutatkoztak a munka- és technológiai fegyelem lazaságában, a termelés szervezettségének nem kielégítő színvonalában, az anyag és munkaerő nem takarékos felhasználásában. 1955-ben még számos hiányosságot mutatott az ipar és kereskedelem együttműködése is. Iparunk nemcsak azokban a termékekben termelt a tervezettnél többet, melyekre népgazdaságunknak szüksége volt, hanem olyan cikkekből is. amelyekből elegendő készlet állt rendelkezésre. Ez feleslegesen kötött le munkaerőt, anyagi és pénzeszközöket, növelte az importot, feleslegesen foglalta le raktárainkat. Az ipar nem vette kellően figyelembe a külkereskedelem minőségi igényeit, de külkereskedelmi szerveink sem voltak eléggé kezdeményezőek új piaci lehetőségek feltárásában. A tavalyi év legfontosabb célkitűzései közé tartozott külkereskedelmünk fellendítése, .kivitelünk jelentős emelése. Tovább erősödtek gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval és a testvéri népi demokráciákkal. Kiszélesedtek kapcsolataink a kapitalista országokkal is. Bár kivitelünk 1954-hez képest emelkedett és külkereskedelmi mérlegünk aktívan, kiviteli többlettel zárt, az exportelőirányzatot nem értük el. Tisztelt Országgyűlés! Az 1955. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés végrehajtása az említett hiányosságok ellenére is meggyorsította népgazdaságunk fejlődését és szilárd alapot, kedvező feltételeket biztosított a második ötéves terv megkezdéséhez. Az 1956. évi állami költségvetés az országgyűlés által már elfogadott népgazdasági terven alapul és annak megvalósítását szolgálja. Az 1956. évi állami költségvetés 43 milliárd 332 millió 540 ezer forint bevételt, 42 milliárd 147 millió 114 ezer forint kiadást irányoz elő. A költségvetés mérlege tehát 1 milliárd 185 millió 426 ezer forint bevételi többletet mutat. Ezenfelül az állami vállalatok 3 milliárd 549 millió 760 ezer forintot fordítanak saját eszközökből forgóalapjuk kiegészítésére és beruházásokra. A kitűzött feladatok megvalósítása mindenekelőtt megköveteli a bevételi tervek maradéktalan teljesítését. A költségvetés bevételeinek legnagyobb részét az állami vállalatoktól származó forgalmi adó és nyereségbefizetés alkotja, kisebb részét a szövetkezetektől és a lakosságtól befolyó adóbevételek, államkölcsön befizetések, társadalombiztosítási és egyéb bevételek képezik. 87*
