Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-25

1165 Az országgyűlés 25. ülése 1956. ben való együttélés, az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, férfiak és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága, a szociális haladás, a szabadság, az életfeltételek javítása, a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldása mellett. Ezek azok az elvek, amelyek a Szovjetunió vezette béke tábort vezérlik, amelyeket a világ népeinek nagy többsége vall, s amelyeknek érvényesüléséért a Szovjetunió egy évtized óta szilárdan harcol az ENSZ-ben. A Magyar Népköztársaságnak nyolc évig kellett várnia, amíg teljesült jogos kérése és tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének. De a felszabadult magyar nép ez alatt az idő alatt is híven követte és megtartotta azokat a nemes elveket, amelyeket az Alapokmány is tartalmaz. A mi egész politikánk a béke, a békés együttélés, a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog, a baráti kapcsolatok fejlesztése, az emberi jogok és az alapvető szabadságok fajra, nemre, nyelvre, vagy vallásra való tekintet nélkül, mindenki részére való teljes érvényesítése eszméjét szolgálja, attól a pillanattól kezdve, amióta a Szovjetunió felszabadította népünket, s magunk szabhatjuk meg életünk formáját és céljait. Ezt hivatalosan elismerte az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése is, amikor 1955. december 14-én felvette tagjai közé a Magyar Népköztársaságot az Alapokmány második fejezetének negyedik cikkelye alapján, amely így szól: „Az Egyesült Nemzetek tagja lehet minden békeszerető állam, amely a jelen Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a Szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó." Felvételünk tehát — amint ezt Hegedús András elvtárs, a Minisztertanács elnöke, tegnap elhangzott beszédében is hangoztatta — legszélesebbkörű elismerése annak, hogy a Magyar Népköztársaság tevékenysége mind bel-, mind külpolitikájában teljes összhangban van a világszervezet Alapokmánya elveivel és célkitűzéseivel. Ugyanezt hangsúlyozta a felvételünk alkalmából kibocsátott nyilatkozatában a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és az ENSZ közgyűlésén első felszólalása alkalmával a magyar delegáció vezetője is. ..Ünnepélyesen kötelezzük magunkat — mondotta —, hogy minden erőnkkel hozzájárulunk a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, hogy előmozdítjuk a társadalmi haladást, a népek felemelkedését." Azzal, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai lettünk, időszerűvé vált, hogy az Alapokmányt a többi tagállamhoz hasonlóan. Törvénykönyvünkbe beiktassuk. Ez a törvényjavaslat tehát azt jelenti, hogy azokat az eszméket, amelyek eddig is életünk vezérlő törvényei voltak, most törvényes kötelességként az Alapokmány megfogalmazásában is vállaljuk. A külügyi bizottság tegnapi ülésén részleteiben is megtárgyalta a törvényjavaslatot, s megállapította, hogy a VI. fejezet 36. cikkének 3. pontjában, valamint a XIV. fejezet 92. cikkében a nemzetközi bíróságról szóló részben a fordítás nem egészen pontos, a „szabályzatán" szó heévi február 9-én, csütörtökön. 1166 lyett pontos és hiteles fordításként az „Alapszabályain" szó használandó." A külügyi bizottság nevében javaslom és kérem, hogy a tisztelt országgyűlés a törvényjavaslatot ezzel a stiláris módosítással fogadja el. ELNÖK: Minthogy a törvényjavaslathoz hozzászólásra senki nem jelentkezett, felteszem a kérdést szavazásra. Kérem képviselőtársaimat, akik a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az előadó által javasolt módosítással elfogadják, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Ki van ellene? (Senki.) Ki tartózkodott a szavazástól? (Senki.) Határozatilag kimondom: az országgyűlés az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadja. (Taps.) Olt Károly pénzügyminiszter kíván szólni. OLT KAROLY: Tisztelt Országgyűlés! A népgazdaság 1956. évi terve, amelyet az országgyűlés múlt év novemberében jóváhagyott, a Magyar Dolgozók» Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya politikájának megfelelően a szocializmus alapjainak az iparban és a mezőgazdaságban való továbbépítését, a lakosság anyagi, kulturális és szociális igényeinek fokozottabb kielégítését tűzte ki legfontosabb feladatként. A Magyar Népköztársaság 1956. évi költségvetése, melyet most a Minisztertanács nevében a tisztelt Országgyűlés elé terjesztek, a népgazdasági terv fő célkitűzéseit szolgálja, s végrehajtása biztosítja a megfelelő pénzfedezetet e célok megvalósítására. Az 1955. évi állami költségvetésről szóló zárszámadást, annak elkészülte után későbbi időpontban terjesztem az országgyűlés elé. Előzetes adatok alapján azonban tájékoztatni kívánom a tisztelt Országgyűlést 1955. évi gazdálkodásunk eredményeiről és a költségvetés végrehajtásáról. Mint ismeretes, az 1955. évi népgazdasági tervet sikerrel fejeztük be. Az előző évvel szemben újra emelkedett az ipari és mezőgazdasági termelés, nőtt a munka termelékenysége, csökkent az önköltség. Jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. Erősödött a munkafegyelem, megszilárdult sok tekintetben az állampolgári fegyelem. Mindezek alapján emelhettük népünk életének anyagi, szociális és kulturális színvonalát. Az elért eredményekben döntő szerepe volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. évi márciusi határozatának, amely leleplezte a jobboldali elhajlás káros politikai és gazdasági következményeit és világos utat mutatott a dolgozó nép számára. Népünk, élén munkásosztályunkkal, fellelkesülve a Központi Vezetőség határozatán, jelentős eredményeket ért eL Véget vetett az egy helyben topogásnak és biztosította népgazdaságunk egészének felfelé ívelő vonalát. Az elért eredményekért köszönet illeti meg dolgozó népünket, mindenekelőtt dicső munkásosztályunkat, mely ismét harcban és munkában bizonyította be, hogy hivatott vezetője országunknak. (Taps.) Az 1955. évi népgazdasági terv teljesítése, illetve túlteljesítése, melyet a Központi Statisz-