Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-24

1157 Az országgyűlés 24. ülése 1956. évi február 8-án, szerdán. 1158 munkát keresnek, rettegnek, ha azt kérdezik tőlük, hogy hány évesek. Ettől a kérdéstől fél­nek legjobban a 45 éves és ennél idősebb ameri­kai férfiak és nők, mert jól tudják, ha meg­mondják éveik számát, munkát nem kaphatnak. Az is közismert dolog, hogy 1935-től 1953-ig Amerikában mintegy másfélmillió farmer ment tönkre, mivel a farm tulajdonosai nem tudták kifizetni adósságaikat. De lehetne sorolni hosz­szú oldalakon keresztül ezeket az adatokat és példákat, amelyek mind azt bizonyítják, hogy az amerikai kapitalizmus hogyan gazdálkodik az emberi élettel, hogyan nyomja el és zsákmá­nyolja ki a dolgozók millióit. Vegyék tehát tudomásul egyszer és minden- , korra Amerika urai — legyen az Eisenhower el­nök, vagy Harriman kormányzó —, hogy a ma­gyar nép nem engedi még egyszer kezére tenni a múlt szégyenletes bilincsét, amelyet a felszaba­dító Szovjetunió vert le a magyar nép kezéről (Taps.) Vegyék egyszer már tudomásul azt, hogy szabad, független ország vagyunk és ebben a szabad és független országban a szabad magyar nép van hatalmon. A magyar nép nem akar még egyszer a ..három millió koldus" országa lenni, nem akarjuk látni többé nyakunkon a gró­fokat, á hercegeket és a vezérigazgató urakat és ezért nem kérünk az elnök úr kívánta „felszaba­dításból". A magyar nép tizenegy éve szabad, tizenegy éve eszi az igazi szabadság kenyerét, és vegye tudomásul Eisenhower elnök, hogy ez a kenyér nekünk nagyon megízlett, és aki tőlünk ezt a kenyeret el akarja venni, az az egész ma­gyar nép egységes, elszánt ellenállásával találja magát szembe! (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Végül még csak an­nak kívánok néhány szót szentelni, hogy a ma­gyar nép milyen jelentőséget kíván tulajdonítani hazánk ENSZ-tagságának. Jól tudjuk azt, hogy bár számos ország — elsősorban India részéről is — jószándék nyilvánult meg tagfelvételünk­kel kapcsolatban, mégis felvételünket ebbe a vi­lágszervezetbe elsősorban és legfőképpen a Szovjetuniónak köszönhetjük. A Szovjetunió eb­ben a kérdésben is elejétől fogva következetesen képviselte a magyar nép érdekeit és kitartóan, lankadatlanul újabb és újabb erőfeszítéseket tett felvételünk érdekében. Most, hogy hazánk, a Magyar Népköztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja, még nagyobb lehetőségünk nyílik arra, hogy ebben a fontos világszervezet­ben is hallassuk hangunkat és újult erőfeszíté­seket tegyünk a világ békéjének tartós biztosí­tása érdekében. A magyar nép, amelynek kormánya külpoli­tikájában a béke biztosítását tartja legfontosabb feladatának, együtt érez a világ minden béke­szerető és a békéért harcoló népével. Együtt­érzésünket és rokonszenvünket nyilvánítjuk a független Indiai Köztársaság, Burma, Egyiptom és más, a békéért következetesen síkraszálló né­pekkel és mindazokkal a milliókkal, a világ va­lamennyi országában, amelyek az emberiség ha­ladása érdekében mindent megtesznek a tartós béke biztosításáért. A magyar munkások, a ma­gyar parasztok és az értelmiség minden, erejét megfeszítve harcol a jövőben is a békéért, és egy emberként támogatja népünk igazi képvise­lőjének, a Magyar Népköztársaság kormányának békeszerető külpolitikáját. Ezért Pest megye dolgozói, de úgy vélem, joggal mondhatom, "hogy valamennyi dolgozó magyar ember nevében a Minisztertanács elnökének, Hegedűs András elvtársnak külpolitikai beszámolóját és javasla­tait teljes egészében helyeslem és elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóhoz több hozzászóló nincs, á vi­tát bezárom. A Minisztertanács elnökének be­számolójával kapcsolatban a következő javasla­tot terjesztem az Országgyűlés elé: „Az országgyűlés 1956. február 8-i ülé­sén meghallgatta, megvitatta és jóváhagyta Hegedűs András elvtársnak, a Miniszter­tanács elnökének a Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzetéről, a kormány külpoli­tikai tevékenységéről és a varsói szerződés­ben résztvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai üléséről szóló beszá­molóját. Az országgyűlés helyesli és támogatja a kormánynak a nemzetközi feszültség enyhí­tését szolgáló intézkedéseit, így a Magyar Népköztársaságnak a szocialista tábor orszá­gaihoz fűződő testvéri kapcsolatai megszi­lárdítását, valamint a többi államokkal való viszonya kiszélesítésére irányuló erőfeszíté­seit. Egyetért a Magyar Népköztársaság kor­mánya képviselőinek a varsói szerződésben részt vevő államok Politikai Tanácskozó Bi­zottságának prágai ülésén kifejtett tevé­kenységével és jóváhagyja az ülésen rész­vevő államok közös nyilatkozatát. Elfogadja a kormány javaslatát további parlamenti küldöttségek meghívására. Egyetért a kor­mány szilárd állásfoglalásával egyes impe­rialista köröknek országunk belügyeibe való beavatkozási kísérleteivel szemben. Az országgyűlés örömmel üdvözli ha­zánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe és köszönetét fejezi ki mindenek­előtt a Szovjetunió kormányának és mind­azon államok kormányainak, amelyek támo­gatták hazánk felvételét az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe. Az országgyűlés jóváhagyja a kormány külpolitikáját, amelynek célja a népek kö­zötti békés együttműködés, a béke ügyének megszilárdítása, népünk békés építő munká­jának, biztonságának biztosítása." Tisztelt Országgyűlés! Felteszem a kérdést szavazásra. Kérem azokat a képviselőtársakat, akik a Minisztertanács elnökének beszámolóját tudomásul veszik és a beszámolóval kapcsolat­ban előterjesztett javaslatot elfogadják, szíves­kedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörté­nik.) Ki van ellene? (Senki.) Ki tartózkodott a szavazástól? (Senki.) Megállapítom, hogy az országgyűlés a Mi­nisztertanács elnökének beszámolóját, és az elő-

Next

/
Thumbnails
Contents