Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-24

1129 Az országgyűlés 24. ülése 1956. évi február 8-án, szerdán. 1130 mányföinek, majd külügyminisztereinek genfi értekezletén a leghatározottabban állást foglalt az ellen, hogy Németországot agiesszív, imperialista államként, a NATO tagjaként, külső erők révén egyesítsék, mert ez Európa és az egész világ békéjét fenyegetné, és helyette a Szovjetunió olyan megoldást javasolt, amely egységes, békés, demokratikus Németország megteremtését célozza. Az európai kollektív biztonsági rendszeren belül a német kérdés demokratikus úton való megoldásában és ily módon a béke biztosításában és fenntartásában nagy szerepet játszik a Német Demokratikus Köztársaság, amelynek létrejöttét — mint valóban békeszerető, demokratikus német állam megszületését — a magyar nép — a világ valamennyi békeszerető népével egyetemben — örömmel üdvözölte. Mindezek alapján teljes mértékben egyetértünk a Szovjetunió kormányának azzal a véleményével, hogy a német egység kérdését a Német Demokratikus Köztársaság nélkül, illetve a Német Demokratikus Köztársaság rovására nem lehet megoldani. A prágai tanácskozás elősegítette, hogy a varsói szerződésben részt vevő országok — soraikat szorosabbra zárva — egységesen lépjenek fel az egyes nyugati agresszív körök hidegháborús törekvései ellen és a nemzetközi feszültséget csökkentő újabb és újabb javaslatokkal segítsék elő a nemzetközi helyzet égető kérdéseinek rendezését. A varsói szerződés tagállamai mindenekelőtt kifejezésre jutatták azt a véleményüket, hogy a jó kapcsolatok megteremtése és az egyes országok közötti vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése jelentősen szilárdítaná a békét. Az elfogadott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy nagy jelentőségű lenne, ha egyfelől a varsói szerződés tagállamai, másrészről az északatlanti szerződés tagállamai kötelezettséget vállalnának arra, hogy csak békés eszközökkel oldják meg a közöttük támadó vitákat és nézeteltéréseket. A magyar nép békéje és biztonsága szempontjából megfelelő és jó megoldásnak látjuk a Politikai Tanácskozó Bizottság nyilatkozatában foglalt azon javaslatot, hogy Európában hozzák létre a fegyverzet korlátozásának és ellenőrzésének különleges övezetét, amelyik magában foglalná Németország mindkét részét. Ilyen különleges övezet létrehozása, a fegyverzet korlátozása és ellenőrzése komoly előrehaladást jelentene a német kérdés békés, demokratikus úton való megoldásához, és ezért ilyen értelmű megállapodás a német népnek és minden európai országnak egyaránt érdeke. Ezekből a javaslatokból az a szilárd meggyőződés árad, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű államok nemzetközi együttműködését meg lehet teremteni. Ennek igazát bizonyítja az a tény is, hogy a békés egymás mellett élés gondolata mind nagyobb és nagyobb tért hódít a különböző társadalmi rendszerű országokban. Egyre nő azoknak az államoknak a száma, amelyek más országokhoz fűződő kapcsolataikat a békés egymás mellett élés ismert öt alapelvére építik. A szocialista tábor következetes, békeszerető politikája a világon mind nagyobb visszhangra talál a népek között. Szüntelenül növekszik és egyre hatékonyabb történelemformáló erővé válik a népek békeakarata. A szocialista tábor vezető ereje, a Szovjetunió következetes békepolitikájának újabb meggyőző bizonyítékai Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Eisenhowerhez, az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez küldött legújabb levelei, amely levelekben foglalt javaslatok elfogadása nagy jelentőségű lenne nemcsak a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonyának a megjavításában, hanem a világbéke biztosításában, a népeket fenyegető új világháború veszélyének az elhárításában. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meggyőződése, hogy megvannak a reális feltételek a nemzetközi feszültség további enyhítésére, az államok közötti együttműködés megszilárdítására. Ennek érdekében szükséges, hogy minden ország az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket tegyen a függőben levő kérdések békés úton való megoldására. A magunk részéről minden erőnkkel hozzá kívánunk járulni a leszerelés kérdésének megoldásához, amely a jelen nemzetközi helyzetnek egyik legfontosabb problémája. A fegyverzet ellenőrzött csökkentése, az atom-, hidrogénés más tömegpusztító fegyverek előállításának f feltétel nélküli betiltása alapvetően megszilárdítaná az államok közötti bizalmat és elejét venné egy Uj, minden eddiginél pusztítóbb világháború veszélyének. A fegyverkezési verseny csökkentése érdekében konkrét gyakorlati lépésként fegyveres erőink létszámát húszezer fővel csökkentettük és a kormány olyan költségvetést terjeszt az országgyűlés elé, amely az 1955. évi tényleges helyzethez képest közel négy százalékkal csökkenti a honvédelmi kiadásokat. Ugyanakkor népünk iránti fontos kötelességünknek tartjuk, hogy minden szükségeset megtegyünk hazánk biztonságának megerősítése érdekében. (Taps.) Kötelességünknek tartjuk, hogy teljesítsük azokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtása a mindenkori nemzetközi helyzet alapján honvédelmünk megerősítéséhez szükséges. Erőinkhez képest a jövőben is részt fogunk venni minden olyan nemzetközi akcióban, amelynek célja Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megerősítése. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése lehetőségének és szükségszerűségének elve, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és az országok szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása alapján együtt kívánunk működni minden országgal. Népünknek, épp úgy, mint a világ bármely országa népének az az érdeke, hogy a béke megszilárduljon, megszűnjék a fegyverkezési verseny és anyagi eszközeinket mennél nagyobb mértékben a népgazdaság fellendítésére, a népjólét emelésére fordíthassuk. A Magyar Nép-