Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-24

1119 Az országgyűlés 24. ülése 1956. évi február 8-án, szerdán. 1120 zott a Magyar Népköztársaságnak is. Ugyan­akkor ez az év a magyar népi demokrácia meg­szilárdulásának, a munkás-paraszt szövetség megerősödésének és a népgazdaság fejlesztésében elért jelentős sikereknek az esztendeje volt. Az elmúlt esztendő a nemzetközi feszültség kiéleződésével kezdődött. Egyes nyugati országok kormányainak — elsősorban az Amerikai Egyesült Államok kormányának — nyomására 1954 végén — mint ismeretes — aláírták a Nyugateurópai Unió néven ismert agresszív tömb létrehozására és a német militarizmus fel­támasztására irányuló párizsi egyezményeket. Az 1955-ös év indulására ezeknek az egyezmények­nek a ratifikálása és ennek következtében a nemzetközi feszültség növekedése nyomta rá bé­lyegét. Válaszként az agresszív jellegű Nyugat­európai Unió létrehozására és a párizsi szerző­désekre, a Szovjetunió és vele együtt a népi demokratikus államok — köztük Magyarország — megalkották a védelmi jellegű varsói szerző­dést. Az a körülmény, hogy a múlt esztendő még­sem a feszültség növekedésének, a hidegháború fokozódásának éveként került be a történelembe, annak köszönhető, hogy a népek a világ minden országában egyre határozottabban fejeztek ki békevágyukat, követelték a vitás kérdések be­kés úton való megoldását, az atom- és hidrogén­fegyverek betiltását és a fegyverkezesi verseny megszüntetését. Ugyanakkor elsősorban a Szov­jetunió kormánya és mindazok ^ kormányok, amelyek a béke fenntartásának őszinte hívei, lankadatlanul újabb és újabb akciókat indítot­tak az agresszív erők megfékezése ^ a nemzet­közi légkör megjavítása érdekében.Kiemelkedik ezek közül az osztrák áUaniszerzodés megkötése a Szovjetunió és a szocializmust epíto országok viszonyának rendezése Jugoszláviával 29 ázsiai és afrikai ország bandungi értekezlete, a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi érteked«*, a moikvai ^^^l^^SS^tS. a két ország közti diplomáciai * d ^ affvarország vétele, 16 új tagállam - koztuk Magyarország felvétele az Egyesült Nemzetek Szerve* e *^ e (nagy taps) és végül Bulganyin es Hru scsov el J különböző országok érdekeinek kotesonos tiszte létben tartásán alapuló tárgyalások jelenük a rendezetlen problémák megnyugtató megoldása nak egyetlen járható útját. Nem szabad azonban szén> elöl téveszte­nünk azt a körülményt, hogy .Pl ehet a nem zetközi helyzetben enyhülés ^f.^^^! a nemzetközi légkör megfertőzése es elmérgesi tése érdekében. , , Az imperialista körök attól félnek hogy a nemzetközi légkör enyhülése csökkenti a, hadi anyagtermelésből származó busás hasznukat es nehezen összetákolt katonai csoportosulásaik széthullásához vezet. A népek azonban — és különösen Európa népei —, amelyeket az imperialista kalandorok egy emberöltő alatt kétszer sodortak szörnyű világháborúba, egyre határozottabban és egy­ségesebben lépnek fel és követelik kormányaik­tól, hogy békeszerető politikát folytassanak. (Taps.) E helyről is üdvözöljük a francia népet, amely a legutóbbi választásokon az imperialista körök hidegháborús terveire határozott nem­mel válaszolt. (Lelkes taps.) A hidegháború szószólói semmissé akarják tenni a genfi kormányfői értekezlet révén be­következett enyhülést, amelyet a népek szerte a világon örömmel üdvözöltek. Az imperialisták többek között arra törekszenek, hogy fenyege­tések kíséretében meghirdetett katonai program­jaikkal és a fegyverkezés fokozásával gazdasági és kulturális építésük lassítására kényszerítsék a békeszerető államokat. Ez az irányzat világosan kirajzolódik. A NATO múlt évi decemberi miniszteri értekez­lete állást foglalt amellett, hogy támadó szel­lemű hadseregét atom- és hidrogénfegyverek­kel szereljék fel, a nyugat-európai légierőt egy­harmadával növeljék és tovább gyorsítsák Nyu­gat-Németország felfegyverzését. Visszatükrözi ezt az is, hogy — ellentétben a Szovjetunióval és a béketábor más országaival, amelyek csök­kentették hadseregeik létszámát és honvédelmi költségvetéseiket — az Egyesült Államok hatal­mas összegekkel emelte fel ez évi katonai ki­adásait. A genfi szellemmel szöges ellentétben álló törekvéseik során a nyugati nagyhatalmak még a leszerelés kérdésében korábban tett javasla­taiktól is elálltak és a fegyverzet, a fegyveres erők csökkentésének, valamint az atom- és hidrogénfegyverek eltiltásának eszméjét is meg­tagadták. Mindezek "arra mutatnak, hogy a né­peket fenyegető új világháború veszélye még nem múlt el. Legutóbb Dulles amerikai külügy­miniszter a „Life" című lapnak adott nyilatko­zatában oly nyíltan dicsőítette a háborús kalan­dok politikáját, hogy az még egyes amerikai politikusok és szövetségeseik, sőt egyes angol vezető körök részéről is visszautasításra talált. Külön meg kell említenem azt a közös nyi­latkozatot is, amelyet az amerikai elnök és a brit miniszterelnök washingtoni tárgyalásairól a napokban közzé tettek, amely újabb támadást jelent a népi demokráciák ellen, de sérti azok­nak az afrikai és ázsiai országoknak független­ségét is, amelyeknek kormányai — felismerve népeik érdekét — nem csatlakoztak imperia­lista katonai tömbökhöz. Ez a nyilatkozat arra az időszakra emlékeztet, amikor ezeknek a né­peknek a sorsáról még Washingtonban és Lon­donban döntöttek. De — akár tetszik ez egye­seknek, akár nem — ez az időszak egyszer s mindenkorra letűnt. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésünk, hogy egyes imperialista körök mesterkedései ellenére is megvan minden lehetősége annak, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére és a biztonság megerősítésére irányuló politika —

Next

/
Thumbnails
Contents