Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-23

1099 Az országgyűlés 23. ülése lQí is. A legsürgősebb teendőnk most az, hogy a jövő évi tervnek ezt az alapvető feladatát, minden körülmények között teljesítsük, s minden termelő eleget tegyen törvényes kötelezettségének. S ez még olyan megyékben sem lehetetlen, ahol eddig részben mulasztás, részben a különösen kedvezőtlen időjárás miatt jelentős a lemaradás. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy elsősorban a mezőgazdasági irányítószervek, de a helyi irányítás többi szervei is, teljes erejükkel folytassák, sőt fokozzák a vetés befejezése érdekében végzett munkájukat és ne nyugodjanak meg mindaddig, amíg a tervben előirányzott terület feltétlenül és biztosan be nincs vetve. Ez természetesen nem érhető el másként, minthogy a termelőszövetkezetek tagjai, a gépállomások dolgozói és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunk is odaadó szorgalommal és az időjárás minden mostohaságával dacoló erőfeszítéssel dolgozzék a vetés befejezéséért, a terv feltétlen teljesítéséért. Ezt kérjük ós ezt várjuk tőlük, s ezt mind saját érdekük, mind állam iránti kötelezettségük teljesítése feltétlenül megköveteli. Az eddig végzett munka alapján tehát semmi okunk nincs megnyugvásra, azonban nem lebecsülendő az a teljesítmény, amelyet mezőgazdaságunk dolgozói eddig elértek. Eddig elvetettünk mintegy hárommillió katasztrális hold búzát és rozsot, ami az egész tervnek kereken 90 százaléka, s ennek több mint kétharmada a legkedvezőbb időben került a földbe, s olyan minőségű munkával, hogy ezen a területen biztosan kielégítő gabonatermésre számíthatunk. A hátralevő vetés teljesítésétől függ, hogy kenyérgabona tervünk teljesítését teljes mértékben megalapozzuk, s úgy kezdjük az 1956-os évet. hogy a terv teljesítése érdekében mindent megtettünk. A vetés befejezése a legdöntőbb feltétele a tervben előirányzott gabonatermés elérésének, az összes tavaszi vetésű növények termésének pedig az a legfőbb biztosítéka, ha még a tél beálltáig elvégezzük az őszi mélyszántást. Egyes megyék ebben a munkában előrehaladtak, számos megye azonban lemaradt. A vetés befejezésének feltétlen elsőbbsége mellett ez a következő nagy feladat. Mind a gépállomások, mind a fogatok munkájával minden körülmények között el kell érnünk, hogy az őszi mélyszántást is elvégezzük, s a tél úgy érje földjeinket, hogy a vetés befejezése mellett az őszi mélyszántási tervet is teljesítettük. Ez is múlhatatlan feltétele jövő évi termelési terveink teljesítéséinek. Bár november közepét már meghaladtuk, még sok helyen jelentős mennyiségű betakarítatlan termény is van kinn — különösen takarmányfélékből. Ennek betakarítása pedig jövő évi állattenyésztési terveink teljesítésének alapja. A jó termés magábanvéve még nem jelenti állatállományunk takarmányának biztosítását. Ezt csak akkor mondhatjuk el, ha minden silózásra alkalmas terményt besilóztunk, s minden egyéb takarmányfélét minél kevesebb veszteséggel betakarítottunk. Ezt pedig még kevés termelőszövetkezet, állami gazdaság, vagy egyéni gazdálkodó mondhatja el. A következő napokban és hetekben minden erőt meg kell feszíteni, a mun. november 17-én, csütörtökön. 1100 ka minden lehetőségét meg kell ragadrii, hogy ezt a feladatot is sikerrel elvégezzék mezőgazdaságunk dolgozói. Vannak kitűnő példák, egész községekben, sok állami gazdaságban és termelőszövetkezetben példamutatóan halad ez a munka, s a gépi eszközök ügyes és sokoldalú felhasználásával, minden igaerő és kézi munka beállításával már közel járnak a teljes betakarításhoz. Ilyen helyeken elmondhatják, hogy az idei termés bőségesen biztosítja az állatállomány takarmányszükségletét és nyugodtan nézhetnek nemcsak a tél, hanem az egész jövő év elé, mert megvannak a feltételeik ahhoz, hogy a magasabb állattenyésztési terveket is képesek legyenek teljesíteni. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az 1956. évi népgazdasági terv mezőgazdasági feladatait azzal a tudattal fogadja a mezőgazdaság minden dolgozója, hogy ez a terv feszített, azonban sikeres, jó munkával teljesíthető és a teljesítés érdekében már folyik is a munka. Rajta leszünk, hogy most ősszel is és végig az egész jövő évben, úgy dolgozzunk, hogy ami rajtunk áll, mindazt megtegyük mezőgazdaságunk termelési színvonalának emeléséért, mezőgazdaságunk szocialista építéséért, 1956. évi népgazdasági tervünk megvalósításáért! (Hosszantartó, nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik Hortobágyi János képviselőtársunk. HORTOBÁGYI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Az 1956. évi népgazdasági terv, amelyet Bérei elvtárs az országgyűlés elé terjesztett, lelkesítő feladatokat állít egész népünk, elsősorban munkásosztályunk elé. A felszabadulásunk óta eltelt tíz esztendő alatt elért eredményeink bizonyítják, hogy egy felszabadult nép, mint a mi népünk is, hős munkásosztályunk, a párt vezetésével nagy tettek végrehajtására képes. Az elmúlt tíz év alatt, de különösen első ötéves tervünk végrehajtásattak időszakában dolgozó népünk hazaszeretetéből, szorgalmából és áldozatos munkájából olyan nagyszabású alkotások keltek életre, amelyek a kapitalizmus idején sohasem születhettek volna meg. Mindannyian büszkék vagyunk dolgozó népünk, munkásosztályunk kemény harcokban elért nagyszerű eredményeire. A szocializmus építésének jelentős mérföldköve volt pártunk III. kongresszusa és a Központi Vezetőség 1955. évi márciusi határozata. E határozatok megszabták iparunk, s ezen belül elsősorban a nehézipar további fellendülését szolgáló harci programot. Munkásosztályunk jelenleg e harci program maradéktalan végrehajtásán dolgozik, amelynek már eddig is jelentős eredményei vannak. Mindnyájunk előtt ismeretesek a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, valamint Bérei elvtárs által ismertetett tervteljesítési adatok, amelyek az 1955. év eredményes munkáját tükrözik. Ezeknek az eredményeknek az eléréséhez Győr-Sopron megye üzemeinek dolgozói is hozzájárulnak. Megyénk minisztériumi ipara ez év első kilenc hónapjában 104,9 százalékra teljesítette tervét, és 8,4 százalékkal több terméket adott a népgazdaságnak, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanezen időszak alatt a munka terme-