Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-23
1095 , Az országgyűlés 23. ülése 1955. november 17-én, csütörtökön. 1096 tett épületek minősége, különösen pedig költségei nagymértékben kifogásolhatók. 1956. évi tervünk minden mezőgazdaságot érintő ipar számára, ezen belül is különösen a gépipar, a vegyiipar és az építőipar, valamint az építőanyagipar számára az eddigieket lényegesen meghaladó követelményeket állít fel és kötelességükké teszi, hogy e téren terveiket ne csak mennyiségben, hanem minőségileg is, különösen pedig a gazdaságosság vonatkozásában is feltétlenül teljesítsék. Szocialista iparunknak ez a tervben megszabott kötelessége olyan tényező, ami egymagában is egyik legfőbb tényezője mezőgazdasági terveink teljesítésének. Ahhoz azonban, hogy mindent megtegyünk mezőgazdasági tervünk teljesítése, különösen pedig mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének alátámasztása érdekében, a minimum az, hogy szocialista iparunk teljesítse tervfeladatait, fejlődésünk érdekei ezen túl azt is megkövetelik, hogy lehetőség szerint túlteljesítse. Nem kisebbek azok a feladatok sem, amelyek mezőgazdasági tervünk teljesítése éleiekében helyi igazgatási szerveinkre hárulnak, hiszen ők felelősek elsősorban területük terveinek teljesítéséért. A mezőgazdasági szakigazgatási szervek munkája mellett döntő tényezője mind a termelési színvonal emelésének, mind a szocialista átszervezés sikeres előrehaladásának, hogy az általános helyi irányító szervek, a helyi tanácsok, azok végrehajtó bizottságai és a mezőgazdaságban érdekelt egyéb szakigazgatási szervei is jelentősen javítsák munkájukat, érezzék felelőssegüket a mezőgazdasági tervek teljesítéséért és különösen javítsák irányító tevékenységük módszereit. A legfőbb, amit el kell érni munkájukban az, hogy gyógyuljanak ki a bürokratikus papiros-intézkedések betegségeiből és mindjobban tanulják meg a helyi viszonyoknak megfelelő, a törvényességet tiszteletben tartó operatív, és hatékony, irányító, szervező munka helyes szocialista módszereit. E tekintetben nagyon meg kell szívlelniök községi, járási és megyei tanácsainknak azokat a megállapításokat és útmutatásokat, amelyeket Hegedűs András elvtárs mondott el beszámoló beszédében. Ezek elsajátításán és sikeres alkalmazásán múlik, hogy javítsák, erősítsék az állampolgári fegyelmet, de egyben növeljék a munkakedvet is, mind az egyémlec gazdálkodóknál, mind a termelőszövetkezeteknél és ezen keresztül hatékonyan szolgálják termelési terveink teljesítését. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági tervek teljesítésének a legfőbb munkája és ezért a legfőbb felelősség is természetesen a mezőgazdasági irányító szervekre hárul. A legelső, amivel tisztában kell lennünk az, hogy az 1956. évi terv feladatai sokkal több és sokkal jobb munkát követelnek tőlünk, mint amilyent ebben az évben, a korábbi esztendőben végeztünk. Kiemelkedően nagy termelési feladatokat kell megoldani az állami gazdaságoknak. El kell érniök, hogy csak a legfőbbeket említsem, holdanként 11.5 métermázsa búza, 14 mázsa kukorica, 15 mázsa rizs, 130 mázsa cukorrépa és tehenenként 3000 liter tej megtermelését. Állami gazdaságainknak minden alapvető feltétele megvan, vagy megteremthető ahhoz, hogy ilyen tervet még nem kedvező időjárási viszonyok mellett is teljesítsenek. Már többéves gazdaságok, üzemi alapjaik megszilárdultak, vagy megszilárdulóban vannak, gépi felszerelésük viszonylag jelentős és a vezetés, a szervezettség tekintetében is komoly tapasztalatokat szereztek az elmúlt évek során. Biztatóak ezévi teljesítményeik is, bár gazdálkodásuk, különösért a munka termelékenysége, az önköltség alakulása és a társadalmi tulajdon védelme tekintetében sok kívánni valót hagy maga után. Számos termelési ágban már olyan eredményt értek el, ami meghaladja a kapitalista nagybirtok legjobb eredményeit és már a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megvalósításáról tanúskodik. Gabonatermésük, kukoricatermésük, különösen pedig tejtermelésük máris olyan szinten áll, hogy erről a fokról képesek gyorsan tovább fejlődni. A gépesítés'fokozásával, a munka termelékenységének növelésével, takarékosabb anyag-, munkaerő- és pénzgazdálkodással, valamint a bevált legjobb termelési módszerek alkalmazásával feltétlenül képesek az 1956. évi terv igen magas követelményeit is elérni. S ezt annál is inkább el kell érniök, mert nemcsak árutermelési feladataik teljesítését követeli meg tőlük népgazdaságunk, hanem egyben azt a szerepüket is be kell tölteniük, hogy az új technika mind szélesebbkörű alkalmazásával, a szocialista nagyüzem magasabb fokú szervezettségének a kialakításával példát kell mutatniok régi és új termelőszövetkezeteink előtt. Biztató jel az állami gazdaságok jövő évi termésére, hogy a legjobban elmunkált, idejében elvetett és legszebben fejlődő őszi gabonavetéseket országszerte az állami gazdasagokban láthatjuk. Ugyanakkor azonban nagyon komoly figyelmeztetés az elmaradás veszélyeire, hogy minden állami gazdaság még ma sem fejezte be őszi kenyérgabona _vetését és a termények betakarítása, s az őszi mélyszántás munkája sem halad kielégítő ütemben. Nem kisebb feladatok megoldását követeli meg a terv a termelőszövetkezetektől. Sokkal inkább támaszkodni ok kell a gépállomások gépi eszközeire, szakmai és szervező munkájukra. RéÍ;Í. megszilárdult termelőszövetkezeteinkben ez viszonylag egyszerűbb. Lényegében arról van szó ezekben a szövetkezetekben, hogy ez évi jó tapasztalataikat, az eddigieknél már ez évben is eredményesebb gazdálkodásukat kell a jövő évben fokozni, tovább fejleszteni Nehezebb feladat az új, ez évben alakult és a jövő évben alakuló termelőszövetkezeteinkben elérni azt, hogy termelésük eredményessége már az első évben meghaladja az egyéni gazdálkodókét és felhasználva termelőszövetkezeti gazdálkodásunk eddigi tapasztalatait, nagyobb .,tandíj" nélkül felépíthessék nagyüzemi közös gazdaságaikat. E téren sok és nem könnyű kérdést kell megoldanunk. A termelőszövetkezeti mozgalom ez évi fejlődése igen jelentős, azenban új termelőszövetkezeteink még csak most kezdik közös gazdálkodásukat, és érthetően számos kezdeti nehézséggel küzdenek. Első feladatunk ezeknek a termelőszövetkezeleknek a segítségére sietni és politikai nevelő-