Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-23

1087 - Az országgyűlés 23. ülése 1955 nálják fel, hogy azok a maximális eredményt adják népgazdaságunk javára. Dolgozó népünk a békekölesönj egyzés során bebizonyította pártunk és kormányunk iránti bizalmát és áldozatkészségét. Az a hatalmas öszszeg, amelyet a békekölcsön] egy zés túlteljesítése eredményezett, lehetővé tette, hogy uártunk és kormányunk az eredetileg előirányzott Lakásépítkezést 200 millióval felemelte. Ebből a 200 millió forintból az egész országban mintegy 3 ezer lakás épül a jövő évben. Már megkezdődött Budapesten az Üllői úton, Óbudán, Csepelen és Budafokon az ebből az összegből építendő 1600 lakás építkezésének előkészítése. Ugyancsak mintegy 1400 lakás terven felüli építkezése kezdődik meg az ország különböző városaiban. Nagy tömegű lakásépítkezést gyorsan ós olcsón csak jó, gazdaságos típustervek alapján lehet biztosítani. A lakóépületek típustervezéseben jelenleg komoly hiányosságok vannak. Annak ellenére, hogy az építésügyi minisztérium tervező intézetei évek óta foglalkoznak lakóépületek típustervezésével, de mind a mai napig nem rendelkezünk olyan típustervekkel, amelyek biztosítanák a tömeges lakásépítkezést, a legmodernebb technika, az előgyártás, a maximális gépesítés felhasználásával, amelyek kielégítenék a dolgozók széles rétegeinek igényeit, kényelmes, olcsó és egészséges lakástípusokkal. Tervezőinknek egy jórésze még ma is idegenkedik a típustervektől, a típustervek felhasználásától. Mindenféle módon igyekeznek a típustervektől megszabadulni, felhasználják a nagy számban lévő különböző bírálóbizottságok véleményét arra, hogy a típusterveket lassankint egyedi tervekké változtassák át. Ennek következtében a típustervek alapján folyó építkezés visszaesett. 1953-ban a lakásépítkezések közel 60 • százaléka típustervek alapján épült, míg az idén csak 50 százaléka. Minden eszközzel el kell érnünk, hogy 1956—

ban lakóépületeinknek legalább 85 százaléka típusterv alapján épüljön. A típustervek felhasználásának elhanyagolása ellentétben áll pártunk és kormányunk többízben hozott határozatával, az építőmunkák minőségének és mennyiségének megjavításával és az építkezések önköltségének csökkentésével. A típustervek széleskörű használata azért is döntő, mert lehetővé teszi az építkezésekhez felhasznált előregyártott szerkezetek típusainak rendkívül nagy csökkentését, a beton- és vasbetonszerkezetek tömeges üzemi előgyártását, s ezzel ezeknek a szerkezeteknek jelentékeny megolcsóbbodását. Ugyancsak nagy jelentőségű a lakásépítkezések időtartamának megrövidítése. Nálunk a lakóépületek befejezése átlag 12—15 hónapot vesz igénybe. Fejlettebb technikai módszerek alkalmazásával, nagyméretű anyagok gyártásával, az építkezések jobb műszaki előkészítésével és 'gondos helykiválasztással az építési időt a második ötéves terv során, de már 1956-ban is meg kell rövidíteni. A második ötéves tervben építjük fel a szovjet mintára tervezendő panelgyárat, amely lehetővé teszi a lakásépítkezések egyrészének száORSZAGGYOLÊSI ÉRTESÍTŐ november 17-én, csütörtökön. 1088 raz módszerrel, nagy elemekből való összerakását, s ezáltal lakásépítkezéseink egyrészét szereléssé változtatja. Az ipari építkezések terén elért műszaki eredményeinket annak köszönhetjük, hogy annak idején a Szovjetunió háromévtizedes tapasztalatát átvettük, azt megvalósítottuk, s annak eredményei mutatkoznak. Ugyanezt meg kell tennünk a jelenlegi lakásépítkezéseknél is, különösen akkor, amikor a Szovjetunióban óriási méretekben kezd kibontakozni a lakásépítkezések iparosítása és a lakásépítkezéseknek szerelésre való átváltoztatása. A lakásépítkezések olcsóbbá tételének és meggyorsításának fontos feltétele az, hogy lakásépítkezéseinket területileg ne aprózzuk el. 1956-ban és a további években — amíg égető lakásproblémáinkat nem oldjuk meg — lehetőleg 250—300 lakásból álló, sőt még ennél nagyobb lakótelepek építését kell biztosítani. A nagyüzemi építési módszerek felhasználása, a szalagrendszerű gyorsépítkezés bevezetése, az építőgépeknek jobb felhasználása, a felvonulási és rezsiköltségeknek a jelentékeny csökkentése ezen az úton minden körülmények között elérhető. Egészen világos, hogy két ház. vagy 200 ház egy helyen való felépítésének költségei nem aranyosak. Lakásépítkezéseink meggyorsítása, olcsóbbátétele érdekében a Központi Vezetőség határozata alapján meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztés haladó módszereinek a bevezetését. Az előgyártott beton- és vasbetonszerkezetek felhasználása az építőiparban, ezenbelül a lakásépítkezésben jelenleg a szerkezetek 50 százalékára terjed ki. Ez az eredmény azonban nem elégséges ahhoz, hogy a tervben előirányzott nagyszámú lakások építését idejében, maradéktalanul végrehajthassuk. Nem elégséges elsősorban azért, mert a jelenlegi módszerek mellett oly nagyszámú jól képzett kőművesre volna szükségünk, amennyit a mai körülmények között igen nehéz biztosítani. Éppen ezért meg kell gyorsítani a téglaépítkezésekről a modern, panelos, nagyblokkos építkezésekre való áttérést, aminek a kezdete az idei építkezéseken már megvan. Az építőipar második, rendkívül fontos feladata az anyagtakarékosság és elsősorban a fatakarékosság. Az építőanyagok mennyisége 1956ban 6,8 százalékkal lesz több, az építkezések pedig 30 százalékkal emelkednek. Ezt az arányt áthidalni természetesen csak rendkívül szigorú és rendkívül megalapozott anyagtakarékosság útján lehetséges. A fahiány általános jelleget öltött az utóbbi időben az összes országokban. Különösen érezhető ez hazánkban, ahol erdők hiányában az épületfának majdnem 100 százalékát külföldről vagyunk kénytelenek importálni. A magyar építőipar a fatakarékosság terén komoly eredményeket ért el és fajlagosan kevesebb faanyagot használ fel egymillió forint értékű építkezéshez, mint sok más európai ország. Az elért eredmények azonban itt sem elégségesek, mert a csökkentett famennyiség beszerzése is nagy nehézségekbe ütközik. Az általános fahiány pótlására mind a népi demokratikus, mind a kapitalista országokban az építők nagy erőfeszítéseket tesznek a fá81