Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-23
1057 Az országgyűlés 23. ülése 1955 latot az önköltség csökkentésében, amennyiben az önköltség emelkedése helyett az idén önköltségcsökkentési tervünket előreláthatóan nemcsak teljesítjük, hanem túlteljesítjük. Fordulatot a munkafegyelem megszilárdításában, a begyűjtési, a pénzügyi és általában az állampolgári fegyelemben. Bizonyos tekintetben fordulatot jelent ez az esztendő a mezőgazdaságban is, amennyiben a szocialista szektorban, s mindenekelőtt a termelőszövetkezeti mozgalomban a megtorpanást és a számszerű csökkenést az előrehaladás és a termelőszövetkezetek szervezeti, gazdasági, pénzügyi megszilárdulása, a gazdálkodás megjavítása követte. Hasonlóképpen az állami gazdaságokban is megjavult a gazdálkodás. Komoly sikereket hozott az idei, 1955-ös év népünk szociális, egészségügyi és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítésében. Az idén tovább emelkedett és emelkedik a munkások és az alkalmazottak reálbére, valamint a dolgozó parasztok jövedelme. A költségvetési többletet, amelyet az országgyűlés költségvetési törvénye előírt, előreláthatóan az év végéig lényegesen meghaladjuk. Mindezen kézzelfogható és vitathatatlan tények kétségtelenül bizonyítják, hogy az a politikai irányvonal, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége ez év márciusi és júniusi határozatai megállapítottak, s amelyek át- és áthatották Népköztársaságunk kormányának politikáját, s népi államunk egész tevékenységét, — helyes volt. Üjból bebizonyosodott ország-világ előtt, hogy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja — munkásosztályunk, népünk hivatott, bölcs vezetője. (Taps.) A felsorolt tények azt bizonyítják, hogy az a célkitűzés, amely szerint az idei évet arra kell felhasználnunk, hogy szilárdan megalapozzuk második ötéves tervünket, megalapozzuk a terv megkezdését és megvalósítását — reális volt és igazolta a hozzá fűzött reményeket. Hiba volna azonban, ha az idén elért eredmények elkápráztatnának bennünket, ha elbíznánk magunkat, ha elfeledkeznénk arról, hogy a munka nagyja még előttünk áll. Azt mondottam, hogy az ez évben elért eredmények alapján bizonyos fordulatról beszélhetünk népgazdaságunkban és állami életünkben, egész munkánkban, és ez így igaz, s megfelel a valóságnak, ha 1955. évi eredményeinket 1954-gyel hasonlítjuk össze. De semmi okunk nincsen arra tisztelt Országgyűlés, hogy a további esztendőkben előrehaladásunkat az 1954. évi egy helyben topogáshoz mérjük. Ez azt is jelenti, hogy a fordulat egyelőre még csak 1954-hez képest fordulat, az igazi, teljes fordulatot iparunk fejlődésében, a termelékenység növekedésében, az önköltség csökkentésében, gyártmányaink, termékeink korszerűsítésében, termelésünk műszaki színvonalának emelésében, mezőgazdaságunk szocialista átalakításában és terméshozamának növelésében, különösen az állattenyésztésben, a munkafegyelem, a begyűjtési fegyelem és az állampolgári fegyelem megszilárdításában még csak ezután kell elérnünk. Azt is világosan kell látnunk, hogy az idei viszonylag kedvező eredmények mögött egyes kedvezőtlen részjelenségek is meghúzódnak, november 17-én, csütörtökön. 1058 amelyek felett semmiképpen sem hunyhatunk szemet. Helytelen volna, hogy azért, mert ez év első tíz hónapjában egészében az ipari termelés tervét túlteljesítettük, — mégpedig nemcsak mennyiségileg, hanem minden vonatkozásban, tehát a termelékenység, az önköltség tekintetében, és egyéb mutatók szerint is, — most elbízzuk magunkat, s abban reménykedjünk, hogy az 1955. évi terv magától fejeződik be, hogy az eredmények már a zsebünkben vannak. Nem kétséges, hogy az idei népgazdasági tervet mi nemcsak teljesíteni fogjuk, hanem túl is teljesítjük, de mégsem mindegy, sőt rendkívül fontos 1956. évi munkánk szempontjából, hogy a még hátralevő másfél hónap alatt hogyan fogunk dolgozni. Sok tekintetben ez dönti el 1956. évi tervünk sikerét, azt, hogyan kezdünk hozzá második ötéves tervünkhöz. Már Bérei elvtárs szólott arról, hogy ugyanakkor, amikor egészében tervünket túlteljesítjük s a termelékenység növelésének és az önköltség csökkentésének tervét is túlteljesítjük, van egy iparág nálunk, amely egyelőre tervét még nem teljesíti, elmarad, s ezzel károkat okoz a népgazdaságnak. Ez az iparág a szénbányászat. A szénbányászat elmaradása ez évben kisebb, mint a múlt évben volt, de mégis elmaradt. A szénbányászat ez év első tíz hónapjában nemcsak termelési tervét nem teljesítette, hanem a minisztertanács által jóváhagyott tervhez képest mintegy 80 millió forinttal drágábban termelt. Ennek oka a rendszertelen, rosszul szervezett munka, a hóvégi haj rázás, a gépek rossz kihasználása, s az, hogy a minisztérium a munkát nem volt képes megfelelően irányítani. Reméljük, hogy az év végéig a szénbányászat elmaradását felszámolja, termelési tervét teljesíti, nemcsak mennyiségileg, hanem a gazdaságosság szempontjából is. Hogy a szénbányászat 80 millió forinttal drágábban termelt, mint kellett volna, s ha ezt nem számolja fel, úgy ez azt jelenti, hogy a szénbányászat vezetői az országot 1600 kislakástól fosztják meg és megfosztják ettől mindenekelőtt a szénbányászokat. Az idén a legtöbb iparág egészében teljesíti, sőt túlteljesíti tervét, nemcsak mennyiségileg, de minden vonatkozásban. Ugyanakkor azonban az iparágak vállalatai között vannak olyanok, amelyek tervüket nem teljesítik, illetve a gazdaságosság szempontjait nem érvényesítik. A szénbányászati minisztérium, a kohó- és gépipari minisztérium, a vegyipari és energiaügyi minisztérium és a könnyűipari minisztérium összes vállalatainak 26 százaléka, vagyis kereken minden negyedik vállalat jelenleg még veszteséggel dolgozik. Legkirívóbbak a hibák a kohó- és gépipari minisztérium területén, ahol a nyereséges vállalatok eredményének 50 százalékát felemésztik a veszteséggel dolgozó vállalatok. Ezenkívül a vállalatok jelentős részét dotációban is részesítik. A szénbányászati minisztérium területén a tervezett jelentős dotáción túl a vállalatok egyharmada további nagyösszegű veszteséggel dolgozik. Aa igazság kedvéért azonban meg kell jegyezni, hogy a szénbányászat nem kielégítő munkája mellett itt nem kis szerepe van az ipari szénár helytelen megállapításának is.
