Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-22

»y 1051 Áz országgyűlés 22. ülése 1955. november 16-án, szerdán. 1052 náljuk népgazdaságunknak hatalmas belső tartalékait. Miben állnak ezek a tartalékok? Először is á műszaki színvonal emelésének ma még pontosan fel nem becsülhető, tervünkben még kellően figyelembe nem vett eredményeiben. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ez év novemberi határozata mozgósítja a munkásosztályt, a műszaki értelmiséget, az öszszes dolgozókat a műszaki fejlődés előbbrevitelére, az új technika elterjesztésére. A párt hívó szava nem fog eredmény nélkül maradni. Szükséges, hogy a termelés minden ágában fordulat következzen be a műszaki kultúra emelésében, gyorsan fejlődjék a gépesítés, a műszerek fokozott alkalmazása, a vegyi folyamatok felhasználása, hogy elterjedjenek a korszerű technológiai eljárások, az élenjáró munkamódszerek. Mindez számos új gyártmány előállítását, számos hiányanyag pótlását fogja lehetővé tenni. Ezek az eredmények nagy jelentőségű hatást fognak gyakorolni a népgazdaság minden területén a munka termelékenységének alakulására és következésképp a termelés alakulására is. Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a műszaki fejlődés terén minél nagyobb lépésekkel törjünk előre, és hogy az ennek során keletkező tartalékot megfelelő intézkedésekkel feltárjuk és hasznosítsuk. Hatalmas tartalékaink vannak másodszor a takarékosság következetes megvalósításában. Tervünket már a szigorú takarékosság megvalósítására építettük ugyan fel, de nem fér kétség aihihoz, hogy ezen a téren még igen nagy, ezideig fel nem tárt lehetőségek vannak. Mindenekelőtt az anyagokkal való takarékosság terén tudunk még elérni nagy eredményeket, a túlzott anyagnormák leszállítása, a felesleges vagy túlzott mértékű készletek csökkentése útján. Üj lehetőségek nyílnak meg a külföldről importált hiányanyagok, főként a fa és a színesfémek felhasználásának csökkentésére, ezeknek az anyagoknak másokkal való helyettesítésére. A munkafegyelem és a technológiai fegyelem további megerősítése, a munkaidő jobb kihasználásának biztosítása és másrészt a nem termelő munkát végző dolgozók arányszámának további csökkentése módot ad a munkaidővel való fokozott takarékosságra. A nélkülözhető kiadások megszüntetése, az állami ügyvitel egyszerűsítése, az államháztartás terén is még nagy összegeket szabadíthat fel. Mód van tehát új anyagi és pénzeszközök feltárására, amelyek egyszersmind az önköltségcsökkentési tervek teljesítését és túlteljesítését is biztosítják a gazdasági élet minden területén. Végül további tartalékok rejlenek abban a baráti együttműködésben, amely egyre jobban megszilárdul országunk és a Szovjetunió, valamint a szocialista tábor többi állama között. Tervünk nem becsülheti fel mindazokat a pozitív következményeket, amelyek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok által átadott műszaki tapasztalatok és eljárások eredményeként tudományos kutatómunkánkban és technikai fejlődésünkben jelentkezni fognak, aminthogy nem mérhetjük fel még előre azt a kedORSZAGGYÜLÉSI ÉRTESÍTŐ vező hatást sem, amelyet a fokozódó nemzetközi munkamegosztás népgazdaságunkra gyakorolni fog. Mindent el kell követnünk, hogy még jobban elmélyítsük a gazdasági és műszaki együttműködést a Szovjetunióval és a többi baráti országgal és hogy bátran éljünk a nemzetközi munkamegosztás által teremtett új lehetőségekkel. (Taps.) Ezek a tartalékok, valamint mindazok, amelyek munkásosztályunk és dolgozó népünk alkotó erejében, öntudatában, kezdeményezésében rejlenek, kedvező feltételeket biztosítanak a terv teljesítéséhez ós túlteljesítéséhez. Termelési terveink teljesítése és túlteljesítése azonban csak akkor lesz teljes és zavartalan, ha együtt jár exportterveink teljesítésével és túlteljesítésével és ha semmiképp sem vezet importterveink túllépéséhez. 1956-ban arra van szükség, hogy ne csak termelési terveinket, de exportterveinket és aktív külkereskedelmi mérlegünk előirányzatát is maradéktalanul teljesítsük, sőt túlteljesítsük. Az 1956. évi népgazdasági terv kidolgozása a minisztertanács jóváhagyásával befejezést nyert és ennek irányelveit és fő feladatait most megtárgyalásra az országgyűlés elé hoztuk. A mi számunkra is igaz azonban Sztálin mondása: „Csak bürokraták gondolhatják, hogy a tervezőmunka a terv összeállításával befejeződik. A terv összeállítása csak kezdete a tervezésnek. Az egész tervszerű vezetés csak a terv összeállítása után, a helyi ellenőrzés, a terv megvalósítása, javítása és tökéletesítése során bontakozik ki." Most, amikor befejezzük 1956. évi tervünk kidolgozását, mi is elmondhatjuk, hogy ez csak kezdete az eredményes tervezőmunkának. A mi tervezőmunkánk is csak akkor lesz célravezető, ha ugyanakkor, amikor a legszigorúbb tervfegyelmet követeli meg, a legnagyobb mértékben támaszkodik az állami és gazdasági szervek vezetőinek és munkatársainak, és legfőképp a széles dolgozó tömegeknek alkotó kezdeményezésére. Csak a dolgozók millióinak akarata, tudatos erőfeszítése, szocialista munkaversenye biztosíthatja a terv sikeres megvalósítását, a tervben kitűzött célok elérését. Csak a dolgozók aktív közreműködése mellett valósítható meg a terv végrehaj tásának olyan ellenőrzése, amely lehetővé teszi, hogy a tervet megvalósítása során javítsuk és tökéletesítsük és így biztosítsuk azt a tervszerű vezetést, amely megfelel a lenini követelményeknek és amelyre a mi országunknak, a mi népgazdaságunknak is szüksége van. 1956. évi tervünk sikerének legfőbb feltétele az, hogy a munkásosztályt, a dolgozó parasztságot, az értelmiséget, az egész dolgozó népet mozgósítsuk a terv teljesítésére és túlteljesítésére, a terv megvalósítása során jelentkező akadályok és nehézségek leküzdésére, második ötéves tervünk sikeres megindítására. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az 1956. évi népgazdasági tervnek ismertetésemben kifejtett irányelveit vegye tudomásul. (Hosszan tartó, nagy taps.) 78