Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-4
99 Ai országgyűlés 4. ülése 1954. évi január hó 22-én, pénteken. 100 felett és egyúttal a bírói eljárás nevelő tevékenységének eredményességét szolgálja. A védelem jogarnak kettős értelme van. Először is magában foglalja annak elismerését, hogy a vádlottnak joga van t'a védekezésre és azt a követelményt állítja a bíróság elé, hogy szigorúan betartsa a vádlott érdekét biztosító jogszabályokat. Másodszor pedig tartalmazza a vádlottnak azt a jogát, hogy védőt bízzon meg, aki szaktudása alapján a vádlottját megillető jogok gyakorlati érvényesülését biztosítja. A törvényjavaslat 7. §-a ezeket az alkotmányos alapelveket is újból kifejezésre juttatja. Az Alkotmány 41. §-a a bírói iszíerve2et igea íonj.ot .alapelvét állapította meg:, \lz a bírói függetlenség elve, amely szerint »a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve«. Ez anynyi. jelent, hogy a bíróság az ügyek eldöntésénél psak a jogszabályok rendelkezéseit veheti alapul és az igazságszolgáltatást semmiféle külső helyi tényező nem befolyásolhatja. A birói függetlenséget a burzsoá jogrendszerek is hangoztatják. Do már Marx rámutatott arra, hogy »milyen fonák, nem gyakorlati illúzió a pártatlan bíró egyáltalán, amikor a törvényhozó nem pártatlan. Milyen, lehetősége lehet egy Önzetlen határozathozatalnak, ha 0 törvény önző?« A burzsoá bíró pártatlansága a legjobb esetben is csak abban állhat, hogy a tárgyilagosság látszatának megőrzése mellett alkalmazza a pártos, az önző burzsoá törvényeket. De ma már a burzsoá bíráskodásban g) tárgyilagosság látszata is elveszett. A mini burzsoá bíróságok, mint az amerikaiak, leplezetlenül, szemérmet'enül képviselik a burzsoázia osztályérdekek és mint Theodor Dreiser írta, »leborulnak a pénzmágnások és a politikai főkolomposok előtt«. A szocialista bírónak ezzel szemben valóban függetlennek keil lennie abban az értelemben, hogy csak a törvénynek engedelmeskedik. Ezek a törvények azonban a népi demokrácia törvényei, amelyek a proletárdiktatúra, a munkásosztály és a ve!e szövetséges dolgozó parasztság politikai akaratát, a nép akaratát juttatják kifejezésre. A mi független bíráinknak tehát a népi demokrácia törvényeit kell alkalmazniok, amelyekben a magyar nép akarata ölt testet. Kötelesek ennélfogva olyan igazságot szolgáltaUiii, amely szigorúan, tökéletemegfelel a népi demokrácia törvényeinek éj az azokban kifejezésre jutó politikai akaratnak. Kötelesek az ítélkezésben a nép.i demokrácia álla mii, gazdasáigi és társadalmi rendjének védelmét szolgálni, kötelesek <a dolg\>zók személyi és vagyoni fogait megvédeni, kötelesek a kizsákmányolók ellen és az épülő szocializmusért harcolni Mindez magas igényeket támaszt bíráink po l'tikai és (ideológiai képzettsége tekintetében és bíráinknak arra kell törekedniölk, hogy ezeknek az igényeknek teljes mértékbem meg is feleljenek. Az ilyen értelemben vett bírói ifüiggetlenséget védi és biztosítja Alkotmányunk és a most tárgyalt törvényjavaslat, amikor kimondja, hogy a bírák nem függenek semmtiféle kinevezéstől, hanem a nép választása útján nyerik el tisztségüket, s amikor a törvényjavaslat 15. §-a pontosan meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a bvrákat tisztségük lejárta előtt is vissZja lehet hívni. De ugyanakkor ezek a rendelkezések, a választás elve és a visszahívás lehetősége, arra nézve iis biztosítékot nyújtanak hogy a bírói függetlenség ne vezethessen a néptől, a nép érdekeitől való elszakadásra. A törvényjavaslat az Alkotmány egyéb rendelkezéseit is alkalmazza az igazságszolgáltatás területén. Alkotmányunk 49. §a kimondja hogy »a Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek« és kizárja a polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint. Ennek megfelelően a törvényjavaslat 4 §-a először is kimondja, hogy »a Magyar Népköztársaság igazságszolgáltatásában minden állampolgár ügyében egységesen ugyanazok a bíróságok járnak el, tekintet nélkül az állampolgárok társadalmi és vagyoni helyzetére, valamint nemzetiségére« Ebben a rendelkezésben kifejezésre jut az állampolgárok torvenyelótti egyenlősége, az, hogy a törvény nem tesz különbséget az állampolgárok közit társadalmi es vagyoni helyzetük, vagy nemzetiségük szerint, hanem egyazon bíróság elé utalja ügyeiket. A nemzetiségek egyenjogúságát pedig a törvényjavaslat 6. §-a külön is biztosítja amikor kimondja, hogy »magyarul nem tudó személy az eljárás egész folyamán mind szóban, mind írásba.í anyanyelvét használhatja és az ügy anyagát tolmács útján is megismerheti«. A 4 § egyúttal az igazságszolgáltatás egységét is kifejezi, amidőn elpirja hogy valamennyi bíróság ugyanazokat a büntető, polgár» és eljárási törvényéket köteles al kalmazni. A törvényjaviaslat az Alkotmányban lerögzített legáltalánosabb alapelveken túlmenően is érvényesíti a szocialista demokratizmus és a szocialista igazságosság követelményeit. Ezeknek felel nh.fi a szóbeliség és a közvetlenség elve. Bíróságaink nem iratok alapján állapítják meg a tényáPást Hanem a felekkel való közvetlen érintkezés *zóbHi tárgyalás útján. Az előbbi követelményeket eiógít ; ki a felék kétoldalú meghallgatásának elve amelv szerint polgári perben lehetőséget kell nyújtani rund a felperesnek, mind az alperesnek álláspontjuk kifejtésére, büntetőperben pedig mind a vádat mind a védelmet meg kell hallgatni. A szocialista igazságosságot biztosítja a fellebbv.tel elve. A törvényjavaslat 14. szakasza kimondia hogy valamennyi bíróság első fokon hozott határozatát _ a Legfelsőbb Bíróság határozatának kivételével - az érdekeltek a törvényben megállapított módon megfellebbezhetik A tör vényjavaslat azáltal, hogy általánosan megengedi a fellebbezést minden bíróság elsőfokú határozata elen. lehetőséget nyuj arra, hogy az elsőbíró.ág alta netalán elkövetett törvénysértések minden ügyben a látszólag legjelentéktelenebbekben is orvosolhatok legyenek. A legfelsőbb Bíróság jogkörét, összhangban a buoi fugge lenseggel, már az Alkotmány szabáLw A M. A J ko A many ' ? 8- SZakaszia szerint M Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elvi irányítást gyakoro óz összes bírósá k bft gf flkodese es ítélkezése tekintetében. A Legfelsőbb Birosag irányelveket állapíthat meg és elvi dönt« seket hozhat amelyek a bíróságok számára kötel f 1 D ? ' a,ko í man y u nl<nak ezt a rendelkezését konkret, eleven {ártalommal csak a most tárgyalt törvényjavaslat tölti ki. BJ Bíróságaink függetlenek, külső helyi tényezők Uelkezesuket nem befolyásolhatják. De az igazságszolgáltatásnak egységesnek kell lennie a bíráskodás egész területen es ezt a bíróságok függetlensége mellett csak bírói testület biztosíthatja Ez a
