Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-22

987 Az országgyűlés 22. ülése 1955. november 16-án, szerdán. 988 vetni, hogy tovább javítsuk kapcsolatainkat a népi Jugoszláviával. Szorosabb, gyümölcsözőbb kapcsolatokat kívánunk kifejleszteni azokkal az országokkal, amelyek nemrég harcolták ki függetlenségüket, vagy még csak küzdenek azért, hogy függetlenek legyenek. Az eddigi eredmények biztatóak és arra kötelezik külügyi, gazdasági és kulturális szerveinket, hogy az említett országok irányában a legnagyobb figyelemmel, bizalommal, a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a szuverenitás szigorú tiszteletbentartásával végezzék munkájukat. A többi államokkal is jó viszonyt akarunk a kölcsönösség alapján. Hívei vagyunk a nemzetközi kereskedelem útjában álló akadályok elhárításának. Ez is a haladás és a béke ügyét szolgálja. A magyar nép saját országát építi — ehhez béke kell! Mi békepártiak vagyunk. Külpolitikánk népünk és az összes népek érdekeit tartja szem előtt. Reménykedéssel nézzük a nagyhatalmak közötti tárgyalásokat. Bízunk abban, hogy a Szovjetunió következetes harca a békéért és a népek közötti barátságért — mely már eddig is komoly sikereket ért el — további eredményekre vezet. De vannak még a békének ellenségei is, ezekkel szemben a népek éberségére van szükség. A béke ellenségei között Nyugaton vannak olyan agresszív körök, melyek hazánkban és más népi demokratikus országokban a régi népelnyomó úri rendet szeretnék visszaállítani. Márpedig ezeknek az uraknak egyszer és mindenkorra meg kell érteniök, hogy országunk nem eladó! Népünk soha többé nem hajtja fejét az urak igájába, megszerzett szabadságához és függetlenségéhez úgy ragaszkodik, mint szeme világához. (Nagy taps.) Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Dolgozók Pártjának egész tevékenységét, minden cselekedetét a dolgozó nép szolgálata vezérli. A második ötéves terv első évére, 1956-ra a párt és kormány nagyszabású célkitűzéseket dolgozott ki az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére, és ezeket terjeszti megvalósításra a dolgozó nép elé. A kormány és a tisztelt Országgyűlés bizton számíthat arra, hogy e nagyszerű feladatok megvalósításáért az első sorokban fognak küzdeni a kommunisták, akik a jövőben sem kímélik erejüket és mindenütt ott lesznek, ahol a dolgozók ügyét kell szolgálni, élenjárnak a hazánk felemelkedéséért, a szocialista társadalmi rend győzelméért folyó harcban. (Hosszantartó, nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik Losonczi Pál képviselőtársunk. LOSONCZI PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a minisztertanács elnöke beszédének a termelőszövetkezetekkel foglalkozó részéhez hozzászóljak, úgy is, mint a Termelőszövetkezeti Tanács tagja, de leginkább mint egyike azoknak a termelőszövetkezeti elnököknek, akik már hosszabb ideje végzik ezt a felelősségteljes, szép munkát. Én is már hét éve vagyok a tagság bizalmából a barcsi » Vörös Csillag« termelőszövetkezet elnöke és velem együtt nagyon sok az olyan elnök, aki lelkes agitátora a falu szocialista átszervezésének. Büszkén mondjuk el eddig elért eredményeinket és azok elérésének módját, de nem takargatjuk hibáinkat sem, vagy éppen azokat az okokat, amelyek gátolnak bennünket a még nagyobb eredmények elérésében. Tisztelt Országgyűlés! Az idei esztendőről — azt hiszem — joggal úgy emlékezhetünk meg, mint a falu szocialista átszervezésének egyik döntő érvéről, amikor is a csaknem két évi egy helyben topogás utár. a dolgozó parasztok széles tömegei indultak meg azon az úton, amelyen már mi is 7 éve haladunk és azt hiszem, hogy azok a látogatások, amelyeket a jól dolgozó szövetkezetekbe szerveztek, nagymértékben elősegítették a dolgozó parasztokat ezen elhatározásukban. Az idén eddig körülbelül 50 ezer család, mintegy 320 ezer katasztrális hold földdel lépett be a termelőszövetkezetekbe és ez a szám azt is mutatja, hogy a kis- és szegényparasztok mellett mind több a belépő középparasztok száma is. Jelenleg az ország szántóterületének 18,5 százaléka van a termelőszövetkezetek közös használatában és, ha ehhez a területhez hozzáadjuk a tagok háztáji földjét is, amely körülbelül 160 ezer katasztrális hold, akkor a termelőszövetkezetek földterülete meghaladja a 20 százalékot. Az egész országban több mint 4800 termelőszövetkezet van, a családok száma megközelíti a 240 ezret, a tagoké pedig a 300 ezret. A családok és tagok számának aránya részemről aggodalomra is ad okot, ugyanis úgy néz ki, hogy minden negyedik családfőnek van csak felesége vagy családtagja, aki a szövetkezetbe beléphet. Ezt a kérdést érdemes közelebbről megnézni, mert hiszen az alapszabály is előírja, hogy a családfő mellett, annak minden 16 éven felüli családtagja is, aki mezőgazdasági foglalkozású, köteles aláírni a belépési nyilatkozatot. Valószínűnek tartom, hogy ezt a kérdést nem tisztázták kellően a belépések idején és ebből sok kára származhat a termelőszövetkezeti mozgalomnak, ha sürgősen nem változtatunk ezen az állapoton. A nagyobbarányú belépéseket elősegítette az a tény is, hogy szövetkezeteink az idén a termelés minden területén meghaladták az egyénileg gazdálkodók terméseredményeit, így búzából 1,6 mázsával, rozsból 1,8 mázsával, de a kapásnövényekből is az eddigi eredmények azt mutatják, hogy jóval többet takarítanak be egy-egy katasztrális holdról, mint az egyénileg gazdálkodók. Ha csak az egy katasztrális hold terméskülönbözetét nézzük, nem is olyan sok ez, de ha az ország egész kenyérgabona-vetésterületén ennyivel több termett volna, akkor mintegy 5 és fél millió mázsával több a kenyérgabonánk. A közepes és jó szövetkezeteinknél még nagyobb az eredmény és nekünk az a célunk, hogy minden szövetkézetünk jó legyen. Erre csak egy példát szeretnék felhozni. A mi szövetkezetünknél is jobb gabonatermést értünk el az idén. Nekünk 530 katasztrális hold búzavetésterületünkön 14.80 mázsa és 162 katasztrális hold ősziárpa-vetésterületünkön 18,5 mázsa termett holdanként átlagosan. Ugyanakkor Barcs község egyénileg dolgozó parasztjainak a búzatermésátlaga 10,50 mázsa volt, őszi árpa- V juk pedig 11.20 mázsa holdanként. Nálunk bur-