Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-4

.SO Az országgyűlés 4. ülése 1954. évi január hó 22-én, pénteken. 90 is a kereskedelmi szervek iránt. Azonban az eredmények ellenére e téren még mindig sok panasz és jogos kifogás merült fel a lakosság részéről Budapesten az áruházakban és Közértekben, vidéken «főleg a földművesszövetkezetekben és bol tokjba« dolgozók munkájáról. A gazdasági vezetőknek efr-a. kell törekedniük, hogy ezeket a panaszokat megismerjék és haladéktalanul orvosolják. Ezért nagy figyelemben kell részesíteniük a fogyasztók bejelentéseit és észrevételeit. Különösen gondosan kell tanulmányozniuk a boltokban elhelyezett panaszkönyveket, amelyekben a lakosság közli észrevételeit, kifogásait, de azt is, ha meg van elégedve a kiszolgálással. A panaszkönyvek bejegyzései arról tanúskodnak, hogy ia kiszolgálás távolról sem elfogadható módon történik, az eladok gyakran türelmetlenek, igorombák. Vannak cikkek, amelyeket iaz egyszerű vásárló nem kaphat meg, főleg vidéken, ilyen pl. a rizs, a paprika, a feketebors. Ezeket gyakran a család tagjainak, ismerőseiknek a pult alól adják ki. Kitűnik a panaszkönyvekből az is, hogy az éleimiszerüziletek áruellátása nagyon hiányos. Előfordul, hogy egyes megyékben betekig nein lehet kapni bizonyos cikkeiket, míg azok a megye, másik részében korlátlan, mennyiségben kaphatok. Igen súlyos hibák vannak az^ áruellátás terén a főváros területén is. Sok a jogos panasz a külső munkáskerületek részéről, különösen nyáron a zöldség- és gyümölcsáruk hiánya miatt. Vi3eken általában panasz,, hogy nem lehet petróleumlámpát, iámpaüveget, lámpabelet kapni. Sok a panasz amiatt is, hogy ha lámpaüveg van* akkor bél nincs, vagy fordítva. De gyakori, hogy az ecet, só és igyufa eítűnik egyideig, majd mikor újra van az üzletben, megrohanják az üzletet és nemcsak iá i>api szükségletet vásárolják meg, hanem felvásárolják az árut, ami zavart okoz. A panaszkönyvek bejegyzései feltárják, hogy nagyon sok esetben nem tartják be az eladók a miniszter can ács rendeletét a minőség védelméről. Igen gyakori, hogy a vevőnek az áru másodrendű minőségét nem mondják meg és amikor ismét keresi a vevő az árut, és magasabb áron kapja, azt az. érzést kelti a dolgozókban, mint ha árdrágítás lenne, vagy mintha becsapták volna, mert az előző vásárlásnál nem közölték vele, hogy az áru másodrendű volt. A lakosság panaszban, bírálatban megnyilvánuló segítsége nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ellátás hiányosságait meg lehessen szüntetni A nagymarosi lakosok kifogásolták, hogy községükben rossz á tüzelőéi! átás, 10 kilométereket kell járniok, hogy tüzelőhöz jussanak Bejelentésük nyomán a minisztérium megvizsgálta ezt a kérdést és intézkedett, hogy Nagymaros tüzelőanyagtelepet kapjon. A. lakosok jogos panasza ilyen módon orvoslást kapott. A III. kerületi MNDSZ-asszonyok segítették a III. kerületi tanács kereskedelmi osztályát ahhoz, hogy leleplezze és eltávolítsa azt az ellenséges szándékú árudavezetőt, aki a hét utolsó napjain nem adott ki cukrot, sót és lisztet, s ezzel /avart keltett a lakoság körében. De nemcsak a kereskedelmi ellátás megjavításához, hanem a dolgozók minden egyéb szükségletének kielégítéséhez is elengedhetetlen, hogy a lakosság segítse észrevételeivel, bírálataival, elgondolásaival a vezető szerveket. A bükkszentkereszti dolgozók • elpanaszolták, hogy Diósgyőrben dolgoznak, de a közlekedés megoldatlan. Kérték, hogy Diósgyőr és Bükkszentkereszt között autóbuszjáratot indítsanak. A közlekedés- és postaügyi minisztérium ia kérést indokoltnak találta, intézkedett, hogy ez év első felében a kért útszakaszon autóbuszjáratot indítsanak. Az MNDSZ tolmácsolta (Illetékesek felé a kisgyermekes, illetve terhes anyák ama kérését, hogy az (autóbusz és trolibusz első ajtaján is felszállhassanak. Ennek a kérésnek novembertől kezdve helyi is adtak. így adnak segítséget a lakosság tömegei a munka szakadatlan megjavításához. »Az ellenőrzés, mely a szocializmusba való átmenethez szükséges, csakis tömegméretű lehet« -- tanítja Lenini elvtárs. Tudják dolgozóink, hogy szaluid, szép és egyre szépülő életünk, kulturális és gazdasági felemelkedésünk saját munkájuk eredménye és minden mulasztás, minden károsodás, miinden hanyagság ezt a felemelkedést gátolja. Az ellenőrzés tömegméretűsége azt jelenti, hogy nemcsak az ellenőrzés állami szervei végzik, hanem részt vesznek benne a dolgozók tömegei is. A lakosság, ellátásában, a zavarok felszínre hozásában messzemenő segítséget tudnak adni a vásárlók soraiból kikerült társadalmi ellenőrök is, akiknek bejelentései, észrevételeik közlése komoly segítséget jelent és munkájuk nélkülözhetetlen is az állami szervek számára. A vezető szervek által kifejtett ellenőrzés is csak akkor ilesz valóban eredményes, ha mind tevékenyebben részt vesznek benne a dolgozók széles tömegei. A dolgozók részvétele iaz ellenőrzésben, a tömegek bírálata a vezetés felé is olyan segítség, tamely nélkül a vezetés nem tudja elvégezni feladatát. A kereskedelmi felügyelőségeknek, a tanácsoknak, mint helyi államhatalma szerveknek helyesen kell felhasználniuk munkájukban a tömegek alulról jövő ellenőrzését, a dolgozé>k bírálatát és ezernyi észrevételeit, hogy meg tudják adni a vezetésnek azt a segítséget, melyet az alulról és felülről jövő ellenőrzés eredményez. A kapitalista kereskedelem nem igényelte a lakosság segítségét, célja a profit volt és az, hogy minél jobban meg tudja zsarolni a lakosságot. A legöntudatosfabb munkások és parasztok lenézték a kapzsi harácsolókat, eszükbe nem jutott és nem is segítették azt az ellenőrzést, am|elyhez nekik semmi közük nem volt, amelyet semmire nem becsültek, mert nékik semmi érdekük nem fűződött hozzá. Egészen más ma a munkások és dolgozó* parasztok magatartása. Egyre jobban magukénak érzik az országot, éppen ezért féltő igonddal őrködnek a szocialista törvények betartásán. Ezt mutatja Budapesen a VI. kerületiek példája, ahol október hónapban csak a tanácshoz, több, mint 1640 bejelentés érkezett. A bejelentések általában a hiányosságokra és sok olyan dologna hívták fel a ligyelmet, amelyek naponta bosszúságot okoznak a lakosságnak, és rontják a tanács és a lakosság viszonyát. Sok helyen azonban még nem értették meg a