Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-19

877 Az országgyűlés 19. ülése zetek szuverenitásának tiszteletben tartása úgy a nagy, mint a kis nemzeteknél. A Magyar Népköztársaságnak más politikája nem is lehet, mint a békepolitika, ez a szocialista tartalmából adódik. Nincsenek hódító céljaink. Ebből következik az is, hogy helyeseljük a szovjet és osztrák kormány megállapodását, mert ez hozzájárul békénk és a jószomszédi viszony további fejlesztéséhez. Azon fáradozunk, hogy hazánkban a kizsákmányolás maradványait is felszámoljuk, a szocializmus alapjait lerakjuk, hogy tovább mehessünk előre a szocializmus útján. A mi nagyszerű munkásosztályunk építi az új gyárakat, üzemeket, bányákat és erőműveket. Dolgos parasztságunk mind nagyobb tömegekben a fejlettebb társasgazdálkodás útjára tér. A még egyénileg dolgozó parasztság is a jobb és gazdagabb életet óhajtja, ezért fogja az utat megtalálni a szocialista nagyüzemi gazdálkodás felé. Népünk törekvése arra irányul, hogy élete minél könnyebb és jobb legyen, hogy minél jobban kielégítse anyagi és kulturális igényeit, hogy gazdag országban jól élhessen. Eddigi hatalmas eredményeinkből és a nagyszerű célkitűzéseinkből természetszerűleg adódik, hogy következetesen harcoljunk a békéért. De a békének a megőrzése nemcsak a szocialista táboron múlik. A Szovjetunió által vezetett béketábor mindent megtesz, hogy tárgyalások útján enyhítsék a nemzetközi feszültséget, semmisítsék meg az atom- és hidrogénfegyvereket, szűnjön meg az őrült fegyverkezési hajsza. A háborús gyújtogatok, az új világháború provokátorai őrült fegyverkezést folytatnak. Feltámasztják a fasiszta német militarizmust. A múlt év december közepén az Észak Atlanti Blokk agresszív szövetsége határozatot fogadott el az atomfegyver alkalmazásáról Európában. Esztelen bejelentéseket tesznek az atomfegyver alkalmazásának szükségességéről, amelyről gyakran tábornokok és a kongresszus is nyilatkoznak. Mi világosan látjuk, hogy ezek a felszólalások azért vannak, hogy ijesztgessenek és zsaroljanak. De mi azt mondjuk ezeknek az uraknak, hogy amikor mi osztályharcunkat vívtuk ellenük, az idegeinket ők vassá edzették, s ezért nem vagyunk ijedősek. Mióta dicső pártunk vezeti harcainkat győzelemről győzelemre, nagyon megnőtt az erőnk. Mióta nem áll a magyar nép egyedül, hanem a 900 milliós demokratikus szocialista tábor nagy családjának tagja, azóta nemcsak erőben kerültünk fölénybe, hanem harcos elszántságunk is megnövekedett. Erőinket még növeli az, hogy a mi harcunk érdekei azonosak a kapitalista országokban élő dolgozók érdekeivel. Tisztelt Országgyűlés! December 3-án ismerte meg a magyar nép a Moszkvában megtartott, az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó értekezlet közös deklarációját. Egész népünk egységesen magávé tette és lelkesen üdvözölte a moszkvai értekezlet nyilatkozatát. Elmondhatjuk, hogy az értekezlet összehívása a Szovjetunió által, bölcs előrelátás volt. Először azért, hogy az új háborút előkészí1955. április 22-én, pénteken. 878 tőket még egyszer komolyan figyelmeztesse, hogy milyen következményei lesznek, ha a párizsi szerződést ratifikálják és feltámasztják a nyugatnémet militarizmust, amely már annyi kárt és szenvedést okozott Európának és a magyar népnek is. Továbbá azért volt fontos az értekezlet megtartása, hogy a párizsi szerződés ratifikálása esetén minél előbb meg lehessen tenni a szükséges intézkedéseket. Az azóta eltelt idő igazolta, hogy az Egyesült Államok imperialistái keresztül erőszakolták a párizsi szerződés megszavazását úgy Franciaországban, mint Nyugat-Németországban, — a népek akarata ellenére. Ezzel konkrét intézkedéseket tettek a fasiszta generálisok vezetésével a nyugatnémet hadsereg megszervezésére és felfegyverzésére. ' Ezzel napirendre került a moszkvai értekezletnek azon meghatározása, amely kimondja: »A kialakult helyzet időszerűvé teszi azt a feladatot, hogy a jelen értekezleten részt vevő államoknak egyesíteniök kell erőfeszítéseiket, biztonságuk biztosítása céljából.« Ennek megvalósítása érdekében a részt vevő nyolc állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést köt, valamint intézkedést tesz a fegyveres erők közös parancsnokságának létrehozására. Mi ezt a határozatot nagy örömmel fogadjuk. Minden erőnkkel, tudásunkkal azon leszünk, hogy helyt álljunk népünk békés építőmunkája felett, megvédjük szabadságunkat és függetlenségünket, helytálljunk felszabadítónk, a dicső Szovjet Hadsereg oldalán, a testvéri népi demokráciák hadseregeivel együtt a béke a szocialista tábor diadaláért. (Nagy taps.) A magyar nép a történelem folyamán néhányszor kivívta szabadságát és függetlenségét, de tartósan megtartani nem tudta. Minden elbukott harcnak az volt az alapvető oka, hogy egyedül álltunk és el voltunk szigetelve., löv volt ez Rákóczi idejében, ez történt 1848—1849ben, s a dicső Tanácsköztársaság leverésének is részben ez volt az oka. Pedig népünk, ha a haza szent ügye követelte és a szabadság megvívásáért kellett fegyvert fogni, hősiesen küzdött és nem sajnálta a véráldozatot. A volt uralkodó osztályok, hatalmuk fenntartása érdekében, állandóan egymás ellen uszították a nemzeteket, — vad soviniszta és nacionalista jelszavakkal. Ez már a múlté! Ma, felszabadítónkkal, a Szovjetunióval az élen együtt menetelünk magyarok, lengyelek, csehszlovákok, románok, albánok, Kelet-Németország népei, a 600 milliós Kína népével, észak-koreai, vietnami és mongol testvéreinkkel a közös érdekekért, a közös célért. Ez egységesen csak győzni tudó, hatalmas erőt jelent. Tisztelt Országgyűlés! A szocializmus alapjainak lerakása és annak megvédése komoly helytállást és kötelességet követel egész dolgozó népünktől. Minél fejlettebb iparral fogunk rendelkezni — és ezen belül élen haladva a nehéziparral —, annál erősebb lesz honvédelmünk. Nagy Imre antimarxista nézeteit, a nehézipar háttérbe szorítása nemcsak a szocialista építés alapelvét támadták, hanem megfosztották volna hazánkat a védelem alapjától. A mi munkásosztályunk és egész dolgozó