Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-19

861 Az országgyűlés 19. ülése 1955. április 22-én, pénteken. 862 pitalista ország. Népköztársaságunk jelenleg a világ majdnem valamennyi országával kereske­delmi kapcsolatban áll. A Magyar Népköztársaság kormányának az a törekvése, hogy kapcsolataink az Egyesült Ál­lamokkal is megfeleljenek az országok közötti normális viszonynak. Ez a törekvésünk mind­ezideig komoly akadályokba ütközött. Köztudo­mású, hogy az Egyesült Államok vezető körei számos alkalommal gátolni igyekeztek a népi ha­talom megszilárdulását hazánkban, meghiúsít­ják az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételünket és a gazdasági diszkrimináció po­litikáját folytatják ellenünk. A sajtóban, a rá­dióban és a legkülönbözőbb módokon rágalom­hadjáratot folytatnak a magyar népi demokrácia ellen. Erősen befolyásolja Angliával való viszo­nyunkat az a körülmény, hogy ez az ország az Egyesült Államokkal együtt vezető szerepet ját­szik a támadó jellegű Nyugateurópai Unió meg­teremtésében, a német militarizmus feltámasz­tásában. Ezzel Anglia, az egykori Hitler-ellenes koalíció egyik tagja, a bennünket is fenyegető német militarizmus támogatójává és szövetsé­gesévé vált. Kedvezőtlen kihatással van Francia­országgal fennálló kapcsolatainkra az a tény, hogy a Hitler-ellenes koalíciónak ez a másik tagja is ratifikálta a párizsi egyezményeket. A londoni és a párizsi rádió nap, mint nap rágal­mazza hazánkat, népünk szorgalmas és verejté­kes munkával elért eredményeit, ugyanakkor nem győzi dicsérni a német militarizmust, amely alig egy évtizede az angol és francia népnek is oly szörnyű szenvedéseket okozott. A Magyar Népköztársaság nemzetközi kap­csolatainak fejlesztése során különösen nagy jelentőséget tulajdonít az olyan országokkal való jóviszony kiépítésének, amelyek nem vesz­nek részt agresszív tömörülésekben és politi­kájuk nem irányul a.béketábor országai, köztük hazánk ellen. Az utóbbi időben általában javult viszo­nyunk a Közel- és Középkelet számos országá­val. Ezek az országok igyekeznek biztosítani szu­verenitásukat, nemzeti függetlenségüket az im­perializmussal szemben. Harcuk a gyarmati el­nyomás és annak maradványai ellen már eddig is ért el jelentős eredményeket. A magyar nép rokonszenvvel figyeli ezen országok népeinek harcát szabadságukért, a szebb és jobb életért. Az Indiai Köztársasággal, amely sokat tett az ázsiai béke helyreállítása és a békés egymás mellett élés megvalósítása érdekében, kapcso­lataink — különösen gazdasági és kulturális té­ren — örvendetesen kibővültek. Meg kell említenünk kapcsolataink fejlődé­sét Egyiptommal, ahová az egyiptomi kormány meghívására legutóbb magyar kormánydelegá­ció látogatott el különböző gazdasági kérdések megtárgyalása céljából. A kapitalista országokkal való árucserefor­galmunk az utóbbi időben emelkedő irányzatot mutat. Kereskedelmi megállapodást kötöttünk több olyan országgal, amelyekkel hosszú évek óta nem, vagy csak kis mértékben volt árucsere­forgalmunk, így például Nagybritanniával, Brazíliával, Görögországgal és más országokkal. Általában kedvezően alakulnak kereskedelmi kapcsolataink többek között Argentínával, Ausztriával, Egyiptommal, Törökországgal és Indonéziával. A Nyugat-Németországgal való árucserefor­galom normalizálódott és kielégítően alakultak a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok. Jelentős eredménnyel zárult több nemzet­közi vásáron való részvételünk, mint például a lipcsei, izmiri, dzsakartai és más vásárokon, amelyeknek eredményeként a magyar ipar és mezőgazdasági termékei messze földön ismertté és megbecsültté váltak. Számos országgal fizetési megállapodást kö­töttünk, illetve a régebbieket az új követelmé­nyeknek megfelelően módosítottuk. A tőkés or­szágokkal függőben lévő pénzügyi problémák rendezése érdekében tárgyalásokat folytattunk több országgal, köztük Nagybritanniával, Fran­ciaországgal, Belgiummal, Dániával és Svájccal. E tárgyalások eredményeként már eddig több megállapodást írtunk alá. Kulturális kapcsolataink a tőkés országok­kal ugyancsak fejlődtek. Számos ország lakos­ságának széles tömegei megismerhették a ma­gyar kultúra értékeit. Népművészeti kiállításain­kat például Indiában, Franciaországban, Török­országban és más országokban tíz és százezrek tekintették meg. Az Állami Népi Együttes nagy sikerrel szerepelt Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában, ahol megmutatta a magyar népi zene-, tánc- és énekkultúra magas szín­vonalát. A külföld megismerkedhetett a ma­gyar filmekkel és nem egy magyar művész tett sikeres hangversenykörútat nyugati országok­ban. Az elmúlt év során számos kulturális bi­zottság és több mint 160 újságíró látogatott el hazánkba a kapitalista országokból. Sportolóink a különböző nemzetközi talál­kozókon jelentős eredményeket értek el és ezzel hozzájárultak hazánk jó hírnevének öregbítésé­hez. Továbbra is azon leszünk, hogy fiataljaink, miközben a sportpályákon mérik össze erejüket más országok fiaival és leányaival, erősítsék hazánk jóviszony át, a békés egymás mellett élés gondolatát szerte a világon. A népek közötti közeledést, népünk ered­ményeinek, kultúrájának, hazánk szép tájainak megismerését kívánjuk előmozdítani az idegen­forgalom fejlesztésével is. Az 1954. évben kü­lönböző alkalmakból többezer külföldi vagy külföldön élő magyar látogatott el országunkba. Külföldön élő honfitársaink látogatásaik so­rán saját szemükkel győződhettek meg arról, •hogy a magyar népi demokrácia a dolgozók ha­zája, ahol mindörökre megszűnt a munkanélkü­liség és minden jószándékú dolgos ember szá­mára megvan az emberhez méltó élet, a tehet­ség kibontakozásának minden lehetősége. Ezért már eddig *is számosan hazatértek szülőhazá­jukba azok közül, akik az Egyesült Államokba. Kanadába, Angliába, Franciaországba, és m»8 tengerentúli és nyugati országokba kényszerül­tek kivándorolni. Az urak hazája, a tőkések és földbirtokosok országa annak idején a puszta

Next

/
Thumbnails
Contents