Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-4

79 Az országgyűlés 4. ülése 1954. emberek részéről már a szükségletek megadásánál ilyirányú ikezdeményezés történne. Az új kormányprogramm az építésügyi minisztérium által megalakított és kiépített építőipari szervezetek bizonyos fokú meglazulását eredményezte. Ugyanis más tárcák építőipari szektorai, amelyek az építésügyi minisztérium koordináiló tevékenységétőr függetlenül működnek, az építőmunkásság egy résizét, de a műszaki értelmiségnek bizonyos hányadát is azzal tudták magukhoz vonzani és meglevő szervezeteikből kiemelni, hogy más alapon állapították meg a bérezést és a munkásságnak juttatott kedvezményeik nem követték az építésügyi minisztérium szabályait. Minthogy az elmúlt időkben is építkezéseinknek egyik állandóan gátló körülménye volt a munkásvándorlás, valamint a be dolgozott kádereknek és főleg 'középkádereknek másirányú elhelyezkedése, a jövőben fokozottabban kell erre vigyáznunk a népgazdaság érdekében. Szükséges volna, hogy ilyen és hasonló esetek koordinálása már a tárcák közötti szinten történjék meg. Az építőipar feladatait csak akkor tudja maradéktalanul végrehajtani, ha saját területén belül is a legteljesebb m ért ék ben. m agáévá teszi és szem előtt tartja az új kormányprogramm célkitűzéseit: a dolgozókkal való törődést, azok anyagi, szociális és kulturális körülményeinek megjavítását. Különös jelentősége van ennek az építőiparban, miután az építőipari dolgozók — az ipar vándorjel legénél fogva — rendszerint lakóhelyüktől távol, beépítetlen területen dolgoznak, tehát szociális ellátásúik nehezebb, így a gyári munkássággal szemben bizonyos fokig hátrányos helyzetben voltak és vannak még ma isi. Ezen a téren az új kormányprogramm megjelenése óta már történtek kezdeményezések. Pl. Budapesten és Miskolcon az építkezésékhez tartozó úgynevezett felvonulási épületek helyett fürdővel ellátott, állandó jellegi! építőipari munkásszállások készülnek, ahol a dolgozók az eddigieknél sokkal jobban vannak ellátva. Míg a koncentrált nagy építkezéseknél a dolgozók elhelyezésének problémáit speciális szervek végezték, addig a szétszórt, a központtól és a vámsaktól távollevő kisehb építkezések összes problémáit, így a dolgozók ellátásának megjavítását is a helyszíni műszaki vezetőnek kell kézbentartania és megoldania, tehát a műszaki értelmiség feladata sokrétűbb lesz, nagyobb kezdeményezésre lesz szükség és az egyéni felelősség is megnövekedik. Ugyanakkor azonban feltétlen javulást várunk a kisebb létszámú építkezéseknél a fizikai és műszaki dolgozók között megteremtődő közvetlenebb kapcsolattól, amely építkezéseink munkaszel lemét és lendületét fogja erősíteni. Fizikai dolgozó és műszaki értelmiségi egymásrautaltsága a közös feladatok megoldásánál itt erősebben Fog kidomborodni. A közös munka szép eredménye, hogy Sztálinvárosban az egyik lakónegyedben Gosztola Jenő fiatal mérnök főépítésvezető irányítása alatt 800 lakás kivitelezésénél vezették be a szalagrendszerü építkezési módot, ahol a napi feladatok brigádokig íclbontva előre ismeretesek mind a műszaki, mind a fizikai dolgozók előtt. Már a lakásépítésre való átállás érdekében indította meg az építésügyi minisztérium a szakszervezettel közösen Budapesten a gyorsfalazási versenyt, amiben már 15 munkahely évi január hó 22-én, pénleken. 80 vesz részt. A verseny feltételei között a minőségi kivitel is szerepel és a versenyben élenjáró Búza Ferenc kőműves és brigádja bebizonyították, hogy 200 százalékos teljesítmény mellett minőségi mun kát is lehet végezni. Az .1954. évi népgazdasági terv elé nagy várakozással tekintünk mi, műszaki értelmiségiek is. Gazdasági politikánk új szakasza «feltétlenül lendítőereje lesz építőiparunknak. Építőiparunk fellendülése pedig új feladatokat, de új dicsőséget is biztosít a műszaki értelmiségnek, örömmel állapítjuk meg, hogy azok a fájó pontok, amelyeket mi, a gyakorlat emberei az elmúlt években termelésünkben tapasztaltunk, felhívták magukra a párt és a kormány figyelmét is. Bátran és bízva állunk új munkáink elé, érezzük, hogy nagyobb és fokozottabb felelősséggel, az egyéni felelősségvállalás biztonságával határozottabb formában indulhatunk a jól ismert cél, a szocialista fejlődés, az egyéni jólét fokozása felé, Az a tervprogramm, amelyet az 1954. évre az előadó ismertetett, mondhatnánk, jutalmazása az ország dolgozói áldozatos termelésének, nemcsak a mezőgazdaság és gyárak dolgozóira, nemcsak az építkezések fizikai munkásaira, hanem ezeknek értelmiségi dolgozóira is a legmesszebbmenőleg kiterjed. Energiánkat eddig az állandóan növekvő, néha erőnkön felül való feladatok megoldása kötötté le és a túlzott ütemű iparosítás építőipari követelményeinek minden árom való teljesítéséne törekedtünk. Ugyanakkor nem vizsgáltuk eléggé, hogyan hajtjuk végre ezeket a feladatokat. Máskép kell az építőiparnak 1954-ben ezekkel a kérdésekkel szembeállnia. Az építőipar terve reális terv, melynek teljesítésére megvannak a lehetőségeink'. Erőnket, és rejtett tartalékainkat a munkák szervezettebb végrehajtására, a takarékosságra, a minőség megjavítására és az önköltség csökkentésére kell fordítanunk. A torvek maradéktalan végrehajtása mellett a tervszerűség is feltétlenül szükséges. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása jellemezze 1954-ben építőiparunkat. A szép és új feiadatok mellett azonban változatlanul büszkék vagyunk az ötéves terv eddigi erőfeszítéseire. Mindenkinek be kell látnia, hogy az ország felemelkedéséhez szükségünk van Diósgyőr vasára, Inota áramára, Komló szenére és legnagyobb alkotásunk, az ezévben meginduló Sztálin Vasmű acéljára. , Az alapanyagok gyártása, az alapiparok kiépítése elsődleges feladat volt és ma büszkén állapíthatjuk meg, hogy túljutva a kezdet nagy áldozatokat kívánó beruházásain, biztos alapokra építhetjük a szocializmus, a jólét, a béke szilárd hártyáját. Mindezek alapján az ismertetett tervet helyesnek tartom. (Nagy taps.) ELNÖK: Több hozzászóló nincs, a vitát bezárom. Az országgyűlés az 1954. évi népgazdasági tervről szóló ismertetést tudomásul vészi. Napirend szerint következik a lakosság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslat tárgya lása. Mielőtt az előadónak a szót megadnám, bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz Barczi Gyula