Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-17

Î59 Az országgyűlés 17. ülése ció. A kereskedelmi szervek vezetői keveset tö­rődnek az áruforgalmi költségek kihatásainak elemzésével, a gazdaságos áruforgalom megszer­vezésével. Tekintettel a kereskedelem vállalatainak ki­aknázatlan bevételi lehetőségeire, javasolom, hogy az országgyűlés a belkereskedelmi minisz­térium jelügyelete alá tartozó vállalatok for­galmiadó- és nyereségbefizetéseinek összegét 20 millió forinttal emelje meg. A kereskedelemben is még mindig sok a ve­zető, irányító szerv. Nem egyszer kettős, sőt hár­mas irányítás terheit viseli kereskedelmünk. Le kell rövidíteni az utat, amit az áru megtesz a fogyasztóig. A bürokrácia kíméletlen felszámo­lásával elérjük a költségek csökkentését, de je­lentősen javítjuk ezzel a kereskedelem és az el­osztás színvonalát is. Az állami kereskedelem forgalmi költségei­nek csökkentésével egyidőben. az eddigieknél lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítanunk a földművesszövetkezetek munkájának megjaví­tására. A földművesszövetkezeteknek — helyze­tükből adódóan — fontos szerepük van a piacra kerülő mezőgazdasági termékek nagy részének a fogyasztókhoz való eljuttatásában. Nem lehet belenyugodni abba, hogy ezt a feladatot a föld­művesszövetkezetek egy része veszteségesen oldja meg. Azt hiszem, nem kell bővebben fej­tegetni, hogy nem szolgálja a földművesszövet­kezetek fejlődését, ha megismétlődik az elmúlt évi példa, amikor 463 földművesszövetkezetünk veszteségesen működött. A földművesszövetke­zetek munkájának megjavulását várjuk a MEZÖKER vállalatainak megszüntetésétől, mert ezzel megszűnik a felvásárlás irányításának ket­tőssége és a kettősségből adódó nagyfokú fele­lőtlenség. Ez ,az átszervezés várhatóan jelentős költségmegtakarítást eredményez. A kereskedelem forgalmi költségeinek csök­kentése mindenekelőtt a kereskedelmi dolgozók fegyelmezettebb, jobb munkáján múlik. E téren sikereket csak akkor érhetünk el, ha megszilár­dítjuk a vezetést és a munkafegyelmet. Millió­kat lehet megtakarítani például az áruk meg­felelő raktározásával, szakszerű kezelésével. Ta­karékoskodni kell és lehet a fogyóeszközökkel, amelyek pocsékolása jelentős károkat okoz. Csu­pán a vendéglátóiparban 1954-ben 12 millió fo­rinttal nagyobb értékű fogyóeszköz-veszteséget számoltak el, mint az előző évben. Egyedül a Győr megyei Vendéglátóipari Tröszt vállain nál 1954. első kilenc hónapjában 180 ezer forint értékű fogyóeszköz ment tönkre, veszett el, mert csáki szalmája módján kezelték. A kereskede­lemben a vezetés megjavításával oda kell hatni, bogy ilyen jelenségek a jövőben ne forduljanak elő. A legszigorúbban fel kell lépni azokkal szemben, akik a nép vagyonát pazarolják, akik hűtlenül kezelik a reájuk bízott javakat. Ahhoz, hogy kereskedelmünk egyre jobban lássa el feladatát, biztosítani kell a jobb együtt­működést az ipar és a kereskedelem között. A kereskedelemnek nemcsak az a feladata, hogy 'fossza a forgalomba hozott termékeket, hanem az is, hogy közvetítse dolgozó népünk, a vásár­lók észrevételeit és igényeit az ipar felé. Keres­kedelmünk ezt a funkcióját már eddig is sike­1955. április 20-án, szerdán. 760 résen látta el, hisz fellépésére csökkent a hiány­cikkek száma és bővült a választék. Az Országos Tervhivatalnak gondot kell for­dítani arra, hogy az ipari és kereskedelmi terve­zés összhangba kerüljön, mert a kereskedelem igényeinek figyelembevételével komoly eredmé­nyeket érhetünk el abban is, hogy iparunk a rendelkezésre álló nyersanyagot a legcélszerűb­ben és a leggazdaságosabban használja fel; a ke­reskedelmi vállalatok viszont időben és kellő ha­tározottsággal lépjenek fel, jelentkezzenek igé­nyükkel, mert az ipari üzemeknek többek között, időre is szükségük van ahhoz, hogy a kereske­delem által kért fogyasztási cikkeket előállíthas­sák. Jelentősen nehezíti a kereskedelem munká­ját, hogy egyes gyáraink hibás, selejtes árut gyártanak. Az ipar vezetőinek és dolgozóinak felelősséget kell érezniök, hogy minőségileg megfelelő árut adjanak a kereskedelemnek. Az ipari üzemeink gondatlan vezetői, a liberális munkaátvevők, a selejtes árut gyártó dolgozóink gondoljanak arra, hogy mint fogyasztók, pén­zükért ők is kifogástalan minőségű áruhoz ra­gaszkodnak. Kereskedelmi szerveink szigorítsák meg az áru átvételét, ne fogadják el a minőségi­leg kifogásolható fogyasztási cikkeket. A kereskedelem költségeinek csökkentésé­ben eredményeinket fokozni tudjuk azáltal is. ha emeljük a kereskedelmi dolgozók szakmai színvonalát. Ezért a belkereskedelmi miniszté­ruimnak és a SZÖVOSZ-nak arra kell töreked­niük, hogy a költségvetés által biztosított kere­teken belül gondoskodjanak a kereskedelmi dol­gozók szakképzettségének fokozásáról. Szakképzettségről beszélve meg kell je­gyezni, hogy a szakácsképzés elhanyagolása kö­vetkeztében gondot okoz a világhírű magyar szakácsművészet továbbfejlesztése. Gondot okoz az üzemi étkezdék megfelelő, szakképzett szaká­csokkal való ellátása és ez akadályozza, hogy az üzemi munkások százezeréit tápláló és ízletes ebéddel lássuk el, és hogy "Ez üzemi konyhák gazdaságosan működjenek. Biztosítani kell, hogy a tehetséges fiatalok közül megfelelő számban válasszák élethivatá­suknak a kereskedelmi pályát. Végezetül: az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a kereskedelmi társa­dalmi ellenőrök tevékenységére, amelyet mun­kájuk során a fogyasztók érdekeinek megvédése céljából kifejtenek. Számos esetben tapasztaljuk, hogy a jól dolgozó társadalmi ellenőrök jelentős segítséget tudnak nyújtani a keresettebb cik­kek helyes elosztása, a szocialista tulajdon vé­delme, az áruelosztás, az áruválaszték, a pontos elszámolás, a higiéniai követelmények betartása, az udvariasabb, kulturáltabb kiszolgálás tekinte­tében. A társadalmi ellenőrök az állami keres­kedelmi felügyelettel együttműködve ma már sok segítséget tudnak nyújtani az üzlethálózat helyes irányú fejlesztéséhez is. Hátráltat j társadalmi ellenőrzés egészséges fejlődését az, hogy egyes tanácsok kereskedelmi osztályai, il­letve egyéb kereskedelmi szervek nem intéz­kednek minden esetben megfelelő gyorsasággal az ellenőrök jogos bejelentései alapján. Továbbra is célul kell kitűznünk, hogy a kereskedelem

Next

/
Thumbnails
Contents