Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-ünnepi
595 Az országgyűlés 14. ülése 1954. évi december 21-én, kedden. 596 építő népi demokratikus államok egész sora keletkezett. Hősi harcokban felszabadult a hatalmas kinai nép és rátért a szocializmus építésének útjára. Hasonló irányban fejlődik a koreai, a vietnami nép jelentékeny része. Ma már kilencszázmillió ember, a világ lakosságának majdnem negyven százaléka él a szocializmust építő országokban. Ez a szám magában véve mutatja, hogy milyen irányban gördül a történelem szekere. (Nagy taps.) Ez a fejlődés természetesen elősegítette és megkönnyítette újjászületésünket és azt, hogy rátérhettünk a szocializmus útjára. A Szovjetunió és a népi demokratikus államok kölcsönösen segítik egymást, baráti szövetség fűzi őket össze, melyet áthat a bizalom, a kölcsönös megbecsülés és támogatás szelleme, míg a kapitalista államok viszonyát a kölcsönös gyanakvás, versengés és kizsákmányolás jellemzi. Annak tudata, hoey a magyar nép olyan hatalmas, kilencszázmillió főt számláló tömörülésnek részese, melv az emberi haladást, a szabadságot, a népek függetlenségét tűzte zászlajára, fejlődésünk és nemzeti egységünk hatalmas tényezője. A magvar nép mindig akkor írta évszázados történetének legfényesebb lapiait, amikor a haladás zászlaia alatt küzdött. De az ilven harcot legtöbbször elszigetelten, erős és biztos szövetségesek nélkül kellett megvívnia, s ezért e küzdelmek legtöbbje elbukott. Ma gyökerében más a helyzet. A magvar nemzet úira elfoglalta helvét a szabad népek büszke családiában és a kilencszázmilliós szocialista tábor hű tagiaként emeH fővel, nvugodtan és bizakodóan építi iobb jövőiét. (Taps.) Dogozó nénünk egvséoének és szocialista építésünk alkotó erőinek ki a na d hatatlan forrása, hocrv a tábor, melvhez tartozunk, s melvnek nű katonái vagyunk, a békét védi. Ha leletetik egv gondolat, melv minden becsületes hazaf-'t e°v tanodba tömörít és összekovácsol, ez a bé v e mpgőrzésénpk gondolata. Mi s7áz fomn^nan tettünk bizonvsáffot a béke mellett, valliuk. hogv a magyar nép a béke népe, melv gyűlöli a háborús uszítást, a háborús uszítókat. A magvar dolgozó nép mindenütt hallatba hangját, ahol a béke mellett, az imperialista háborús uszítók ellen folyt a harc. A b á ke megőrzése, a béke meevédéw köré tömörül legszorosabban, lea-egvségesebben nemzetünk minden igaz fia. (Naay taps.) És ez nemcsak hazánkban van ígv. Szerte a földkerekségen, még az imperialista államokon belül is hatalmas, világméretű mozgalommá fejlődött az egyszerű emberek százmillióinak az a vágva, hogy megőrizzék békéjüket, hogy ne engedjék megismétlődni a háború borzalmait, melyet a tömegpusztító fegyverek gyártása még pusztítóbbá tenne. A népek békevágya ma világszerte hatalmas tényező, anvagi erő, amellyel a legelszántabb háborús uszítóknak is számolniuk kell. A békemozgalom jelentősége és világmérete azonban nem jelenti azt. hogy az imperialista háborús gyújtogatok — élükön az Egvesült Államok hadicrvárosaival és milliárdosaival — meovái+oztatták cé^itűzéseiket, és a népek százmillióinak egyszerű békeóhaja vissza fogja őket rettenteni bűnös terveiktől. A békét nemcsak óhajtani kell! A békéért harcolni is kell! (Lelkes, nagy taps.) S olyan békéért kell harcolnunk, mely biztosítja eddigi vívmányainkat és szocialista jövőnket. Ezért legnépszerűbb az a jelszó, melyet minden magyar hazafi egységesen magáénak vall, hogy »-megvédjük a békét!-« (Hosszantartó, lelkes taps.) Ezt annál inkább alá kell húzni, mert éppen ezekben a napokban vagyunk tanúi annak a szégyenletes látványnak, hogy az amerikai imperialisták és csatlósaik újra fel akarják támasztani a német militarizmust s azt a fasiszta náci hadsereget, mely annyi mérhetetlen szenvedést, pusztulást, nyomort hozott Európa népeire. A magyar népi demokrácia teljes erővel és minden alkalommal támogatja a Szovjetuniónak azokat a békekísérleteit, amelyek az európai biztonság megvalósítására törekednek és amelyek útját állnak a német militarizmus újrafeltámasz^ásának. Hazánk jórésze tíz évvel ezelőtt még ugyanannak a német militarizmusnak igájában szenvedett, amelyet most az amerikai imperialisták és csatlósaik újjá akarnak éleszteni. Ha valaki, úgy a magyar nép tudja, milyen szenvedést, gyötrelmet, megaláztatást és rabságot jelentett számára a német militarizmus. A magyar nép ezeréves történelmén vörös fonálként húzódik végig a német hódítás, a német leigázási kísérletek sorozata. Majdnem négyszáz esztendeig volt hazánk német gyarmat és ennek a gyarmatosításnak hatásait még ma is száz formában érezzük. A magvar nép ezért egységesen és elszántan áll azoknak az oldalán, akik minden eszközzel meg akariák védeni a békét és küzdenek a német militarizmus feltámasztása ellen. Ha az amerikai imperialisták keresztülviszik terveiket és újra fegyvert adnak Hitler tábornokainak kezébe, úgy^jni helyeseljük és támogatjuk, hogv a szocialista tábor is szorosabbra fűzze kötelékeit és megmutassa, hogy oldalán áll nemcsak az emberi haladás és a béke igaz ügye, de az erő is. (Hosszantartó taps.) Ebben a helyzetben, amikor a béke erőinek sorozatos sikereire a nyugati imperialisták Hitler hadseregének feltámasztásával válaszolnak, természetes, hogv nekünk is erősítenünk kell békénk és függetlenségünk őrét. néphadserepünket, erősítenünk kell államvédelmünket is. De ez nem elég. Nemcsak honvédelmünket kell erősítenünk, hanem ki kell küszöbölni a legcsekélyebb ingadozást is azoknak a rendszabályoknak a végrehajtásában, melyeket szocialista építésünk jelenlegi szakaszára elhatároztunk. Ezek a rendszabályok népünk anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére, a mezőgazdaság — benne mezőgazdaság szocialista szektorának, a termelőszövetkezeteknek — fejlesztésére, az iparosítás helyes ütemére és arányaira vonatkoznak. Ezeket a célkitűzéseket csak úgv fogjuk elérni, ha szorosabbra fűzzük a kötelékeket, melyek dolgozó népünket pártunk, kormányunk, népi demokráciánk köré
