Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-13

549 Az országgyűlés 13. ülése 1954. évi szeptember hó 22-én, szerdán. 550 tának megfelelően azt fogadjuk el, hogy a községben havonként legyen tanácsülés. Ez véleményem szerint feltétlenül azt is elő fogja segíteni, hogy a tanács munkája rendszeresebb legyen és hogy jobban felkészüljenek a tanácsi ülésekre. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat bevezetésében kifejtett elveket egyértelmű, általános helyeslés fogadta. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán elfogadott irányelveknek megfelelően azt fejezik ki a bevezetés szavai, hogy helyi tanácsaink munkáját mind államhatalmi tevékenységük, mind államigazgatási munkájuk tekintetében fejlesztenünk kell, félreérthetetlenül érvényre juttatva azokat az elveket is, amelyek a tanácsok államhatalmi jellegéből folynak s azokat is, amelyek a tanácsok államigazgatási szerveinek a kettős alárendeltségéből következnek. Engedjék meg, hogy a törvényjavaslatnak ezzel a két különösen fontos kérdésével kissé részletesebben foglalkozzam. Ahogyan igen sok hozzászóló megállapította, ebben a törvényjavaslatban bontakozik ki teljes világossággal a helyi tanácsok államhatalmi szerepe. Kifejezésre jut a törvénytervezetben az az elv, hogy a tanácsok maguk nem államigazgatási szervek, hanem az államhatalom helyi szervei s egyben a dolgozók tömegszervezetei, amelyek csak államhatalmi szerveknek, tehát az Országgyűlésnek, illetve a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a felsőbb tanácsoknak vannak alárendelve. Mit jelent ez az elv? Azt, hogy a helyi tanácsok nincsenek államigazgatási szerveknek alárendelve, s bennük a nép közvetlen beleszólása valósul meg az államhatalom helyi gyakorlásában, mind a tanács plénumán, mind az állandó bizottságokon keresztül. Törvénytervezetünknek ezeket a tételeit különösen egyetértő helyeslés kísérte. Ez teljesen éithető, hiszen jelenlegi tanácstörvényünk maga sem teljesen egyértelmű ebben a kérdésben, de különösen eltérő a gyakorlat számos helyi tanács munkájában. Ezért sok hozzászólás indokoltan úgy üdvözölte a most tárgyalt tervezetnek erre vonatkozó szabályait, mint amelyek biztosítékot nyújtanak arra, hogy a helyi tanácsok képesek lesznek a jövőben sokkal nagyobb mértékben betölteni államhatalmi szerepüket, azt, amit a tervezet úgy fejez ki, hogy »a Hazafias Népfrontra támaszkodva a dolgozók tömegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre«. Tisztelt Országgyűlés! Természetesen nem véletlen, hogy ezt a törvénytervezetet a Hazafias Népfront Előkészítő Bizottsága bocsátotta széleskörű vitára és az sem, hogy a III. kongreszszus határozatai az új Népfront megalakításával együtt fektették le a helyi tanácsok fejlesztésének irányelveit. Ennek az összefüggésnek az a lényege, hogy a tanácsoknak, mint az államhatalom helyi szerveinek a megszilárdítása és fejlesztése elválaszthatatlan szoros összefüggésben van az új Népfront megalakításával és kibontakozásával. Mindkettőnek az a lényege, hogy a dolgozó nép fokozott tevékenységét és nagyobbarányú részvételét valósítja meg a vezetésben. A Népfront az a széles, átfogó tömegmozgalom, amely a munkás-paraszt szövetségen nyugvó, a lakosság túlnyomó többségét átfogó széles népi egységet valósít meg, és jelentősen kiszélesíti a munkás-paraszt szövetségen alapuló népi hatalom tömegbázisát; széles pártonkívüli tömegek, értelmiségi, kispolgári rétegek számára is lehetőséget teremt az ország politikai, gazdasági és kulturális életében való aktív részvételre. A helyi tanácsok ugyanilyen alapokon nyugszanak és feladataik is egyezők a Népfrontéival. Milyen összefüggés, illetve milyen különbség van mégis a Népfront és a tanácsok, mint államhatalmi szervek között? Az új Népfront széles demokratikus tömegmozgalom, amelynek élén a munkásosztály áll, amelynek vezető ereje a Magyar Dolgozók Pártja, amelynek alapja a munkás-paraszt szövetség, s amely a legszélesebb tömegekre terjed ki. Ez a széles demokratikus tömegmozgalom tehát olyan társadalmi mozgalom, amely politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk minden területén kifejti tevékenységét. Ebből következik, hogy jellegzetesen különbözik a helyi tanácsoktól, amelyek államhatalmi szervek. A Népfront az a politikai erő, amely alapja és forrása a tanácsok államhatalmi tevékenységének. Erre támaszkodik a tanács, mint államhatalmi szerv és mint tömegszervezet. A Népfront mindenekelőtt forrása a tanácsok megalakulásának. A Népfront politikai és mozgalmi tevékenységén múlik, hogy a helyi tanácsok tagjává olyanokat válasszanak meg, akik biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését, ellenőrzését és felelősségét az államhatalom gyakorlásában. De természetesen nemcsak a választás időszakában támaszkodik a tanács a Népfrontra. Egész működése során elengedhetetlen, hogy a Hazafias Népfrontra támaszkodva állandóan biztosítsa a nép legszélesebb tömegeivel az eleven kapcsolatot. Mindennek pedig az a legfőbb tartalma, hogy a helyi tanács támaszkodva a Hazafias Népfrontra, tevékeny és kezdeményező helyi politikát folytasson. Olyan helyi politikát, amely minden község, város, járás és megye gazdasági, kulturális kérdéseit a nép széles tömegeinek bevonásával megvitatja, a fejlesztés feladatait kialakítja és szervezi a lakosság tevékenységét a feladatok megoldása érdekében. Fontos kérdése a törvénytervezetnek, hogy milyen mértékben biztosítja a tanácsoknak ezt az államhatalmi szerepét, hogyan gondoskodik arról, hogy ezt államigazgatási szervek ne torzíthassák el, hogy az eleven kapcsolatot a nép tömegeivel semilyen formában ne szűkítsék vagy ne korlátozzák. A törvény erre sokoldalú biztosítékot nyújt. Az általános rendlekezések világosan körvonalozzák a tanácsok, mint államhatalmi szervek jelentőségét, irányításuk és ellenőrzésük módját. A tanács feladatainak meghatározása pedig tisztázza a tanácsok tevékenységének kereteit, és végül a tanács szervezetéről,