Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-13

539 Az országgyűlés 13. ülése 1954. évi szeptember hó 22-én, szerdán. 540 alatt megszilárdult a népi hatalom, a nép által választott államhatalmi szervek határozatainak végrehajtása kötelező az alárendelt államigazgatási szervekre. Röviden foglalkozni kívánok tanácsaink eddigi gyakorlati munkájával. Nagy számmal vannak jól dolgozó tanácsok, példamutató tanácsfunkcionáriusok, akik nagyszerűen megálltak helyüket, személyes példájukkal élenjártak a termelésben, az állampolgári kötelezettségek teljesítésében. Helyesen alkalmazott tudatosító munkával mozgósították a dolgozókat az állami feladatok elvégzésére, a párt- és kormányhatározatok végrehajtására. Ilyen jó munkát végzett Pest megyében a biatorbágyi tanács és annak végrehajtóbizottsági elnöke. A tanácsnak nagy rész*

1 van abban, hogy a »Dózsa-« termelőszövetkezetből az elmúlt ősz folyamán senki sem távozott el és nem is akar eltávozni. Ez a termelőszövetkezet a harmadik legjobb az országban. A végrehajtó bizottság elnöke gyakran elmegy a termelőszövetkezetbe és segítséget nyújt a felmerülő problémák megoldásában. Az állandó bizottságok segítségével mozgósítják a dolgozókat az időszerű feladatok végrehajtására és jó eredményeket értek el a tavaszi vetési, majd a későbbi növényápolási munkákban is. Hasonlóképpen jól dolgozik a vecsési tanács is, aminek eredménye, hogy az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésében a község az elsők között van a járásban. Az állandó bizottságok rendszeresen foglalkoznak a dolgozók problémáival, a tanácstagok jó példával járnak elől a munkában, az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésében. Például a »Steinmetz kapitány« termelőszövetkezet legjobb a járásban. Dolgozó népünknek, tanácsainknak és azok funkcionáriusaiknak nem volt megfelelő jártasságuk a hatalom gyakorlásában. Éppen ezért az elért eredmények mellett munkájuk során hibát követtek el. A hibák elkövetésében nagy része volt a tanácsokba beférkőzött ellenséges elemek káros tevékenységének is. Például a dabasi járásban a begyűjtési osztály vezetője, hosszabb ideig, egy volt horthysta százados volt. A dolgozó parasztokkal és a tanácsi dolgozókkal durván bánt és ha tevékenysége ellen panaszt mertek tenni, letartóztatással és kidobással fenyegette őket, míg végül aztán ő repült. Az ilyen beférkőzött ellenséges elemek megnehezítették tanácsaink munkáját, lazították a munkás-paraszt szövetséget és nagy károkat okoztak népi államunknak. Az ellenséges elemek tevékenysége mellett meg kell állapítani, hogy egyes tanácsfunkcionáriusaink és az apparátusban dolgozók magatartásukkal, munkájukkal nem erősítették, hanem gyengítették a dolgozó tömegekkel való kapcsolatainkat. Ilyen volt például a sződi tanács végrehajtó bizottságának elnöke is, aki évek óta használt háromnegyed katasztrális hold tartalékszőlőt, de semmit sem fizetett utána. Ugyanezt megengedte a rokonainak is, akik szintén becsapták a nép, államát. Nem véletlen, hogy ebben a községben az állami fegyelem meglazult, lemaradás van a beadási és az adófizetési kötelezettségek teljesítésében. Tanácsaink tekintélyét aláásta a tápiószecsői tanács végrehajtó bizottságának titkára is, aki még az elmúlt évről begyűjtési hátralékban van, s amikor megkérdezték tőle: miért nem teljesítette a beadását, azt felelte, hogy most épített egy házat és sok kiadása van. Ezek után nem lehet csodálkozni, hogy a községben minden harmadik ember adósa az államnak. Az ilyen vezetők méltatlanok a dolgozó nép bizalmára, és a legközelebbi tanácsválasztáson biztosan nem is fogják megválasztani őket. Vannak azonban jó vezetők, akik példamutatóan járnak elől, teljesítik az állammal szembeni kötelezettségeiket, s magánéletükben is példamutatóak. Tanácsaink vezetői és funkcionáriusai nagyrészénél ez így is van. A továbbiakban foglalkozni kívánok az állandó bizottságok munkájával. Pártunk III. kongresszusán Nagy Imre elvtárs azt mondotta, hogy a tanácsok megszilárdításának egyik legfontosabb feltétele az állandó bizottságok tevékenysének fejlesztése. Ezt a figyelmeztetést jól felhasználták az aszódi, a budai, a váci és a ceglédi járásokban, ahol a községek többségében az állandó bizottságok jól dolgoznak, mozgósítják a lakosságot az állami feladatok végrehajtására, segítséget nyújtanak a tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak az állami fegyelem megszilárdításában, a tervek teljesítésében. Nem kis részük van abban, hogy Pest megye a gabonabegyűjtési versenyben első lett az országban. Az eredmények mellett azonban még sok hiányosság van az állandó bizottságok működésében. Számos állandó bizottság nem ismeri feladatait, s ezért nem is tud segítséget nyújtani a tanácsnak. Jellemző erre, hogy Pest megyében az 1084 állandó bizottság közül csak körülbelül 540 dolgozik rendesen. Ehhez nem kis mértékben hozzájárul, hogy az állandó bizottságok nem a tanács véleményező, ellenőrző szerveként működtek, hanem a hivatali, apparátus feladatait bízták rájuk és kötelezték őket, hogy azt végezzék el. Az állandó bizottságok gyenge munkájának oka az is, hogy a tanácsok végrehajtóbizottsági elnökei és más funkcionáriusai nem segítik őket, nem tanítják őket feladataikra, üléseiken nem vesznek részt. Ezért különös jelentősége van a törvényjavaslat IV. fejezetének, amely világosan meghatározza az állandó bizottságok megalakulásának módját, feladataikat és működésük irányelveit. A törvénytervezet 21. § harmadik bekezdése szerint: Az állandó bizottság és a végrehajtó bizottság egymás munkájához segítséget nyújt és megadja egymásnak a szükséges tájékoztatást. Tehát az állandó bizottság és a végrehajtó bizottság nincs egymásnak alárendelve. Felmerül az a kérdés, hogyan segítsék egymást a végrehajtó bizottság és az állandó bizottság. Véleményem szerint a végrehajtó bizottságnak ismertetnie kell saját munkatervét az állandó bizottsággal. így az megismeri a tanács és a végrehajtó bizottság előtt álló fontos feladatokat, és azok végrehajtásához segítséget tud nyújtani. Igen fontos, hogy a végrehajtóbizottság tagjai és vezetői részt vegyenek az állandó bizottság ülé-