Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-11

451 Az országgyűlés 11. ülése 1954. Az Elnöki Tanács 17. és 18. számú törvényerejű rendelete meghatározta a büntető perrendtartás módosításáról szóló 1954.V. törvény és a polgári perrendtartás módosításáról szóló 1954: VI. törvény hatálybalépésének időpontját és a végrehajtásukkal kapcsolatos szükséges rendelkezéseket. , Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a Büntető Törvénykönyv általános részének a közügyektől eltiltásra vonatkozó rendelkezéseit. A közügyektől eltiltás szabályainak módosítása előtt a törvény ennek a mellékbüntetésnek a kimondását az egy évet meghaladó tartamban kiszabott börtönbüntetés esetén minden további mérlegelés nélkül kötelezővé tette, s így a közügyektől eltiltás eredményeként a törvényben felsorolt valamennyi joghátrány a törvényből folyóan együttesen következett be. Ez a szabályozás a gyakorlatban merevnek, nem egyszer megokolatlanul szigorúnak bizonyult és ezért sf Büntető Törvénykönyv általános részének idevonatkozó rendelkezései módosításra szorultak. A törvényerejű rendelet lehetőséget ad a bíróságnak arra, hogy mérlegelje: szükséges-e ilyen mellékbüntetés alkalmazása vagy sem, s a továbbiakban mérjegelheti a bíróság, hogy az elkövetőt csak egyes jogok gyakorlásitól, vagy a törvényben felsorolt valamennyi jog gyakorlásától tiltja-e el. A szocialista törvényesség megszilárdításában, bíróságaink nevelő-, felvilágosító munkájában haladást jelent ez a törvényerejű rendelet. Ez a rendelet is azokon a sikereken alapul, melyeket állami «és társadalmi rendszerünk megszilárdításában eddig elértünk. A Magyar Dolgozók Pártjának III. Kongreszszusa megjelölte azokat a feladatokat, melyeknek következetes végrehajtásától függ az új szakasz célkitűzéseinek, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek állandó és egyre nagyobbmérvű kielégítése. E feladatok középpontjában áll a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a terméshozam emelése, a korszerű és modern agrotechnika minél szélesebb területen való alkalmazása. Ennek megvalósítása egyre több képzett, sokoldalú mezőgazdasági szakismerettel rendelkező szakembert kíván, olyanokat, akik az agrártudományi ismeretek birtokában a mezőgazdaság fejlesztése terén lendítőerejévé válnak a kormányprogramm végrehajtásának. Ennek figyelembevételével hozta az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét a mosonmagyaróvári és a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről. A helyi tanácsok tagjainak választásával kapcsolatos kérdésekről szól az 1954. évi 22. sz. törvényerejű rendeletünk. Az 1950. évi 31. sz. törvényerejű rendelet értelmében az egyes helyi tanácsok összes tagjainak megválasztása az illető helyi tanács egész területére érvényes közös lajstrom alapján történt. A választásnak ez a rendszere azonban nem bizonyult megfelelőnek. A lajstromos választás folytán a választók és a tanácstagok között nem teremtődött megfelelő kapcsolat, ezért az eddigi lajstromos rendhelyett rá kell térni az egyéni választási rendszerre Az így meghatározott területen megválasztott tanácstagnak szorosabb lesz a kapcsoévi szeptember hó 20-án, hétjön. 452 lata a tömegekkel és nagyobb lesz a felelőssége választóival szemben. A választási jogszabályokat összefoglaló törvényt megelőzően kellett ezt a törvényerejű rendeletet megalkotni, hogy az erre vonatkozó előkészítő munkálatokat megkezdhessük. Jelentős helyet foglal .el a hozott rendeletek sorában a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 29. számú törvényerejű rendelet. A rendelet- igen jelentős intézkedéseket tartalmaz az öreg és rokkant dolgozók, özvegyek és árvák ellátásának-biztosítására. Ez a törvényerejű rendelet nemcsak a nyugdíjasok, öregek életszínvonalának emelkedését hozza, hanem egész dolgozó népünk életére kihat. A rendelet értelmében az 55. életévüket betöltött nőket és a 60. életévüket betöltött férfiakat nyugdíj illeti meg, ha legalább tíz évet munkaviszonyban töltöttek el. A nyugdíj összege fizetésük 50 százaléka, ? .mely .szerint a nyugdíj legkisebb összege 500 forint. Beszélnek ezek a számok -és hűen igazolják azt, hogy a. mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. A rendelet minden sorából érezzük a dolgozók iránti gondoskodást, akik munkájukkal, tevékenységükkel hozzájárultak eredményeink eléréséhez. Pártunk és kormányunk a felszabadulás óta már nem egy intékedésével rendezte — — erőnk és lehetőségeink figyelembevételével — az idősebb, eltartásra szorulók ügyét. Ez év április elsején is nyugdíjemelést hajtottunk végre, azonban a mostani intézkedés felülmúl minden eddigit s az új feltételek alapján megállapított nyugdíj megadja a lehetőséget aira, hogy idős dolgozóink öreg napjaikban nyugodtan élvezhessék munkájuk megérdemelt gyümölcsét. Vájjon csak ezen az egy cselekedeten keresztül is népi demokratikus rendszerünknek nem lehet-e lemérni fölényét, erejét a kapitalista rendszerrel szemben, ahol a bizonytalanság kíséri nemcsak az Öregeket, de még az erejük teljében levő fiatalokat is? Dolgozóink szívesen vállalják a már eddig is fizetett egyszázalékos jövedelmi adó mellett a kétszázalékos nyugdíjjárulékot, hisz jelentős részét már most — a szülőkről való gondoskodás révén — többszörösen visszakapják. De ezentúl, biztosítva van öreg napjaikra megélhetésük, nyugalmuk. Ez a törvényerejű rendelet népi demokratiki s rendszerünk hatalmas vívmánya, amelyet egész dolgozó népünk örömmel és lelkesedéssel fogadott. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakban ismertettem a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a két ülésszak közötti időben kifeitett működését. Keren a tisztelt Országgyűlést, hogy a beszámolót tudomásul venni szíveskedjék. ELNÖK: Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy a jelentésben foglaltakat jóváhagyólag tudomásul veszi-e? (Igen.) Az országgyűlés a jelentésben foglaltakat tudomásul veszi. Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke kíván szólni. NAGY IMRE a minisztertanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Három törvényjavaslatot terjesztek a tisztelt Országgyűlés elé: a Magyar Nép-