Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-10

417 Az országgyűlés 10. ülése 1954. évi június hó 19-én, szombaton. 418 törvényerejű rendelet révén sok ezer kisebbjelentöségű bűncselekmény miatt elítélt állampolgár mentesült a büntetés letöltésétől és a büntetett előélethez fűződő hátrányoktól. Az 1953. évi 13. számú törvényerejű rendelet alapján létrehoztuk új típusú szocialista ügyészi szervezetünket. Az 1953. évi 16. számú törvényerejű rendelet alapján megszüntettük a rendőrbíráskodást. Módosítottuk a Munka Törvénykönyvét, s ennek kapcsán eltöröltük a pénzbírságot a munkafegyelem megsértése esetére. Ez év elején az országgyűlés megszavazta a bíróságok szervezetéről szóló 1954. évi II. számú törvényt. A párt és a kormány intézkedései az alkotmány demokratikus elveinek megfelelően biztosítják az állampolgárok nyugodt életét. Ha az országgyűlésen ma a mindössze két és félévvel ezelőtt életbe lépett büntetőperrendtartás módosítását tárgyalja, akkor ezt nem pusztán ezért teszi, mert annak egyes tételei nem egészen megfelelőek, hanem azért, mert a fejlődés egy év alatt viharosan gyors, aminek következtében képesek és kötelesek vagyunk népünk számára olyan módosított törvényt adni, amely maximális biztonságot nyújt a társadalomnak, amely a legigazságosabb és legdemokratikusabb büntető, egyben nevelő jogszabály. Nézzük meg ebből a szempontból kissé közelebbről a javaslatot, annak néhány szakaszát, figyelemmel arra, hogy a tegnapi előadói beszéd e kérdéssel már foglalkozott. A javaslat az elsőfokon eljáró járási, városi tanács létszámát egy szakbíróban és két népi ülnökben, a második fokon eljáró tanács összetételét pedig három szakbíróban állapítja meg. Ez a nép közvetlen részvételének helyes tormája, mert a javaslat értelmében a másodfokú bíróság az ítéletet csak jogi szempontból bírálhatja felül. A javaslat néhány legsúlyosabb bűncselekmény kivételével a helyi és személyi ismeretekkel leginkább rendelkező járási, városi és városi kerületi bíróságok hatáskörébe utalja a bűncselekmények elbírálását, s ezzel közelebb hozza az igazságszolgáltatást a néphez. Nagyjelentőségű a nyomozás törvényessége S7*»mpnnteából az. hogy a nyomozás befejezéséről szóló határozat meghozatala előtt a nyomozás anyagát a terhelt elé kell tárni, aki az anyagra meetpheti észrevételeit: kérheti a nyomozás kiegészítését, védelmére megjelölheti újabb bizonyítékait. A terhelt nyilatkozatait az ügyész köteles jegyzőkönyvbe foglalni s ha indokolt, a nyomozást haladéktalanul ki kell egészíteni. Az állampolgárok személyes szabadságának fokozott védelme érdekében az előzetps letartóztatás kérdését az eddigiektől eltérően szabályozza a iavaslat. Eszerint bármely terhelt csak 24 óráig lehet a rendőrség őrizetében ügyész' jóváhagyás nélkül. 72 órán túl pedig csak ügyészi jóváhagyással, írásbeli határozattal elrpndelt előzetes letartóztatás alapián tartható fogva. Az ugvek zömében a letartóztatna le-fel i ebb egv hónapig, a népköztársaság ellen irányuló súlyos bűncselekmény esetén két hónapig tarthat és °sak kivételesen hosszabbítható meg egy hónappal a lesfőbb ügyész engedélye alapián. A iavaslat a perújítást is úi alánokra helyezi. Ahból kiindulva, hof*v a törvényesség őre a legfőbb ügyész, a perújítás kezdeményezését számára tartja fenn és az elbírálást a Legfelsőbb Bíróságra bízza. így biztosítható, hogy egyes elítéltek különböző mondvacsinált bizonyítékokkal ne húzzák el az ítélet végrehajtását, ne foglalkoztassák alaptalanul az alsóbb bíróságokat. A javaslat nagy gondot fordít arra, hogy az állampolgárok minden alaptalan zaklatása eleve lehetetlenné váljék. Ezért a büntetőeljárás megindításának, a nyomozás elrendelésének egyes fontosabb fázisait úgy szabályozza, hogy az eljáró nyomozó hatóság az egyes lépések esetén írásbeli határozatot hozzon, amelyet a terhelttel közölnie kell. A határozattal kapcsolatban a terhelt észrevételeket tehet, amelyeket a nyomozóhatóság az eljárás továbbfolytatásánál köteles figyelembe venni. A felesleges és alaptalan büntetőperek kiküszöbölését szolgálja egy szocialista jogunkban eddig ismeretlen, a novella önálló perszakot alkotó tényezője: az előkészítő ülés. Az előkészítő ülésen a bíróság megvizsgálja a vád megalapozottságát, és ha bűncselekményt nem lát, nem engedi a terheltet bíróság elé állítani, ha azonban az ügyet súlyosnak találja, elrendelheti az azonnali letartóztatást. A törvényjavaslatnak ez a fontos, a szovjet tapasztalatok alapján jól bevált rendelkezése a bíróságot a büntetőper tárgyalásának alapos előkészítésére készteti. A javaslat kiterjeszti a védelmet, amikor azt kötelezővé teszi akkor is, ha a tárgyaláson a vád képviseletében az ügyész fellép. Ez demokratizmusunk logikus következménye. A peres küzdelemben a felek igyekeznek bebizonyítani a maguk igazságát, megcáfolva az ellenfél állításait. Ezért a jogi tudás fegyvertárával fellépő ügyész ellenében indokoltnak látszik, hogy a terhelt is hasonló jogi szaktudás birtokában legyen védőjén keresztül érdeke védelmében. Igazságügyi szerveinknél még ma is akadnak olyan le nem tárgyalt ügyek, amelyekben egy-két évvel, de igen sok, amelyben több hónappal ezelőtt követték el a bűncselekményt. Az ilyen bürokratizmus aláássa az igazságügy tekintélyét, új törvénytelenségre csábít«. Ezért igen helyes az a javaslat, mely kimondja, hogy a nyomozást egy hónapon belül be kell fejezni, államellenes bűncselekményeknél két hónapon belül. Az elsőfokú bíróság köteles minden ügyet érkezésétől számított 30 napon belül befejezni. A felsorolt összehasonlító példákból — melyeket hosszan lehetne folytatni — világosan kitűnik a törvényjavaslat mély demokratizmusa, a szocialista jogalkotás ama nemes elve, hogy biztosítsa a dolgozók anyagi-kulturális előrehaladását, ne engedje az állampolgárokat alaptalanul zaklatni, de egyben biztosítsa azok méltó büntetését, akik a társadalom népi demokratikus rendjére, annak intézményeire, tagjaira bűnös módon kezet emelnek. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista jognak most tárgyalás alatt levő nagyszerű alkotása komolv érték népünk számára, mert messzemenően figyelembe veszi haladó magyar jogi hagyományainkat, jelenlegi sajátos viszonyainkat és szerencsésen alkalmazza a törvény szellemében és tételeiben mindazt, amit a világ élen haladó szovjet szocialista joga nyújt. Az új magyar büntetőjog életbeléptetésével a törvényesség a dpmoII«